Több, mint 100 rakéta ért célba nyugat-ukrajnai területeken, többek között Livl-ben, ami közel van több más ország határához is.

Két ember meghalt egy robbanásban egy kelet-lengyel faluban, ezért a varsói kormány rendkívüli ülést tart jelenleg is. Az Ukrajna elleni körülbelül száz rakétatámadás olyan súlyos volt, hogy egy harmadik országban, Moldovában is megszakadt az áramellátás.

Orbán Viktor összehívta ma estére a Védelmi Tanács ülését a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt este 8 órára a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az ülést megelőzően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO főtitkárral – mondta a sajtófőnök.

Hozzátette: a Védelmi Tanács ülésén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Bordás Gábor, Kovács József és Nagy János államtitkárok vettek részt.

Számos amerikai ügynökség, köztük a Pentagon és a Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte, hogy nem tudják megerősíteni a Lengyelország elleni orosz csapásról szóló jelentéseket. 

A Fehér Ház közölte, hogy nem tudja megerősíteni az eltévedt orosz rakétákról szóló jelentéseket, és bejelentette, hogy együttműködik Lengyelországgal annak érdekében, hogy további információkat gyűjtsön a közelmúltbeli jelentésekről – írja a Reuters.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont azt állítja, hogy orosz rakéták csaptak be Lengyelországba – jelentette a Reuters, mivel az Egyesült Államok szerint az ilyen híreket továbbra sem erősítették meg.

A terror nem korlátozódik államhatárainkra, és idő kérdése lenne, hogy az orosz terror mikor lép tovább.”

Kijelentette azt is, hogy a NATO-terület mért csapása „nagyon jelentős eszkaláció”, és kijelentette, hogy „cselekedni kell”.

Zelensky: “Terror is not limited to our national borders. Russian missiles hit Poland. … To fire missiles at NATO territory. This is a Russian missile attack on collective security! This is a very significant escalation. We must act.” pic.twitter.com/0T85fpEqLS

— Christopher Miller (@ChristopherJM) November 15, 2022

Kiemelt képen: rakéta csapódott be egy lakóépületbe Kijevben 2022. november 15-én. Fotó: Nexta

A Ezt tudni eddig a Lengyelországban becsapódott rakétákról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ülést megelőzően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO főtitkárral – mondta a sajtófőnök.

Hozzátette: a Védelmi Tanács ülésén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Bordás Gábor, Kovács József és Nagy János államtitkárok vettek részt.

A Leállították a Barátság kőolajvezetéket is – ezt tudni a Védelmi Tanács üléséről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba – közölte a Radio Zet.

Azt nem tudni, hogy a rakéták a mai tömeges bombázásából származnak-e, ugyanis ma Oroszország a jelentések szerint több mint 100 rakétát indított el. A hír hatására meredeken zuhanni kezdtek a részvények.

Rendkívüli tanácskozást hívott össze Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) – közölte kedd este a lengyel kormányszóvivő.

A szóvivő arra szólította fel a médiát, hogy „ne tegyen közzé meg nem erősített információkat”. Az illetékes szolgálatok „”hiteles információkkal szolgálnak” a tanácskozáson, majd egy sajtókonferencián nyilvánosságra fogják hozni ezeket – tette hozzá Müller.

Korábban a lengyel Radio Zet honlapján és a Twitteren arról számolt be, hogy két ember meghalt az ukrán határhoz közeli Przewodów városban, miután két rakéta csapódott egy gabonaszárítóba.

Frissítés (20:14)

Megkezdődött a Karmelita kolostorban a Védelmi Tanács ülése

Frissítés (21:00)

Az amerikai Pentagon ma közölte, hogy nem tudja megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint két orosz rakéta átjutott volna Lengyelországba, és két embert megöltek – írja a Reuters.

Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón közölte a frissítést:

A Rakéták csapódtak Lengyelországba, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kettős állampolgárok mindeddig mentesültek a hadkötelezettség alól – számolt be róla a Moscow Times.

A változások két héttel azután következnek be, hogy Putyin bejelentette, hogy véget vet a 300 000 újonc egy hónapja tartó „részleges” mozgósításának. 

Sokan továbbra is attól tartanak, hogy a mozgósítás oknak lehet egy második hulláma abban az esetben, ha az orosz erők továbbra is nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fronton.

Szeptember végén Putyin aláírta azt a rendeletet is, amely megkönnyíti a külföldiek orosz állampolgárság megszerzését, ha csatlakoznak a hadsereghez.

A most aláírt rendelet értelmében a kettős állampolgárságú hadkötelesek katonák, tengerészek, őrmesterek és kistisztek rangját is betölthetik.

A sorkatonák három hónapos szolgálat után köthetnek szerződést az orosz hadsereggel.

A másik országban második állampolgársággal vagy állandó lakóhellyel rendelkező oroszok száma 2020 januárjában, a legutóbbi nyilvánosan elérhető időszakban 543 000 volt.

A Senki nem menekül: a kettős állampolgárokat is besoroztatja Putyin bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Erdogan elmondta: Üzbegisztánban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Az volt a benyomásom, hogy kész mihamarabb véget vetni ennek az egésznek”

– jegyezte meg a török elnök, aláhúzva, hogy semmi sem igazolhatja az inváziót.

Erdogan jelezte: 2014, azaz a Krím félsziget orosz annektálása óta kéri Putyintól, hogy adja vissza a területet jog szerinti tulajdonosának.

A török elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a felek közötti megállapodást csak pártatlanul lehet segíteni.

„Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Ezt akarják, Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépéseket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának”

– idézi a Guardian. 

„Egyetlen vezetőt sem veszünk védelmünkbe, ehelyett olyan megoldást keresünk, amellyel mindegyik fél jól jár” – húzta alá.

Erdogan rámutatott: Törökország ennek szellemében segített a fekete-tengeri gabonaexport újraindításában, valamint egy kétszáz főt érintő orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás nyélbe ütésében.

„2014 óta beszélünk erről a kérdésről kedves barátommal, Putyinnal, és kértük is ezt tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak, de sajnos ebben nem történt előrelépés”.

– mondta Erdogan a Krímmel kapcsolatos kérdésre.

A török elnök jelenleg az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán vesz részt New Yorkban.

MTI/TheGuardian

A Erdoğan szerint vissza kell adni Ukrajnának a megszállt területeket, még  Krímet is bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A gyors győzelem hiánya, Kijev elfoglalásának képtelensége és most Ukrajna sikeres ellentámadása, miközben Oroszország annyi katonát és annyi felszerelést veszített amire senki nem számított. Mindezek egyre nagyobb haragot és elégedetlenséget váltottak ki országszerte, amit Putyin ellenfelei próbálnak most kihasználni.

„Van egy pont, ahol mind a liberális embercsoportoknak, mind a háborúpárti csoportoknak ugyanaz a lehet célja. Ez a cél az lehet, hogy Putyin lemondjon”

– mondta Dmitrij Paljuga, Putyin szülővárosának, Szentpétervárnak helyi politikusa, aki az elnök felelősségre vonását kérte .

Míg a hozzá hasonló liberálisok humanitárius és jogi okok miatt ellenezték Ukrajna invázióját, Palyuga a CNN-nek azt mondta, hogy most lehetőség nyílik arra, hogy több támogatást kapjon.

„Szerettünk volna megcélozni néhány olyan embert, akik korábban Putyint támogatták, és most úgy érzik, elárulták őket”

– mondta.

„Az orosz hadsereget jelenleg megsemmisítik. Tehát elveszítjük az embereket, elveszítjük a fegyvereket és elveszítjük a védekezési képességünket. Még az orosz propaganda sem tudja elrejteni, hogy [az] orosz hadsereg vereséget szenved Ukrajnában.”

– mondta Dmitrij Paljuga, Putyin szülővárosának, Szentpétervárnak helyi politikusa.

Leghangosabb kritikusát, Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt először megmérgezték, majd bebörtönözték. Egy másik politikai ellenfelét, Borisz Nyemcovot hátba lőtték bérgyilkosok, akik nem árulták el, ki bízta meg őket a politikus kiiktatásával. 

Vlagyimir Kara-Murza író és politikus börtönben ül, miután felszólalt az ukrajnai invázió ellen, aki azután vált áldozattá, hogy a Kreml tovább szigorította a szólásszabadságot , miután Oroszország „különleges katonai hadműveletnek” nevezte Ukrajna megtámadását, nem pedig háborúnak.

Palyuga elmondta a CNN-nek, hogy Putyin legújabb kritikusai nagyon ügyelnek arra, hogy a törvény keretein belül maradjanak a fenti esetek miatt.

Ksenia Thorstrom, a szintén szentpétervári önkormányzati képviselő vagy helyi tanácsos is élesen kritizálni kezdte az orosz elnököt.

„Az egyik dolog, amit [egy] önkormányzati képviselő tehet, az az, hogy nyilvánosan megnyilvánuk”

– mondta a CNN-nek. 

„Igazából nincs felhatalmazásunk vagy hatalmunk semmire – még helyi szinten is erősen ellenez bennünket a „Jedinaja Rosszija” [Putyin Egységes Oroszország pártja]. Még az olyan egyszerű kezdeményezéseket is, mint például a kerékpárutak építése, folyamatosan akadályoztatnak minket.”

– mondta Ksenia Thorstrom szentpétervári önkormányzati képviselő.

Thorstrom személyes tapasztalatból tudja, hogy Putyin továbbra is nagy támogatást élvez. Azt mondta, saját édesanyja is hisz a Kreml propagandájában, és „valamilyen párhuzamos valóságban él, ahol Putyin ismét naggyá teszi Oroszországot”.

„Hisz az ukrajnai nácikban” – mondta édesanyjáról. „Azt hiszi, hogy [a] Nyugat kárt akar Oroszországnak, mert [a] Nyugatnak szüksége van az orosz erőforrásokra, [hogy a] Nyugat nem akarja, hogy Oroszország erős állam legyen.”

Azt mondta, örül, hogy nyilvános szerepet vállal Putyin hatalmon maradása ellen, amit azért is tud megtenni, mert már elhagyta Oroszországot. Thorstrom jelenleg biztonságban van Finnországban él, amely Svédországgal együtt befejezti a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalásokat az ukrajnai invázió után.

Paljuga nem hagyta el Oroszországot és elismeri, hogy némi kockázattal szembe kell néznie, ha megszólal. A márciusban elfogadott törvény értelmében már megvádolták a hatóságok hiteltelenítéssel (hazaárulással), de a bírósági döntés értelmében végül csak mintegy 700 dolláros bírságot szabott ki rá.

„Talán csak nagyon-nagyon kicsi politikusok vagyunk Oroszországban. Szóval talán ezért nem tartunk annyira attól, hogy megmérgeznek minket, vagy valami hasonlót tegyenek”

– mondta.

Ennek ellenére szokatlan, hogy még az alacsony szintű közalkalmazottak feljelentéseire sem reagálnak komolyan, bár a Kreml arra figyelmeztetett, hogy az elfogadható vita és az illegális kritika közötti határ „nagyon vékony”.

Mióta először felszólította a parlamentet, hogy vonja Putyin felelősségre, Palyuga elmondta, hogy rengeteg támogató üzenetet kapott olyan emberektől, akik még pénzt is ígértek, hogy ki tudja fizetni a pénzbírságokat, de volt, aki még azt is felajánlotta, hogy szükség esetén elbujtatják biztonságos helyre.

De amit viszont nem kapott, az a várt gyűlölet-áradat.

„Csak két olyan üzenetet kaptam, amelyben az emberek fenyegető dolgokkal vádoltak”

– mondta, annak ellenére, hogy akciójáról szóló híre széles körben elterjedt.

„Két üzenet nagyon csekély mértékű, szemben a nagy támogatással, amit kapok. Valójában nem számítottam rá, hogy ez így fog történni.”

A Orosz politikusok fogtak össze, hogy leváltsák Vlagyimir Putyin orosz elnököt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az orosz elnök most Afrika megmentő szerepében tetszelegve azt mondta, hogy Moszkva mindent megtett az ukrán gabona exportjának biztosítása érdekében, ám az ukrán kikötőkből kifutott 87 hajóból mindössze 2 ment Afrikába, a 2 millió tonna gabonából 67 000 tonnát szállítottak oda.

Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy érdemes lehet korlátozni az ukrajnai gabonaexportot és kilátásba helyezte, hogy a kérdésről konzultál Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. 

„Számos európai ország ma ugyanúgy gyarmatosítóként viselkedik, ahogy azt a korábbi évtizedekben és évszázadokban tette. Ismét becsapták a fejlődő országokat, és ezután is ezt fogják tenni”

– mondta Putyin, aki szerint az ukrán gabonának csak a 3 százaléka jutott el a fejlődő világba.

Hangot adott álláspontjának, miszerint „ezzel a megközelítéssel a világ élelmezési problémáinak mértéke csak növekedni fog”, ami „példátlan humanitárius katasztrófához” vezethet, igaz arra nem tér ki, hogy az EU-s országokat hogyan érintené a gabonaexport elvonása. Márpedig egy ilyen elvonás ismét hatalmas inflációval járna.

Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közreműködésével július 22-én állapodott meg abban, hogy három ukrán kikötőből, köztük Odesszából elszállítják a gabonát. A megegyezésnek köszönhetően a Kommerszant orosz gazdasági lap szerint Ukrajna augusztus végéig egymillió tonna élelmiszert exportált. Az orosz külügyminisztérium korábban kifogásolta, hogy az ukrán kikötőkből élelmiszert szállító hajók útvonala szerinte nem egyeztethető össze az ENSZ vezetésének korábban kinyilvánított céljával, hogy segítsenek a rászoruló afrikai és ázsiai országoknak.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nehezményezte, hogy a Nyugat nem szüntette meg azokat a logisztikai szankciókat, amelyek akadályozzák az orosz gabona és műtrágya piacra jutását, így nem teljesíti az Oroszország és az ENSZ közötti memorandum erre vonatkozó részének végrehajtására tett ígéreteit. Lavrov „mesterségesen eltúlzottnak” nevezte azokat a kijelentéseket amelyek az ukrajnai orosz fellépést okolják az élelmiszerpiaci nehézségek kialakulásáért.

MTI – Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev

A Putyin szerint az európai országok becsapták a fejlődő országokat bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára február 24-én Oroszország megtámadta a független Ukrajnát. A második világháború óta ezzel a legsúlyosabb fegyveres harc robbant ki Európában. A háború évek óta tart, miután az oroszok előbb elfoglalták a Krím-félszigetet, majd 2014 tavaszán az oroszbarát szakadárok a Donbaszban élő nagy számú orosz nemzetiségre és a helyi Kijev-ellenes érzelmekre építve kikiáltották a függetlenségüket.

Ukrajna nehéziparra épülő donyecki területén a Donyecki Népköztársaság jött létre, mellette ennek luhanszki mutációja. Ukrajna azóta ezekkel a Moszkvából támogatott bábállamokkal hadban áll. Nyolc év után pedig nyílt háború zajlik Oroszország és szoros szövetségese Fehéroroszország, illetve Ukrajna között, ami egy csapásra Oroszország és a NATO konfliktusává szélesedett ki.

Orosz fiatalok katonai és ideológiai képzése évek óta zajlik Oroszországban

Hogy a hadviselő felek emberveszteségei mekkorák a háború kitörése óta arról csak becslések szólnak, mindkét oldal kevesebbet jelent a sajátjáról és többet az ellenségéről. A dezinformáció a háború egyik fontos eszköze, hogy a harcolók elszántságát aláássák vagy éppen ellenkezőleg fokozzák. A közösségi oldalakon ezerszámra megjelenő videók között ott találjuk azokat is, amikben az ukrán fogságba esett 18-20 év körüli fiatal orosz katonákkal mondtatják be nevüket és lakhelyüket. Az ukrán kormány felhívást is tette közzé az orosz anyák részére, hogy jöjjenek Ukrajnába és vigyék haza a fogságba került gyereküket.

Hogy mennyi orosz katona került ukrán fogságba erről szintén nincs pontos képünk, ahogy arról sem, hogy bevetettek-e 18 év alatti orosz gyerekkatonákat az ukrán fronton. A lehetőségét viszont nem lehet kizárni, mert

az orosz kormány évek alatt országos szervezetet hozott létre az orosz fiatalok katonai és ideológiai kiképzésére.

Gyerekként megtanulják hogyan kell kézigránátot dobni, automata puskával lőni és szuronyt használni – Yunarmiya Putyin gyerekkatona serege

A kecsUP olvasói előtt nem ismeretlen az oroszországi ifjúságpolitika. 2021 nyarán cikksorozatunkban mutattuk be, hogy Vlagyimir Putyin 2000-es hatalomba kerülését követően a felülről életre hívott ifjúsági politikai szervezeteket hogyan használták fel az orosz elnök és politikájának a népszerűsítésére. Az ideológiai muníciót ehhez a kezdetektől fogva az adta, hogy a fiatalok nézzenek szembe a Moszkvára fenyegetést jelentő külső veszélyekkel, amit az Oroszországban elkövetett terrorakciókkal, a grúz–orosz háborúkkal, az ukrán–orosz szembenállással, a Krím-félsziget elfoglalásával tették átélhetővé a fiatalok számára.

Az orosz társadalom fiatal korosztályát célzó hadsereg kultúráját népszerűsítő politika Putyin Oroszországának szerves részévé vált. Az elmúlt években Oroszország jól szervezett és kiterjedt katonai kiképzési rendszert épített ki az orosz gyerekek számára.

Majd egy évvel ezelőtt azt a kérdést tette fel az írást megjelentető portál a kecsUP olvasóinak, hogy miért írunk olyan oroszországi ifjúsági szervezetekről, mint az Együtt sétálni, a Miénk és a Yunarmiya? Senki nem akarta elhinni 2022. február 24-ig, hogy az orosz-ukrán lokálisnak vélt krími és donbaszi szembenállás nyílt háború válik. A válaszuk akkor az volt, hogy nem elég a felszínt néznünk, nyitott szemmel kell figyelnünk a hatalmukban túlterjeszkedő kormányokra, akik az állami és társadalmi erőforrások lefölözésével saját önös pozíciójukat erősítik meg. Akár háború árán is, mint azt látjuk Putyin új orosz birodalmi szándékaiban.

Háromrészes sorozatuk

• A kechup.hu első írásában bemutatta (ide kattintva olvasható) hogyan építették ki a fiatalok körében Putyin személyi kultuszát, miként vonultattak fel ezreket Putyin ünneplésére, ami szervezetek nem riadtak vissza attól sem, hogy kortárs orosz írók ellen negatív kampányokat szervezzenek, a könyveiket WC-be dobják. Az „Együtt sétálni” elnevezésű ifjúsági mozgalom tagjainak száma meghaladta az 50 ezer főt, aminek a helyébe a 2000-es évek közepén egy még nagyobb és szervezettebb ifjúsági szervezetet hoztak létre.
• A „Nashi”, magyarul „Miénk” elnevezésű mozgalomról második cikkükben (itt) írtak. A Kreml és az orosz oligarchák finanszírozásával, illetve a legfelsőbb kormánytisztviselők támogatásával induló tömegmozgalom legfőbb célja az volt, hogy:

szembe szálljon egy elképzelt oroszországi „színes forradalommal”, amelytől a Kreml a 2000-es években zajló grúziai és ukrajnai forradalmi változások után kialakult hangulat miatt tartottak Moszkvában. Magyarán attól félt Putyin, hogy az orosz társadalomban megerősödnek a nyugatbarát és rendszerkritikus hangok.

A Miénk egyes csoportjaihoz, amit annak kritikusai Putyinjugendként emlegettek, több provokatív és erőszakos akciót is kötöttek, például egy brit nagykövet zaklatását, egy ellenzéki jelöltet ammóniával öntöttek arcon, vagy egy 2010-es moszkvai zavargásokban náci karlendítéssel provokáltak ki verekedést.

• A kecskeméti portál a sorozatuk befejező írásában (itt) mutattuk be az Ifjúsági Hadsereget, a „Yunarmiya”-t. Az oroszországi gyermek- és ifjúsági katonai-hazafias közéleti mozgalmat 2015-ben, a Krím-félsziget elfoglalására és a kelet-ukrajnai orosz-ukrán háborúra válaszul szervezték meg.

A Yunarmiya hivatalos honlapja szerint 2021-ben már több mint 800 ezer 8-18 éves gyermek csatlakozott a katonamozgalomhoz és húzott magára katonai egyenruhát. Itt megtanulják azt is hogyan kell kézigránátot dobni, automata puskával lőni és szuronyt használni. Összesen 85 regionális központot, továbbá helyi irodákat és az általános- és középiskolákban is nagyszámú Yunarmiya egységeket működtetnek. Tagjaik pluszpontot kapnak, ami beszámít és előnyt jelent a továbbtanulásban és a munkavállalásban.

A kecsup.hu oldalon megjelent cikksorozat rávilágít arra, hogy Putyin Oroszországában 22 év alatt több kormányzati hátszéllel működő politikai és katonai ifjúsági szervezetet hoztak létre. Az orosz fiatalok mozgósításához, ahogy a szovjet időkben is, mindig valamilyen politikai igényeket támasztottak. A kommunista ideák helyett most az “Anyaország” iránti feltétlen szereteten van a hangsúly, amit személyesen Putyin politikáján keresztül képzelnek elérni.

(kecsup.hu)

A Orosz gyerekkatonák Putyin szolgálatában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Illetve olyan vélemények is vannak, melyek arról szólnak, hogy az ukránok gyűlölik a magyarokat, sokszor bántalmazzák és inzultálják őket. Ergo, nekünk haragudni kellene rájuk.

Ezekről a kritikákról beszélünk ebben a Faltól Falig epizódban. Az átélhetőség kedvéért egy fiktív, kitalált párhuzamot is hozunk, mellyel talán könnyebben átélhető, számunkra, magyarok számára a keleti szomszédunknál zajló megszállás.

Putyin legutóbb éppen Orbán Viktorral való tárgyalása után állította azt, hogy amikor a Szovjetunió felbomlott, a NATO megígérte Oroszországnak, hogy nem fog csatlakozási lehetőséget biztosítani a Szovjetunióból kiszakadt országoknak.

A Telex azt írta, hogy ez nem igaz. Ami érdekes, hogy a Mandiner is- mely ugye a Telexszel ellentétben meglehetősen jobboldali, kormány-oldali újság  –  szakértőket megkérdezve ugyanerről számolt be.

A Putyin valóban agresszor? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Hat nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin meg akarta rengetni a szabad világ alapjait. Azt hitte, hogy a fenyegetőzései miatt azt tehet, amit akarhat. De csúnyán elszámolta magát azt gondolta, hogy bevonulhat Ukrajnába, és a világ majd nem tesz semmit. Ehelyett egy olyan falba ütközött, amire nem számított: az ukrán emberekbe.” – mondta az amerikai elnök beszéde elején.

„Zelenszkij elnök és minden ukrán vakmerősége, bátorsága és elszántsága szó szerint inspirálja a világot” – jelentette ki Joe Biden.

„A testükkel állják el a tankok útját a helyiek. A diákoktól a nyugdíjasokon át a tanárokig mindenki katonának állt, hogy megvédjék otthonukat.”

Biden külön tapsot kért a közönség soraiban, egyébként a first lady mellett helyet foglaló washingtoni ukrán nagykövetnek, akit kiemelt ováció fogadott.

„Mi, az Amerikai Egyesült Államok az ukrán nép mellett állunk”

– jelentette ki.

Ezután Putyinnak és az oligaráchinak üzent

„Putyin az hitte, hogy a Nyugat és a NATO nem fog reagálni, és megoszthat minket itthon és Európában. De Putyin tévedett. Mi készen állunk, egységesek vagyunk és azok is maradunk” – mondta Joe Biden.

„Előre felkészültünk, hónapokat töltöttünk azzal, hogy koalíciókat építsünk ki a világ más szabadságszerető országaival, hogy szembe szálljunk Putyinnal. Végtelen mennyiségű munkát öltem abba, hogy összekovácsoljam az európai szövetségeseinket. Előre megosztottuk a világgal, amit tudtunk Putyin terveiről. Közöltük előre, hogy milyen hamis indokkal fogja majd igazolni az agresszióját. Az igazságot használva szállunk szembe Oroszország hazugságaival” – mondta az elnök.

„Üzenem az orosz oligarcháknak és a korrupt vezetőknek, akik dollármilliókat habzsoltak össze maguknak ennek az erőszakos diktatúrának köszönhetően: Ennyi volt! Európai szövetségeseinkkel együtt felkutatjuk és elvesszük tőlük a jachtjaikat, a luxus ingatlanjaikat, a magánrepülőiket.”

Ezután hivatalosan is kijelentette, hogy

az USA csatlakozik az EU-hoz és Kanadához, és kitiltja az orosz repülőgépeket az amerikai légtérből.

Az elnök ezután kijelentette, hogy katonai, pénzügyi és humanitárius segítséget is fog nyújtani Ukrajnának.

„Több, mint egymilliárd dollárt adunk közvetlen támogatásként Ukrajnának”

– közölte Joe Biden.

Biden hozzátette, hogy nem azért küld katonákat Európába, hogy részt vegyenek az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusokban, hanem azért, hogy megvédjék NATO-tag szövetségeseket abban az esetben, ha Putyin úgy döntene, hogy tovább nyomul nyugat felé.

„Putyin erőszakot és káoszt szabadított el. És bár lehet, hogy sikereket ér el a harcmezőn, hosszú távon nagyon borsos árat kell, hogy fizessen ezért”

– fogalmazott az elnök.

/kiemelt kép: Jabin Botsford / POOL / AFP

A Joe Biden beszédében Putyint fenyegette bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.