Jövő TV:Ön szerint várható-e negyedik hullám, illetve összekapcsolható-e az oltási program lassulásával?

Rusvai Miklós: Szerintem nem lesz negyedik hullám, most tavasszal, illetve nyáron legalábbis semmiképpen. Bár most ez éppen a mai napon nem látszik, de a száraz, meleg idő a légzőszervi vírusoknak nem kedvez.

Ugyanúgy, mint tavaly nyáron, idén is felfüggesztődik a koronavírus-járvány a következő hónapokban. A visszatérése legfeljebb ősszel várható a légzőszervi betegségek szezonjában, de igazi járványhullámra én akkor már nem számítok, mert addigra az oltottság is már sokkal szélesebb körű lesz.

Úgy gondolom, hogy egy úgynevezett megnövekedett esetszám lesz, de igazi járványhullám nem, tehát a nátha-szezonban a légzőszervi megbetegedések egy részéért a koronavírus lesz felelős, de igazi járványhullámot én nem várok az őszre sem már.

Jövő TV: Lehetséges-e hogy valamelyik vakcina majd csak évek múlva okoz valamilyen váratlan mellékhatást a szervezetben, akár azután, hogy a Covid-19 elleni védelme már elmúlt?

R. M. Egyelőre nem tudunk olyan lehetőségről, amely ilyen hatásokkal járna. Azt viszont tudjuk, hogy a Covid-19 rendkívül súlyos, hosszú távú hatásokat is okoz, tehát ebben az esetben is az, hogy a vakcinánál nem teljesen kizárható a hosszú távú hatások lehetősége, kevésbé kockázatos, mint a koronavírus-fertőzés. A Covid-19 hosszú távon is nagyon súlyos mellékhatásokat képes okozni, ez azonban sajnálatos módon biztos. A kockázatok összehasonlítása esetén megint azt kell mondanom, hogy inkább a vakcina, mert annál semmi nem bizonyítja, hogy hosszú távú negatív hatással járna, a koronavírusnak ugyanakkor bizonyítottan nagy százalékban vannak ilyen hosszú távú kedvezőtlen hatásai. tehát a biztos rosszat az esetleges rosszért nem érdemes mérlegelni.

Jövő TV: Mennyi embert kellene beoltani a nyájimmunitás eléréséhez? Most a több mint 4 millió beoltott mekkora biztonságot jelent?

R. M.: Nem túl nagyot. Azoknak biztonság, akik beoltatták magukat. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki valóban negyedik hullám, ehhez valójában 8 millió embernek immúnisnak kell lenni. Ez a duplája a jelenlegi számnak. Nyilván ez a szám egyre növekszik, mert a gyerekek számára is hozzáférhető lesz a vakcina előbb-utóbb, tehát a következő iskolakezdésre biztosan lesz már az iskolások számára adható vakcina is. A szülők, akik biztonságban akarják tudni a gyermekeket, hamarosan oltathatják őket. Amikor már a Pfizer bőséggel rendelkezésre áll, bízzunk benne, hogy ugyancsak növekszik majd az oltási kedv. Én remélem, hogy a 7 milliós számot túl tudjuk lépni, bár ez most még nagyon távolinak tűnik. De a nyár során haladékot kapunk, és ennek a magas arányú átoltottságnak igazából szeptember-októberre kellene meglennie

Jövő TV: Miért mondják a legtöbb oltásra, hogy két hónapig utána nem ajánlott teherbe esni? Mi változik két hónap után?

R. M.: Immunológiailag, virológiailag semmi értelme, én megmondom őszintén, ezt nem is hallottam. Nyilván az eddig oltott fiatal nők közül akárhol a világon számosan estek teherbe ezen a két hónapos határidőn belül, és soha semmilyen mellékhatás, kedvezőtlen körülmény nem keletkezett. Én teljesen indokolatlannak tartom, ha bármi ilyen vélemény vagy előírás, vagy közvélekedés áll fenn. Ezt szakmailag nem tartom indokoltnak, és biztosan nem tartották be eddig sem.

Jövő TV: Milyen gondokat okozhat az oltóanyag a gyermekek szervezetében, mi az, ami miatt ez ekkora vizsgálatot igényel? Vagy itt inkább a dózis mértékével kapcsolatban áll fenn a kérdés? A Pfizeren kívül melyik vakcinát tartja a legalkalmasabbnak kiskorúak oltására

R. M.: Az összes vakcinát alapvetően 18-55 év közötti egészséges személyeken tesztelik a klinikai harmadik fázisban. Minden további tesztsorozat vagy népességcsoport ezután kerül sorra, miután nagy számú 18-55 év közötti egészséges személyeken megtörtént a teszt. Ezért van az, hogy kezdetben egyetlen vakcinagyártó sem ajánlotta időseknek, terhes nőknek, cukorbetegeknek, egyéb rizikócsoportba tartozó embereknek, hanem fokozatosan terjesztődött ki ezután. Miután tehát sok embert beoltottak 18-55 év között, ezután ártalmatlannak bizonyult, akkor elkezdtek terhes nőket is oltani, első sorban Pfizerrel. Ez első sorban Izraelben történt, mert Izrael a Pfizer gyártójával megegyezésben gyakorlatilag tesztországgá vált. Először ott oltottak terhes nőket Pfizerrel, majd utána Magyarországon, és így tovább. Nem az volt, hogy a Pfizer nem adható terhes nőknek, hanem nem volt kipróbálva. Ugyanez a helyzet most a gyerekekkel. A 16-18 éves korosztályban is először Izraelben próbálták ki, azután Kanadában, mostanra pedig nálunk is lehet regisztrálni. Izraelben jelenleg folyik már folyik a 16-18 év közöttiek oltása, és már regisztrálnak 6-12 közötti gyerekeket is oltásra. Nem azt jelenti, hogy nem biztonságos a gyermekek számára a vakcina, hanem azt jelenti, hogy nincs kipróbálva. Ez lehet egyébként az előbbi kérdés mögött is. Az, hogy külön nem kérdeztek nőknél rá, hogy terveznek-e gyermeket a következő két hónapban, ilyen tesztcsoport nem volt összeállítva, ezért fordulhat elő, hogy bizonyos hangok részükre nem ajánlják még a vakcinát. Nem azért mert ártana, hanem azért mert külön ilyen tesztcsoport nem volt. De ugyanígy nem volt cukorbeteg, magas vérnyomásos, vagy bármi más tesztcsoport, de mivel egyre többen vannak, akik a vakcina után teherbe esnek, és semmi baj nincs, ezután ezt a megkötöttséget fel fogják oldani. Ugyanígy, mostmár tudjuk, hogy cukorbetegségnél sem kizáró ok. Mivel legelőször a Pfizer készült el, legszélesebb körben, legnagyobb számban Pfizerrel oltottak szerte a világon, ezért van az, hogy mindig elsőként a Pfizerre oldják fel ezeket a korlátozásokat. Az mostmár biztosan alkalmasható terhes nőknél, 16-18 éves kor között, magas vérnyomás és cukorbetegség esetén is.

Jövő TV: Aki átesett a víruson az mikor oltassa be magát?

R. M.: Három hét után bármikortól lehet, minél előbb, annál jobb. Aki a vírusfertőzésen átesett, így is beoltathatja magát. Az lesz a legjobb immunválasz, ha hármas szintű immunitás alakul ki ilyenkor: nyálkahártya immunitás, sejtes immunitás és antitestes immunitás. Ez a legtökéletesebb védelem. Tudni kell, hogy nyálkahártya-immunitás egyik oltás hatására sem jön létre, tehát erre csak a fertőzésen átesettek számíthatnak. Ez egy rendkívül hatékony védelem, mert már a fertőzést is megakadályozza.

A Rusvai Miklós: Szerintem nem lesz negyedik hullám, legalábbis idén nyáron semmiképpen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Jövő TV: Mit tudunk az Ázsiában jelenleg is tomboló indiai variánsról? Kell-e tartanunk attól, hogy ugyanolyan súlyos, vagy akár súlyosabb megbetegedést okoz, mint a hazánkban elterjedt brit variáns?

Rusvai Miklós: Az indiai variáns tulajdonságaiban nem különbözik lényegesen a brit variánstól, sőt az egyik változás az indiai mutánsban pont ott van, ahol a britben. Azért hívják ezt kettős mutánsnak, mert két olyan mutáció figyelhető meg benne, ami korábban két különálló vírustörzsön már előfordult. Sem az a kettő külön-külön, sem ez a kettős mutáns, ami egyesítette azt a két mutációt, terjedőképességében és kórokozó-képességében nem rosszabb a brit variánsnál.

Ráadásul úgy tűnik, hogy ezek a mutánsok tiszteletben tartják egymás felségterületét, ugyanis a brit mutáns Európában terjedt el, a dél-afrikai mutáns az Egyenlítőtől délre Afrikában, a brazil mutáns Dél-Amerikában és ez az indiai mutáns Délkelet-Ázsiában, Indiában mutat terjedőképességet.

Ha át is mennek egymás felségterületére, ott nem szoktak új járványt megindítani.

Tehát hiába van itt Európában már a dél-afrikai mutáns legalább két hónapja, és hiába jelent meg az indiai mutáns most pár hete, különösebb gondot úgy tűnik, hogy nem fognak okozni.

Jövő TV: Ez valamilyen szinten azért megnyugtatóan hangzik. Térjünk át akkor egy kicsit az oltásokkal kapcsolatos fontos kérdésekre. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Gyógyszerügynökség ilyen mértékben megválogatja azt, hogy mely oltásokat engedélyezi? Politikai okok állnak a háttérben, vagy valóban fennáll a veszélye annak, hogy kevésbé biztonságos oltóanyag például az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm?

R. M.: A magyarázat az, hogy az Unió tökéletes dokumentáltságot igényel a vakcinagyártóktól, és ráadásul több nyitottság elvárható lenne ezeknek az oltóanyagoknak az előállítóitól.

Míg a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca mind a vakcina kidolgozás, mind a vakcina tesztelés fázisaiban minden eredményt azonnal nyilvánosságra hozott, és a nemzetközi tudományos közvélemény számára ezek hozzáférhetőek voltak, addig ez a kínai és az orosz vakcina esetében nem igaz. Ők titkolódzóbbak, mint általában a totalitárius rezsimek. Ők nem hozták nyilvánosságra az adatokat, ezért lassabb az engedélyeztetési procedúra, mert ahol már előzetes információk rendelkezésre álltak a vakcináknál, ott sokkal gyorsabb az engedélyeztetés.

Ezek az úgynevezett keleti vakcinagyártók most kezdik nyilvánosságra hozni az adataikat, illetve egy részüknél az oltásukat már alkalmazó államok kénytelenek különböző teszteket végezni ahhoz, hogy utólag kiegészítsék azokat az adatokat, amiket a vakcinagyártók nem hoztak nyilvánosságra.

Jövő TV: Ön mekkora esélyt lát arra, hogy ezeket az oltásokat az Európai Gyógyszerügynökség hamarosan elfogadja?

R. M.: Amennyiben ezek az adatok hozzáférhetők lesznek és bebizonyosodik, hogy a vakcinák valójában is olyan ártalmatlanok és hatékonyak, ahogy a vakcinagyártók ezt állítják, akkor minden további nélkül felhasználásra kerülhetnek az Európai Unió más országaiban is.

Jelenleg már nincs akkor vakcina-ínség, mint korábban volt, tehát az idő előrehaladtával romlik az esélyük. Korábban több esélyük lett volna, hogy betörjenek erre a piacra, ha egy kicsit transzparensebb a dokumentáció.

Jövő TV: Mi a helyzet a Sinopharm időseknél való alkalmazásával? Felreppentek a hírek, hogy a kínai vakcina az időseknél nem hatásos, ugyanis a Seychelle szigetek-en a lakosság nagy részét ezzel oltották, most pedig arról lehet hallani, hogy újra felütötte ott a fejét a járvány. Mi az igazság ezzel kapcsolatban? Mennyire hatásos valójában a Sinopharm?

R. M.: Az igazságot csak azok a tesztelések tudnák tisztázni, amelyek több országban folynak – fejlett országokban kevésbé, mert ott ezt a vakcinát nem alkalmazzák.

Nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon, legalábbis nyilvánosan ilyen tesztelések nem folynak, mert továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy a vakcina tökéletesen hatékony. Annak ellenére, hogy laboratóriumi eredményekkel ez nem támaszható alá, sokan saját zsebre elvégeztették a tesztelést, és bennük kimutatható szintű immunválasz nincsen.

Én nagyon szerencsésnek tartanám, ha azok, akik kínai vakcinával megkapták az alap immunizálást, és utána nem mutatható ki bennük megfelelő szintű immunválasz, ők kapjanak egy harmadik dózisú oltást valami másból.

Teljesen mindegy, hogy melyikkel, de kapjanak oltást, mert a laboratóriumi adatok alapján az ő szervezetük az inaktivált vakcinára nem válaszol megfelelő immunitással, ezért más típusú vakcinával egy harmadik dózist kellene kapniuk.

Jövő TV: Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban is megfigyeltek ritka vérrögképződéses eseteket. Tudható, hogy a Szputnyik a harmadik olyan jelenleg forgalomban lévő vakcina, amely ugyanúgy a vektorvakcinák családjába tartozik, mint az imént említett kettő. A Szputnyiknál akkor nem állhat fenn ugyanúgy a vérrögképződés esélye? Vagy ez a mellékhatás nem a vektorvakcinákhoz és a technológiához kapcsolható? Amennyiben nem, akkor mitől alakul ki, mi okozhat egy oltóanyag alkalmazásakor ilyen reakciót?

R. M.: Vérrögképződést többféle gyógyszer, oltóanyag is előidéz. A legtöbben például nem tudják, hogy az egyik legkockázatosabb ebből a szempontból a fogamzásgátló szereknek a folyamatos szedése. Ezért van az, hogy például az 55 év alatti nőkben nagyon gyakori a vérrögképződés, körülbelül kétszer olyan gyakori, mint férfiakban.

Az említett vakcináknak az alkalmazását is azért tiltották be ebben a korosztályban, mert első sorban ilyenkor idézett elő vérrögképződést. nagyon nehéz szétválasztani azt, hogy vajon ez a vérrögképződés, amit első sorban 55 év alatti nőknél megfigyeltek, vajon a fogamzásgátló tabletta szedése, vagy a vakcina hatásának következtében alakult ki.

Bizonyítottan még mindig nincs arra statisztikai adat, hogy valóban a vakcinák hatására alakulnának ezek ki.

Óvatosságból függeszti fel több állam ezeknek az alkalmazását, meg azért, mert a közhangulat ellenük fordult. Valljuk be őszintén, nagyon sokszor kiderült például az, hogy konkurens vakcinagyárak álltak ezeknek az adatoknak a széleskörű terjesztése mögött, holott nem a vakcina, hanem adott esetben más dolog játszhatott szerepet a vérrögképződésben.

Egyelőre statisztikai, hivatalos vizsgálat egyetlen egy esetben sem bizonyította azt, hogy összefüggés lenne bármelyik vakcina és a vérrögképződés gyakoriságának aránya között.

Jövő TV: Mostanában több esetről is lehetett olvasni a sajtóban, amikor emberek a második oltásnál véletlenül egy másik típusú oltóanyagot kaptak, mint elsőre, például Pfizer után Sinopharmot. Ennek a hibának lehet valamilyen ismert egészségügyi következménye? Ezek az emberek utána megkaphatják a saját oltásukhoz tartozó második adagot, vagy ez ilyenkor hogyan működik?

R. M.: Immunológiai, valamint virológiai értelemben az ilyen csere semmiképpen nem ellenjavallt, sőt több esetben kifejezetten a hatékonyság növekedését tapasztalják az úgynevezett „vakcina-mixelés” után.

Immunológiai értelemben ez kifejezetten előnyös az esetek többségében, és teljesen mindegy, hogy melyik vakcina az első és melyik vakcina a második. Az a fontos, hogy eltérő hatásmechanizmusú vakcináknak az egymás utáni alkalmazása jobb immunológiai hatású, mintha ugyanazt a vakcinát adják be kétszer egymás után.

Ez ellen csak az szól, hogy a vakcinagyártók a saját protokolljuk szerint végzett vakcinázás után vállalnak csak felelősséget, tehát szavatossági probléma, hogyha nem úgy végzik az immunizálást, ahogy a gyártó előírja. Ezután a gyártó széttárhatja a kezét, hogyha nem úgy oltottak a vakcinával, ahogy azt mondták, akkor persze hogy probléma lett belőle vagy nem volt elég hatékony.

Valójában emiatt nem válik széleskörű gyakorlattá, mert a vakcinagyártók ezt ellenzik.

Jövő TV: Mindennek tükrében is egyre egyértelműbbé válik, hogy a Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a lakosság körében. Mit gondol a Pfizer-napon történt tömeges rohamról? Miért ez a legnépszerűbb vakcina, és miért ebben bíznak a legjobban az emberek?

R. M.: Azért, mert az emberek nem buták, kifejezetten tudják, hogy melyik vakcina a legjobb. Maradjunk annyiban, hogy a különböző iparcikkek minősége között is eltérés van, akár robotgépről van szó, akár gépkocsiról: az emberek tudják, hogy melyik márkák azok, amelyek megbízhatóak, és azt választják, ez pedig általában nem alap nélküli. A preferenciának és annak, hogy mit részesítenek előnyben az emberek, annak általában valóban oka szokott lenni.

Jövő TV: Ön említette korábban, hogy már nincsen akkora vakcina-ínség, mint például év elején, azonban a fejlődő országokban továbbra sincs megfelelő mennyiségű oltóanyag. Milyen következménye lesz annak, hogy míg a világ egyik felében koncentrálódik a vakcinakészletek nagy része, addig a másik felében a lakosság szinte egyáltalán nem jut oltáshoz?

R. M.: Ez biztos, hogy meg fog változni, de nyilván minden gazdagabb országnak az az érdeke, hogy a saját állampolgárait védje elsődlegesen, másodlagos lesz majd a fejlődő világ állampolgárainak védelme. Az sem maradhat el, mivel ezt a világjárványt globálisan kell leküzdeni.

Mindaddig, amíg olyan gócok vannak a világon, amelyekben a vírus szaporodhat, tehát sok még a fogékony ember, mert nincsenek beoltva, addig az új mutációk lehetősége nagyon széleskörű.

Mihelyt a gazdag országok a saját állampolgáraikat megvédik, ami szerintem fél éven belül megvalósul, rögtön neki fognak állni annak, hogy más területeken is a vakcinázás megtörténjen, hogy az új mutánsok képződését megakadályozzák. Ez önvédelem is és nem csak emberiességi szempont. Szerencsére ez sokkal nagyobb hajtóerő, hogy a saját közös érdekük is azt diktálja ezeknek az országoknak, hogy segítsenek előbb-utóbb a kevésbé fejlett régiókon is.

A Rusvai: Amíg a fejlődő országokban nem kezdődik meg a tömeges oltás, nagyobb az esély a mutánsok kialakulására bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, mivel szombatig elérjük a 3,5 millió beoltottat – amelyet már el is értünk – ezért hétvégétől kinyithatnak a bárok és kocsmák teraszai a vendégek előtt. Ennek csak örülni lehet, viszont aggasztó, hogy lakosságarányosan Magyarország világelső lett a koronavírus miatti elhalálozások számában. Rusvai Miklós közölte, hogy a járványtani mutatók annyira kedvezőek az enyhítéshez, a tendencia viszont igen. A kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők és az elhunytak száma az elmúlt 20 napban folyamatosan csökken. Ebből a háromból az utóbbi amely csak az elmúlt 5-6 napban kezdett el tendenciaszerűen csökkeni.

Ez a tendenciaszerű csökkenés lehetővé teszi a teraszok kinyitását.

A virológus azt tanácsolta, hogy lehetőleg olyan társasággal menjünk akikról tudjuk, hogy már megkapták az oltásukat, vagy átestek a betegségen. Szerinte a kormánynak érvényesíteni kellett volna a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek, hogy ők elkülönülhessenek a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőktől.

Ugyanúgy a csütörtöki kormányinfón jelenttette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a „Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”. Rusvai elmondta, hogy ezzel kapcsolatban eddig egyetlen tudományos kutatás történt Dél-Afrikában, amelyben összesen 12 személyt vizsgáltak, és ott csak a dél-afrikai variáns elleni hatásosságot figyelték. Ebben a kutatásban tényleg a Sinopharm mutatott kedvezőbb eredményt, de ebből általános következtetést levonni nem lehet – tette hozzá.

A Magyarországon forgalomban levő vakcinák csak sejtes és antitestes immunitást tudnak nyújtani, nyálkahártya immunitást viszont egyik sem. Ugyanis az utóbbi csak a fertőzés során jöhet létre.

Rusvai Miklós szerint a második hullám csúszott ki a kormány kezéből. Míg az első hullámot az állam jól kezelte, addig a második hullámban, és most is nagyon keveset teszteltetünk. A kevés teszteléseknek is nagyon magas volt a pozitív eredmények száma.

Ezzel elszalasztottuk a lehetőséget, hogy időben kiszűrjük a fertőzött embereket, és őket karanténba téve kivonva a forgalomból a fertőzésnek a terjedését megállítsuk.

– jelentette ki.

A virológust a harmadik adag vakcina beadásával kapcsolatban is kérdeztük. Elmondta, hogy csak akkor lenne indokolt, ha valakinek az antitest tesztje negatív eredményt mutat. Hozzátette, hogyha erre szükség lenne, akkor ezt egy másik vakcinatípúsból kellene beadni.

A koronavírus egyre több variánsáról közölte, hogy ez folyamatosan mutálódni fog az emberek szevezetéhez, de ez jelentheti azt is, hogy a tünetei is enyhülni fognak. Viszont nagy valószínűséggel a koronavírus örökre velünk marad. Rusvai közölte, hogy a poszt-covid szindrómát az okozhatja, hogyha egy szervünkben a vírus miatt túl sok sejt pusztul el, amelynek hosszú távú következményei lehetnek. A vírus elsősorban többek között az tüdőt, a szívizomzatot és a központi idegrendszert támadja.

A Rusvai: a koronavírus nagy valószínűséggel örökre velünk marad bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ha nem jelenik meg egy radikálisan új mutáns, akkor szerintem Magyarországon harmadik hullám után negyedik hullámmal nem kell számolni.

– FOGALMAZOTT.

A teljes nyitás szerinte leghamarabb május végén vagy júniusban lehetséges. Részleges nyitás viszont már két-három hét múlva is lehet. Erről már a miniszterelnök is beszélt – tette hozzá Rusvai.

A víruskutató szerint most vagyunk a járvány csúcsán. A kedd és a szerda kritikus lesz, mert ekkorra ugranak meg a kedvezőtlen adatok a hétvégén nem dolgozó laborok miatt.

Úgy véli, ha a harmadik hullám májusban valóban véget ér, akkor ezzel a vírustípussal nincs több gondunk.

A Rusvai Miklós: nem lesz negyedik hullám Magyarországon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.