A zsinórban negyedik Fidesz kétharmad után az IPI ismét kapcsolatba lépett az országban élő vezető szerkesztőkkel, akik – a nyilatkozat szerint – aggodalmuknak adtak hangot a független és közérdekű újságírás magyarországi jövőjével kapcsolatban.

A bécsi központú IPI vezető újságírókból, szerkesztőkből és médiavezetőkből álló globális hálózata felhívja rá ismét a figyelmet, hogy az elmúlt 12 évben

„a Fidesz-hatalom tégláról téglára számolta fel a médiaszabadságot”

Állami forrásokat mozgósítva a hatalmat ellenőrző újságírás kiszorítására és egy óriási kormánypárti propagandagépezet kiépítésére. Gyakorlatilag elszigetelte a nyilvánosság nagy részét a független hírektől és információktól, amelyek nélkül nincs valódi demokrácia. A média foglyul ejtésének és ellenőrzésének ezt a rendszerét nyíltan az Európai Unió szeme láttára építették ki, az Európai Unió fellépésének hiánya, a kudarc lehetővé tette, hogy a Fidesz önkényuralmának modern változata virágozzon és inspirálja a leendő autokratákat az egész régióban – mondta Scott Griffen, az IPI igazgatóhelyettese.

„Minthogy az alapvető értékek széleskörű eróziója fenyeget az egész kontinensen, az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie a magyarországi médiaszabadság és pluralizmus helyreállítására”

– hangsúlyozza a múlt héten közzétett nyilatkozat, amelyhez fűzve a szervezet 15 ajánlást fogalmazott meg a kormány és hetet az Európai Unió számára.

Az Orbán-kormányhoz fordulva szorgalmazzák:

1. a közszolgálati média finanszírozási rendszerének átláthatóvá tételét a közérdekű küldetés teljesítésének kritériumai alapján;
2. a közszolgálati műsorszolgáltató irányítási és felügyeleti szerveinek depolitizálását;
3. elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozását a médiatörvény és a közszolgálati média etikai kódexének betartása, valamint a tisztességes, pártatlan és kiegyensúlyozott hírszolgáltatás biztosítása érdekében;
4. a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA kettős struktúrájának megszüntetését;
5. az MTI állami hírügynökség szervezeti és szerkesztői függetlenségének helyreállítását, a hírek előállítása feletti közvetlen politikai ellenőrzés csatornáinak megszüntetését;
6. az állami hirdetési rendszer radikális reformját;
7. a média politikai indíttatású finanszírozásának megszüntetését;
8. a versenytörvény alkalmazását a médiakoncentráció korlátozása érdekében, beleértve a KESMA-t is;
9. illetve a nemzeti médiahatóság (NMHH) és a Médiatanács hatalmának korlátozását, a független média piacról való kiszorítására irányuló szabályozási gyakorlat beszüntetését.

A EU-tól ezeket várják

1. teljes mértékben használja ki hatásköreit a magyarországi médiapiaci verseny szándékos torzulásának kezelése érdekében;
2. folytassa a Médiatanács által a Klubrádió engedélyének megújítása kapcsán hozott önkényes és diszkriminatív pályázati döntés miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást;
3. fogadjon el egy médiaszabadságról szóló erős törvényt, amely felhatalmazza az uniós intézményeket arra, hogy fellépjenek a médiapluralizmus és -szabadság aláásására irányuló rendszeres visszaélésekkel szemben;
4. alkalmazza Magyarországra a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet; folytassák és bővítsék a független újságírás, különösen az oknyomozó újságírás pénzügyi támogatását Magyarországon.

Az IPI mind e mellé hozzátette, hogy terveik szerint küldöttségük a közeli hetekben ismét Budapestre látogat, hogy független újságírókkal és szerkesztőkkel megvitassa a független médiumok közötti hálózatok megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

A A Nemzetközi Sajtóintézet az EU-t okolja az újabb kétharmadért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Orbán Viktor a videóban elmondja, hogy

„Soros Gyuri bácsinak valamilyen szervezete felpakolta Magyarországot valami sajtószabadság ellenségeinek listájára.”

Ezért a miniszterelnök felkeresett egy klasszikus újságost, ahol felmérheti, hogy milyen kormánykritizáló vagy gyalázó újságok kophatók.

A Orbán Viktor megtalálta az elveszett sajtószabadságot bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A jelentés első részében a szabályozást elemezve kiderül, hogy a hatalmi ágak szétválasztására figyelő demokráciákban szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő hatóság elnökének kezében.

Megemlítik, hogy a Médiatanácsban 2010 óta csak kormánypárti delegáltak ülnek. Úgy van lehetőségük egyes médiatartalmak vizsgálatára és szankciók meghozatalára, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra vonatkozóan, mi számít jogsértésnek. A Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörei is szintén ködösek.

A jelentés külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre:

• a rémhírterjesztés szankciója
• a veszélyhelyzetre hivatkozva az egyes állami szervek akár 45 napig elhúzhatják a válaszadást a közérdekű adatkérésekre
• a „dróntörvény”, amely szerint jogszabály sértő, ha valaki felvételeket készít más ingatlanjáról engedély nélkül.

Ezek az Európa Tanács szerint súlyosan veszélyeztetik a sajtó szabad működését.

A jelentés kitér az Index tulajdonosváltására, a Klubrádió elhallgattatására és megjegyzi azt is, hogy mára a Népszava maradt az egyetlen ellenzéki hangvételű nyomtatott közéleti napilap. Dunja Mijatovic maga is azt tapasztalta, amikor a kormányzati szereplőkkel interjúzott, hogy többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartja a médiában megjelenő kritikákat.

A dokumentum leszögezi, hogy a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés végül nyolc pontban tesz javaslatot a felsorolt anomáliák megszüntetésére.

fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Az Európa Tanács 14 oldalas jelentést írt a magyar médiahelyzettel kapcsolatban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.