Csak hozzáállás kérdése

Meglehetősen kettős érzés van bennem, ami a háromnegyed órás kisfilmet illeti. Egyrészt örülök, hogy Bohár Dániel komolyabb munkába vetette magát, ez a fejlődési igényét mutathatja. Ugyanakkor dühítő is, amit látok, mert azt érzem, hogy egy lejárató kampányanyagot nézek. És ezt nem csak az elmúlt évtizedben tapasztalható kormányoldali kommunikáció miatt érzem így. Tagadhatatlan azonban, hogy elég fontos szerepet játszik a Fidesz folytonos „Soros”-ozása. Nyilván fenntartásokkal kezelem emiatt ezt a filmet, tekintettel arra is, hogy jól tudjuk azt, hogy Bohár Dániel melyik oldalnak tolja a szekerét. Ebből, ő sohasem csinált titkot, ezt elég nyíltan vállalja is – és ezzel amúgy nem lenne gond – de emiatt arra következtetek, hogy azok az infók lesznek felnagyítva, melyek rossz színben tüntetik fel Soros Györgyöt. Hogy ne érhessen szó a nap alatt kiemelném, hogy ugyanígy álltam hozzá például a Partizán Mészáros Lőrincet, vagy Vlagyimir Putyin-t bemutató videójához is. Feltételeztem, hogy fel lesznek nagyítva a róla szóló negatív dolgok.

Mit hiszel el?

Muszáj picit beszélnem a megerősítési torzítás jelenségéről. Röviden annyit tesz, hogy ha te hiszel, vagy gondolsz valamit például jelen esetben Soros Györgyről, akkor azokat az infókat fogod a fejedben a legfontosabbak közé sorolni, amelyek a te elméletedet igazolják. Hiába fajsúlyosak legalább ennyire a te véleményeddel ellentmondó infók, azokat háttérbe fogod szorítani. Azt is mondhatnám, hogy:

„Úgyis csak azt hiszed el, amit el akarsz hinni.”

És ez természetesen rám is igaz… Mivel fenntartásokkal kezelem ezt a tartalmat, ezért eleve van bennem egy negatív előérzet, ami alapvetően rányom egy bélyeget az alkotáshoz való viszonyulásomra. Erre a gondolatmenetre még vissza fogok utalni.

Kezdés

A felütése a videónak ötletes. Itt él, ez erre és erre enged következtetést. Az első 2 percig azt gondoltam, hogy ez valami korrekt dolog lesz. Aztán jött ez a mondat, amivel máris visszakanyarodhatunk a bevezető gondolatmenetemhez.

„1992-ben Soros György bedöntötte a brit fontot és Nagy Britannia gazdaságát.”

– narrálja Bohár

Na, hát ezt a történetet ilyetén módon leegyszerűsíteni nem kicsit félrevezető. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a 92-es brit font-anomália részleteibe, annyit mindenképp érdemes elmondani erről, hogy Nagy Britannia pénzneme felülértékelt volt a devizapiacon és ezt minden bróker sejtette. A brit pénzügyisek és szóvivők folyton azt bizonygatták, hogy minden rendben van és erős a font, ez lett gyanús többek között Soros Györgynek is. De azt mondani, hogy személyesen ő felel az akkori font zuhanásáért, egyszerűen ostobaság. Tény, hogy ő kezdte el mondani, hogy inkább a német márka és az őseuró, mint a font (mert sejtette, hogy utóbbinak túlbecsült az értéke és ebből baj lesz). Ezáltal meg is történt a baj, a befektetők elkezdték kerülni a fontot. Erről a történetről alternatív forrásnak tudom ajánlani ezt a cikket.

Miért fontos ez?

Ez a film elején fellelhető szörnyű leegyszerűsítés kiválóan reprezentálja azt, milyen kommunikációt is alkalmaz. Nem igazán megy bele részletekbe, csupán elejt egy mondatot, amit onnantól kezdve hivatkozási alapnak használ. A mondatot egy kontextusából kiragadott félmondattal igazolja, melyet egy archív Soros-interjúból mazsoláztak ki.

A sok effekt látványos, de gyanús

Az utómunkálatoknál számos eszköz van a vágó kezében, hogy másképp tálaljon valamit. Talán senkinek sem kell megmagyarázni, hogy mennyire egyszerű vágással, effektekkel, villogásokkal elhitetni a nézővel, hogy a nyers felvételt látják. Egyszerű látványelemnek tűnhetnek, de valójában fontos manipulációs eszköz. Hogy mindenkit kiborítsak, hadd hívjam fel a figyelmet, hogy rendkívül hasonló effekteket és vágási technikát láthatunk ennél a filmnél, mint például a Megafon által finanszírozott 1-2 perces reklámvideóknál. Ha ilyet látok, a fentebb említett fenntartásaim csak tovább erősödnek és még jobban kételkedem a látottakban és elhangzottakban.

A kritika rossz! Érted?

„Elutasította a tudomány tapasztalati úton történő vizsgálatát. Helyette a cáfolást, a megkérőjelezést tette meg a tudományosság kritériumának.”

– hallható a narráció

A gond ezzel a kijelentéssel az, hogy ez nem igaz.

A kisfilm első felében sokat beszélnek Karl Popperről, aki Soros György állítólagos legnagyobb tanítómestere volt. Megemlítik a kritikai racionalizmust is, mely Popper talán legfőbb filozófiája volt. Ezt azonban a fentebb írt idézet rettenetesen rossz fényben tünteti fel és jelentősen el is torzítja. Ennek valódi lényege az, hogy

egy elméletet akárhányszor bebizonyítanak, attól az még egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben igaz.

Alapvetően arra tanított filozófiája, hogy minden esetben kezeljünk fenntartásokkal akár bizonyított állításokat is. Általában szembement a népszerű empirikus (tapasztalat-alapú) kutatásokkal, emiatt nem volt túl népszerű a professzorok körében, bár elismerték. De ehhez nagyon fontos hozzátenni, hogy nem akarta eltüntetni a tapasztalati úton történő kutatásokat, csak arra biztatott, hogy minden eshetőséget figyelembe kell venni. És ha egy adott kutatásban bizonyos kritériumokat nem vettek figyelembe – legyen az akármilyen kicsinek és lényegtelennek tűnő kritérium – akkor megkérdőjelezhető a kutatás eredményessége.

A kritikus gondolkodást erősítette fel Popper, melyet olyan fenntartásokkal kezel a film, hogy úgy éreztem, valami átnevelő tábor kötelező tananyagát látom. Azt éreztem, hogy azt akarja sugallni, hogy ha valamit „a tudósok elém raknak”, azt nyugodtan vehetem készpénzek és onnantól kezdve nincs ott semmi látnivaló.

Most, hogy megtanultad: ne kötekedj, nesze itt van, nézd!

Azután, hogy a film lefektette: hinni kell a kutatásoknak – pláne ennek a riportnak – elszabadultak a dolgok és már az alátámasztások is egyre fogyatkoztak és egyre ingatagabb bizonyítékokkal hozakodott elő.

Konkrétan ezt a folyamatábrát láttam:

Soros György, a sátán -> mestere azt mondta neki, hogy gondolkodjon kritikusan, de ez egy baromság, senkinek nem kell kritikusan gondolkodnia -> Semmi baj, ne aggódj, én megmutatom neked, hogy mit gondolj!

Innentől kezdve teljesen felesleges a részemről beszélni arról, hogy mi hangzott el. Hogyan fűzték össze nevét az orosz-ukrán háborúval, hogyan csináltak ebből a filmből (is) orosz-propagandát, mekkora lett a vagyona a bevándorlást követően, és a többi, és a többi. Karaktergyilkosság a maximumon.

A legnagyobb gondom ezzel

Szerettem volna érvényes, kritikus hangot hallani Soros Györgyről. Azonban a számomra látványos manipulációs-technikai húzások annyira hiteltelenné tették a szememben a teljes filmet, hogy egyetlen szavára sem mernék sohasem hivatkozni.

A A Pesti TV Soros-filmjének legfőbb üzenete: a kritikus gondolkodás rossz! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Komoly dilemmát okoz a kérdés ugyanis a kormánypropaganda még mindig hangos Soros György nevétől, illetve az ellenzék sem rest Orbán Viktor miniszterelnököt Vlagyimir Putyin játékszereként feltüntetni. Szerettünk volna utána járni, hogy mit gondolnak erről a kérdésről az utcán sétáló járókelők.

A megkérdezettek nagy része szerint Putyinnak nagyobb befolyása van Magyarországra, mint Soros Györgynek.

Soros György befolyását nem nagyon látják a valóságban, csupán kormányzati szinten jelenik meg a sajtóban, egyébként nem. Továbbá elmondták, hogy nagyobb hatalma, illetve a régre visszanyúló orosz-magyar viszony miatt tarják Vlagyimir Putyint nagyobb ráhatású tényezőnek. A gáz és energia kiszolgáltatottságról nem is beszélve.

Akik Soros Györgyöt tartják befolyásosabbnak, ők elmondták, hogy a televízióban csak erről lehet hallani és Putyintól nincs miért tartartani.

Mivel a kormány gyakorlatilag felvásárolta szinte az egész magyar médiapiacot, nem lehet hibáztatni azokat, akik ekképp vélekednek. Számukra nincs más lehetőség, ahonnan tájékozódni tudnának (internet hiányában), ezért is nagyon veszélyes a kormány mantrázós propagandája.

Korábban Ujhelyi Istvánnal az MSZP Európai Parlamenti képviselőjével készített interjúnk során Ujhelyi elmondta, hogy a Putyin-féle hatalom játszik az Európai Unióval. Példaként hozta, hogy a francia elnökválasztási-kampányban Le Pen kampányát finanszírozták az oroszok, most pedig egy magyarországi bank adott kölcsönt a francia szélsőjobboldali politikus kampányköltségeire. Utalt továbbá az orosz közösségi médiás dezinformációs kampányokra is, melyek mintaként szolgálnak a magyar kormány részére is. Ennek kapcsán a Megafon-féle kormánypárti infulenszerbázisra utalt az MSZP-s EP-képviselő. Ujhelyi szerint mindenesetre Putyin úgy rángatja Orbánt, ahogyan akarja – erre utal a magyar miniszterelnök legutóbbi moszkvai látogatása is. Melyet Orbán Viktor aztán békemisszióként emlegetett. Érdemi eredménye a találkozásnak pedig nem nagyon lett.

Orbán viselkedését pedig néhány hete a Momentum figurázta ki. A kormány propagandából állandóan emlegetett Gyurcsány-Show plakátjai közül néhányat a Momentum a TizenX-szel együtt javított ki Putyin- Show-s verzióra.

Folyamatos a feszültség a kirobbanó orosz-ukrán háború elött. Bizonyos hírek szerint szerdán kellett volna támadniuk az oroszoknak, azonban helyette csapatokat vezényletek ki bizonyos térségekből. Ez sokak szerint csak a taktika egyik része. A videóban megkérdezettek egyike elmondta, hogy ő a téli olimpia után jósolja az oroszok támadását. Mert szerinte, ha az oroszok most támadnának, annak rossz diplomáciai üzenete lenne Kína felé.

Az orosz-ukrán konfliktusról korábban Rácz András Oroszország szakértővel beszélgettünk, erről itt olvashatsz bővebben.

Az e heti utcaembere videót pedig itt tudod megtekinteni:

A Kinek van nagyobb befolyása Magyarországra? – Kiderül az utca embere videóból – bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Hoover Intézet panelbeszélgetésének fő előadójaként Soros György kedvezően ítélte meg a “nyílt társadalmak” esélyét az autoriter egypártrendszerekkel szemben. Bevezetőjében az 1936-os berlini játékokhoz hasonlította a Pekingben pénteken kezdődő téli olimpiát, abban az esetben, ha Kína propagandacéljaira használja fel a sporteseményt.

A 91 éves magyar származású amerikai üzletember elmondta, hogy a magyar és francia választások eredménye, kiegészülve az orosz-ukrán krízis békés, avagy háborús kimenetelével hozzájárulnak majd ahhoz, hogy miként fog alakulni Európa sorsa.

Előadása gerincét azonban a közelgő kínai választások, illetve a mai helyzet elemzése adták. Foglalkozott azzal, hogy a Kínai Kommunista Pártnak októberben döntenie kell arról, hogy ismét főtitkárnak választja-e Hszi-Csi-pinget. Soros szerint remélni lehet, hogy a jelenlegi főtitkárt egy olyan vezető váltja majd, aki kevésbé elnyomó és külföldön is békésebb arcát mutatja. A legfőbb globális kihívás azonban továbbra is a klímaváltozás ügye, viszont a jelenlegi legfontosabb világpolitikai megpróbáltatás a két egymással szemben álló kormányzási rendszer között húzódó konfliktus. A nyílt társadalomban – Soros szerint – az állam feladata, hogy az egyén szabadságát megvédje, míg a zárt társadalomban az egyének szerepe az, hogy szolgálják az állam vezetőit. 

Soros ezt a gondolatot azzal zárta, hogy nem biztos a nyílt társadalmak győzelme egy olyan világban, ahol Ukrajnát és Tajvant is katonai konfliktus fenyegeti.

Kitért a mesterséges intelligencia hatására is, mely szerinte elméletben semlegesnek tekinthető, azonban az autoriter rendszerek kezében elnyomó eszközként is funkcionálhat, ezzel is veszélyeztetve a nyílt társadalmakat. Továbbá azon irányú aggodalmát fejezte ki a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban, hogy az elnyomó rezsimek személyes adatokat használtak fel állami ellenőrzési célokra.

Kínával kapcsolatban azt is hozzátette, hogy az omikron variáns akár Hszi-Csi-ping bukását is okozhatja, mert a kínai vezetés az eredeti – vuhani – vírusvariáns elleni védőoltásra tett fel mindent, így jelenleg nincs más eszköze, mint a népszerűtlen lezárások. 

A Soros György szerint bukhat Orbán áprilisban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.