A hőmérsékletről azt írták:

az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon – például a Dunántúlon június 8-án és 9-én – csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt. 

 A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta. 

Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 milliméter csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Országosan 25 csapadékos nap volt 2022 nyarán ( az átlag 28 nap) és 13 zivataros nap volt ( az átlag 12 nap).

A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 millimétert, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége. Az Alföldön nagy területen még mindig 200 milliméter, kisebb körzetekben 150 milliméter alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január-augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta.

MTI – OMSZ

A Ez volt a legmelegebb nyár 1901 óta bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Orbán-kormány az elmúlt 10 évben semmit nem tett, hogy felkészítse az országot a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, mint például az egyre gyakoribb aszályokhoz való alkalmazkodásra. A sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapján az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólítja a kormányt, hogy

A sivatagok terjeszkedése és a szárazodás a világ egyik legsúlyosabb környezeti és társadalmi problémája, ami szorosan összefügg a klímaváltozással, de a helytelen mezőgazdaság és az erdőirtás is az okok között szerepel. Több mint egymilliárd ember létét, a szárazföldek egyharmadát, Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti.

Magyarországon is nő az aszálynak való kitettség és a szárazodás. 37 folyóvizünk van kiszáradófélben és a Duna-Tisza közén kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben.

Az ország számos területén a felszíni vizek mellett a talajvíz is évtizedek óta süllyedőben van.

Azonnal cselekedni kell!

Teret kell adnunk a folyóknak: az árvíz nem fenyegetés, hanem a csapadékhiányt ellensúlyozó természetes jelenség.

Az uniós és hazai agrárpolitikában alapvető változásokra van szükség: az iparszerű nagybirtokok helyett a vízmegtartó, talajmegújító ökológiai gazdálkodást folytató kis- és közepes gazdaságokat kell támogatni.

Írja sajtóközleményükben Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté,az LMP társelnökei.

A A Duna-Tisza közén kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.