December közepén megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. A rendeletnek része maradt az úgynevezett 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is, mely arról szólt, hogy a 2021 augusztusáig záróvizsgázó diákok nyelvvizsga nélkül is átvehetik a diplomájukat.

A rendelet szült néhány félreértés

Sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül, azonban ez téves, ahogy fentebb írtuk, ez csak azokra a diákokra vonatkozik, akik 2021 augusztusáig sikeres záróvizsgát tettek.

Újabb petíció indult

Sokan, érthető okokból most is azt szeretnék, hogy könnyítéssel kaphassák meg a diplomájukat. Petíciót is indítottak, amit eddig több mint 3500-an írtak alá.

Az aláírásgyűjtés kezdeményezői kiemelték:

azok, akik 7 és 8 féléves képzésen tanulnak, egyszerre kezdték el a tanulmányaikat azokkal, akik 6 féléves szakon végeztek tavaly, a jelenlegi szabályok alapján mégsem kapnak könnyítést. Ezért azt kérik, hogy a

a fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel hosszabbítsák meg a rendelet érvényességét (a 2022-es évre is).

/eduline.hu

A Ne legyen kötelező a nyelvvizsga a diplomához – szeretné már több ezer diák bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ADOM Diákmozgalom 12 pontos oktatási reformjavaslatot alkotott, amelyhez amelyhez online és élőben egyaránt aláírásokat gyűjtenek. Közleményükben leírták, hogy javaslataikat több hónapnyi munka során, az ország számos településén az oktatás érintettjeitől gyűjtött gondolatokból merítve állították össze, több szakmai szervezet bevonásával.

A 12 pontjuk pedig így néz ki:

1. Növeljék a pedagógus béreket!
2. Szabad tankönyvválasztást!
3. Hozzanak létre felelős Oktatásügyi Minisztériumot!
4. Hatékony diákképviseletet!
5. Minőségi pedagógus képzést és rekreációt!
6. Iskolai autonómiát!
7. Növeljék az iskolapszichológusok számát!
8. Állítsák vissza a 18 éves tankötelezettségi korhatárt a közoktatásban, a szakképzésben pedig kössék végzettséghez!
9. Fejlesszék a nyelvoktatást!
10. Modern oktatást!
11. Emeljék a szülői igazolások számát!
12. 9 órai iskolakezdést!

Honlapjukon mind a 12 pontnak van egy rövid magyarázata, amellyel alátamsztják javaslataikat. Többi között a 8. pontot azzal indokolják, hogy érettségi vagy szakképzettség nélkül szinte esélytelen elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ami tartós szegénységhez vezet. Ezzel az intézkedéssel növekedne a középfokú végzettséggel rendelkezők száma, így  a hátrányos körülmények közül érkezőknek is esélyük lenne egy magasabb életminőségre. A diákok kompetencia mérésen elért eredményei 10 éve folyamatosan romlanak: egyértelműen látszanak a minőségi oktatás hiányának jelei, aminek megoldásához elengedhetetlen lépés a tankötelezettségi korhatár megemelése.

Az ADOM Diákmozgalom korábban Független Diákparlament néven működött, majd ’19 novemberében vált diákmozgalommá. Akkor úgy nyilatkoztak a döntésről oldalunknak, hogy azért döntöttek így, mert a jelenlegi politikai viszonyok között nem láttak már előrejutási lehetőséget, hiába gyűltek össze, állapították meg az oktatási rendszer problémáit és dolgoztak ki arra megoldási javaslatokat a kormányzat számára, ha ezekkel a döntéshozók érdemben nem foglalkoztak.

fotó: MTI/Balázs Attila

A Diákok gyűjtenek aláírásokat, hogy a tanárok több fizetést kapjanak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az aláírás gyűjtés szevező több okot is felsorolt, hogy erre mért van szükség és hogy lehetne kivitelezni:

1. Az egyre kedvezőbb időjárás miatt az emberek szeretnének kimozdulni otthonról.
2. A szabadban töltött idő a digitális oktatásban részesülő diákok számára is lehetőséget teremt a számítógéptől való elszakadásra, az otthonról való kimozdulásra.
3. Mivel ezek szabadtéri intézmények, így sokkal könnyebb a távolságtartás, mint zárt helyeken.
4. Szükség esetén a nyitás mellett korlátozni lehetne az egyszerre bent lévő emberek számát, ezzel is növelve a biztonságot.
5. Mivel az állatok etetése a zárvatartás ideje alatt is folyamatos költséget okoz az állatkerteknek és vadasparkoknak, így azok egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülnek. A késői nyitással az állatok éhezését kockáztatjuk – ezt pedig kötelességünk megakadályozni.

Aki szeretné a petíciót aláírni, az itt megteheti. A cél a 20 ezer aláíró, amelyből pár nap alatt már több mint a háromnegyede összegyűlt.

A Petíció indult a vadasparkok és állatkertek kinyitásáért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.