A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint egy gázpalackból kiáramló gáz robbant be a Pipitér utcai ingatlanban, amelynek falai leomlottak, a teteje beszakadt, az épület tulajdonosát a mentők kórházba vitték.

A robbanás következtében szétszóródott törmelékek miatt a szomszédos épületben és több gépkocsiban is kár keletkezett – tették hozzá.

Kitértek rá, hogy az esethez a kaposvári hivatásos tűzoltókat riasztották, akik már nem találtak tüzet a helyszínen.

A Gázrobbanás rázta meg Kaposvárt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A robbanás ottani idő szerint reggel 6:30-kor történt beomlott egy helyi élelmiszerpiac épületében. A helyi hatóságok csaknem 140 embert mentettek ki a környékről, köztük 37-et súlyos sérülésekkel.

A gázrobbanás több környékbeli lakást is megrongált. A város önkormányzati hivatala azt mondta, hogy sok ember csapdába szorult a baleset után.

A baleset pontos okát még nem tudni, az eset még kivizsgálás alatt van. A kínai katasztrófavédelmi minisztérium egy munkacsoportot küldött a helyszínre az eset kivizsgálására.

A Gázrobbanás történt Közép-Kínában, legalább 12-en meghaltak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó vegyésze megerősítette, hogy a reaktor szétroncsolódott betoncsatornája alatt egyre intenzívebbé váltak a hasadási reakciók.

Csernobilban az éghető anyagot maguk az eredeti uránrudak, az üzemanyagcellák jelentik, valamint azok grafit és cirkónium elemei. A fűtőelemek nagy része az 1986. április 26-án a négyes reaktorblokkban bekövetkezett baleset során nem használódott el, semmisült meg, hanem a többi anyaggal – köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal – lávává olvadt össze. Ez a kóriumlávának (LFCM) is nevezett sugárzó elegy befolyt és bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott „kihűlve” megkeményedett, de ebben még mintegy 170 tonna sugárzó urán van – az eredeti üzemanyag 95 százaléka – írja a napi.hu.

Már történt ilyen…

1990 júniusában már volt hasonló esetre példa, mikor az esőzések miatt befolyt a víz a betonszarkofágba és növekedett a neutronszám. Ez azért következett be mert a víz lelassítja a neutronokat ezáltal növeli az ütköző és hasadó uránmagok esélyét. Egy hasonlat segítségével leegyszerűsíthető, hogy mi is történt.  Képzeljünk el egy flippergépet, ahol a golyó a neutron és az ütközők a víznek felelnek meg. A golyó cikázás közben megrongálhatja és széttörheti a pálya bizonyos elemeit, melyek az uránmagoknak felelnek meg ebben a példában.

A most mért neutronszám emelkedést jelenleg nem tudják, hogy pontosan mi okozza, mert most nem került víz a betonszarkofágba. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a területet nem lehet közelről megvizsgálni. Maxim Saveliev, az ISPNPP ( Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants)  munkatársa a Science lapnak azt nyilatkozta, hogy

Sok a bizonytalanság, ezért nem zárhatják ki a baleset lehetőségét.

 A neutronszám szerencsére lassan növekszik, ezért a vezetőknek még van néhány évük kitalálni miként orvosolják a problémát.

A tudósok csak találgatnak, hogy vajon a reakciók maguktól csillapodnak, vagy azonnali beavatközásra lenne szükség. Jelenleg az a legvalószínűbb opció miszerint  ahogy a kórium szárad, külső rétege megkeményedik, egy olyan burokká válik, amelyről a neutronok visszapattannak, ezzel még hatékonyabban hasítva az uránatomok magját – olvashatjuk.

Az viszont kizárható, hogy megismétlődjön egy az 1986-oshoz hasonló robbanás, amikor radioaktív felhő terjedt Európa felett. Az erőmű fölé épített betonszarkofág, valamint a 2016-ban aköré felhúzott szuperkupola felfogna egy újabb robbanást.

Ettől függetlenül viszont nem kizárt, hogy az épület gyengébb szerkezeti részei megsérülhetnek és az ott lévő sugárzó hamus por felkeveredne és esetlegesen ki is jutna a területről.

A robotok nyújthatják a megoldást.

Az egyik ötlet egy olyan robot kifejlesztése, amely elég hosszú ideig képes ellenállni az intenzív sugárzásnak ahhoz, hogy lyukakat fúrjon az FCM-be, és behelyezzen bórhengereket, amely úgy működne, mint a vezérlő rudak és felpörgetik a neutronokat. Időközben az ISPNPP fokozni kívánja további két olyan terület megfigyelését, ahol az FCM-ek kritikus helyzetbe kerülhetnek.

(Science, Napi.hu)

A Megint berobbanhat Csernobil? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.