„A Pegasus általi megfigyelésekre és titkos információgyűjtésekre állítólag engedélyeket adó Völner Pál bukása után egyből felmerült a kérdés, hogy lemondása után kihez került a terület, ki engedélyezheti, hogy kiket és mikor figyelhessenek meg a titkosszolgálatok. Mivel a sajtómegkeresésekre nem reagált az igazságügyi tárca, ezért írásbeli beadvány formájában én kértem választ a kérdésre.”

– írja Facebook-oldalán Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója.

Kocsis-Cake posztjában elmondja, hogy Répássy Róbert, igazságügyi minisztériumi parlamenti államtitkártól érkezett válasz, melyben leírta:

„titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, (…) akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár helyettesíti.”

– idézi a választ a pártigazgató.

Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki politikusok és újságírók lehallgatása Varga Judit kezébe kerülhetett vissza.

Kocsis-Cake a Facebookon azt is megjegyezte:

„Érdemes figyelni arra a szempontra is, hogy ezek szerint a korábbi gyakorlat jogszerűtlen volt, hiszen a feladat Völner Pálnak való „kiszervezését” nem indokolta semmiféle akadályoztatás, hacsak a Soros-ügynökök elleni brüsszeli harc annak nem számít. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a megfigyelések engedélyezőjét közben egy nyomozásban megfigyelték.

– írja.

/kiemelt kép: Kocsis-Cake Olivio – Facebook

A Völner után ismét Varga Judit kezébe kerültek a megfigyelések bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A tárca válasza szerint idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig – július 19-ig – 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter. Vagyis minden napra mintegy 5 engedélyre került pecsét. Tavaly 1285 információgyűjtést engedélyeztek, a járvány előtti évben pedig picit többet, 1340 titkos megfigyelés ment végbe itthon.

Ha ez a trend így folytatódik, akkor az idei év végére elérhetjük az 1700 jóváhagyó aláírást.

Ez a szám soknak tűnthet és megkérdőjelezhető, hogy ez mennyire jogszerű. Teljes az, és mégsem. Ahogy egy korábbi cikkünkben is megírtuk, a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban 2016-ban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Azóta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés miatt jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Pegasus-ügyben.

Arról, hogy mi is ez a Pegasus, arról itt tudod elolvasni összefoglalócikkünket.

A Csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyezett a magyar kormány az első félévben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Beszélgetésünkben számos témába belementünk. A Pegasus-ügytől, A Závecz Research érdi kövéleménykutatásán át a Fidesz-frakcióval való együttműködésen keresztül Érd városfejlesztéséig, érintve a sóstói akkumlátorgyárat is.

A lehallgatási botrányról az alpolgármester elmondta, hogy bízik benne, hogy nem fog eltűnni, bár naggyon igyekszik a kormány, így történjen. Hozzátette, hogy ez nem egy ember tragédiája, vagy egy szemlyhez köthető botrány, hanem egy renszerszintű probléma.

A Závecz Research kutatásával kapcsoaltban elmndta: bízik benne, hogy meg tudják őrizni az ellenzéki többséget Érden.

Érd városában, a Fidesszel való együttműküdésről azt mondta, hgy vannak olyanok, akikkel meglepően gördülékenyen tudnak dolgozni, azonban:

„Az egyik alpolgármesterrel beszélőviszonyban sem vagyunk”

– nyilatkozta Tetlák Örs a Fideszes városvezetéssel való kapcsolatáról

Illegális hulladékkal, közterület-fentartással, olyan ügyekben, melyek alapvetően nem a képviselőknek, hanem a város lakóinak fontos, azt gondolja gördülékenyen együtt tudnak működni.

Az Érd és Sóskút közötti illegális út és a sóskúi veszélyes üzemről elmondta, hogy ezek nagyon emblematikus problémák a környéken. Elmondta, hogy mindkét esetben szörnyű hiányosságok voltak a megvalósításnál, melyeket pótolni szeretne, ha megválasztják.

A Tetlák Örs: A Magyar Kormány packázik a saját választópolgáraival bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A menet a Terror Háza Múzeum elől indul és a Lendvay utcában található Fidesz székházig tartott, ahol a felszólalók elmondták beszédjeiket.

Stummer János a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, valamint Molnár Zsolt és Ungár Péter a bizottság ellenzéki tagjai a Pegasus leghallgatási botrány kirobbanását követően a tüntetés napjára kezdeményezték a bizottság rendkívüli összehívását, hogy a kormány magyarázatot adjon a felmerült vádakra. Pintér Sándor el is ment az ülésre, azonban a Fidesz-KDNP bojkottja miatt az ülés elmaradt, így neki nem kellett beszámolót tartania és a felmerült kérdésekre sem kellett válaszolnia.

Kérdésünkre válaszolva Donáth Anna jelezte, hogy ha az ügyben nem történik érdemi előrelépés, újabb utcai demonstrációt szerveznek.

Hogy mi is az a Pegasus kémprogram, arról összefoglaló cikkünket itt lehet elolvasni.

A Magyarország legnagyobb lehallgatási botránya miatt tüntettek bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ellenzéki pártok ma este közös tiltakozást szerveztek, amelyen hét ellenzéki párt politikusai és Gyenes Szilárd, lehallgatott újságíró is fel fog szólalni. A tiltakozás a Andrássy úton a Terror Háza Múzeumnál lesz este 6 órakor.

Az eseményen a következő politikusok és újságírók szólalnak fel:

• Gyenes Szilárd
• DK – Arató Gergely
• LMP – Tetlák Örs
• Jobbik – Stummer János
• MSZP – Bárándy Gergő
• Párbeszéd – Dorosz Dávid
• ÚVNP – Pálinkás József
• Momentum – Donáth Anna

Mint korábban megírtuk, Stummer János a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, valamint Molnár Zsolt és Ungár Péter a bizottság ellenzéki tagjai a Pegasus leghallgatási botrány kirobbanását követően a mai napra kezdeményezték a bizottság rendkívüli összehívását, azonban az a kormánypárti politikusok bojkottja miatt elmaradt, pedig Pintér Sándor is megjelent, hogy a kérdésekre válaszoljon.

Hogy mi is az a Pegasus kémprogram, arról összefoglaló cikkünket itt lehet elolvasni.

A Ők fognak felszólalni a a lehallgatási-botrány elleni tiltakozáson bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ezt követően a bizottság három ellenzéki tagja sajtótájékoztatót tartottak, melyen Stummer János a bizottság elnöke elmondta, hogy kiszélesítik azt a belső ellenőrzést a Nemzetbiztonsági bizottságban, amely minden olyan ügyiratot, ami ebben és az előző ciklusban a bizottság elé került közbeszerzési mentesítés, hogy kiderüljön volt-e a bizottság előtt a kémszoftver beszerzése. A Jobbikos politikus szerint ez a beszerzés irataiból egyértelműen ki fog derülni, így egy ténymegállapító vizsgálat után azt is ki fogják deríteni, hogy ki és mikor vásárolta a szoftvert.

Az őszi ülésszak első munkanapján 8 órakor lesz ismét Nemzetbiztonsági bizottsági ülés.

Ungár Péter elmondta, hogy nem érti, hogy ha a kormánypárti politikusok szerint a kémprogramról elterjedt hírek valóban álhírek, akkor azt tisztázhatták volna a mai ülésen, ám annak bojkottálása egyértelmű beismerése a Pegasus használatának. Ungár szerint a magyar emberek nem bíznak a kormányban, hogy jogkövető magatartást tanúsít.

A lehallgatási ügy miatt ma este 18 órára a Momentum Mozgalom demonstrációt szervezett a Terror Házához, melyhez minden ellenzéki párt csatlakozott. A demonstráció részletei itt olvasható.

A Stummer János: minden iratot átnézünk, hogy kiderüljön ki és mikor vásárolt a kémprogramból bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Korábban a kormánypárt már bejelentette, hogy szerintük nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása, ugyanis a Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről. Ezeken pedig valamennyi parlamenti párt képviselteti magát.

A hét fős bizottságnak egyébként három ellenzéki és négy kormánypárti tagja van, ezért ha a Fidesz-KDNP úgy dönt, hogy nem vesznek részt az ülésen, akkor az érvénytelen, így például ha a belügyminiszter, Pintér Sándor megjelenik, az ő meghallgatását sem lehet végrehajtani. Pedig a miniszter az ügy kirobbanásakor azt nyilatkozta, ha összehívják a bizottságot, annak zárt ülésén hajlandó válaszolni a felmerült kérdésekre.

Ez történt a mai napon is. A Fidesz a hétfő 9:30-ra összehívott bizottsági ülést bojkottálta a korábbi álláspontjuk szerint. Az ellenzéki pártok korábban kijelentették, hogy szerintük az ülés bojkottálása a Pegasus kémprogram megvásárlásának és használatának egyértelmű beismerése.

Pintér Sándor el is ment az ülésre, azonban a fent említett okok miatt az ülés elmaradt, így neki nem kellett beszámolót tartania és a felmerült kérdésekre sem kellett válaszolnia.

Hogy mi is az a Pegasus kémprogram, arról összefoglaló cikkünket itt lehet elolvasni.

A lehallgatási ügy miatt ma este 18 órára a Momentum Mozgalom demonstrációt szervezett a Terror Házához, melyhez minden ellenzéki párt csatlakozott. A demonstráció részletei itt olvasható.

Mindeközben Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője az ATV reggeli műsorában azt nyilatkozta, hogy nem kizárt, hogy a Pegasus-beszerzést a Nemzetbiztonsági-bizottsággal fogadtatták el, mivel az ott lévő előterjesztésekben a beszerzések nem minden alkalommal kerülnek tételesen felsorolásra.

Stummer János a bizottság elnöke elmondta, hogy kiszélesítik azt a belső ellenőrzést a Nemzetbiztonsági bizottságban, amely minden olyan ügyiratot, ami ebben és az előző ciklusban a bizottság elé került közbeszerzési mentesítés, hogy kiderüljön volt-e a bizottság előtt a kémszoftver beszerzése. A Jobbikos politikus szerint ez a beszerzés irataiból egyértelműen ki fog derülni, így egy ténymegállapító vizsgálat után azt is ki fogják deríteni, hogy ki és mikor vásárolta a szoftvert.

Az őszi ülésszak első munkanapján 8 órakor lesz ismét Nemzetbiztonsági bizottsági ülés.

A Elmaradt a Nemzetbiztonsági bizottsági ülés a Fidesz bojkottja miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Momentum ezért 2021. július 26-a hétfőre közös tiltakozást szervez, melyhez már több ellenzéki párt is csatlakozott.

„A Fidesz gyakorlatilag ugyanúgy viselkedik, mint a szocializmus idején a pártállam. Nem elég, hogy a hozzá hű oligarchákat hízlalja, a független állami intézményeket hozzá hű káderekkel tölti fel, ellenőrzése alá vonja a médiát, vagy mint a tanácsrendszerben, a központi pártvezetés dönti el, hogy melyik város mennyi pénzt kap. 

Most már abban is a szocialista pártállam nyomdokaiba lép, hogy az általa veszélyesnek titulált újságírókat, ellenzéki politikusokat, aktivistákat lehallgatja, megfigyelteti. 

A Momentum nem tűri, hogy a magyar embereket a saját országukban a saját kormánya kezelje bűnözőnek és terroristának!

2021. július 26-án ezért a Terror Háza elé hívjuk mindazokat, akik nem kérnek a Fidesz rendőrállamából, a pártállami módszerekből! Akik kiállnak a demokrácia és egy szabad ország mellett! Vonuljunk együtt a Fidesz Lendvay utcai székháza elé és mutassuk meg: nem hagyjuk, hogy a Fidesz a magánéletünket is ellopja!”

A tüntetés Facebook eseménye ezen a linken érhető el. 

A Hétfőre közös tiltakozást szervez a Momentum a lehallgatási botrány miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ügyet persze a kormány teljes mértékben tagadja, szerintük nincs bizonyítéka az ellenzéki sajtónak és az egész egy fakenews. Pintér Sándor belügyminiszter ki is jelentette az ügy kapcsán, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

És ebben teljes mértékben igaza van.

Ugyanis a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért egy, a Pegasushoz hasonló szoftver használata nem ütközik semmilyen magyar jogszabályba.

Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.

Ezt is Pintér Sándor jelentette ki a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2016 tavaszán. A TASZ szerint a magyar törvénnyel 3 fő probléma van:

1. a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
2. A a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés.
3. Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

2016-ban volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Régebben is volt példa lehallgatásra

A lehallgatások, megfigyelések egészen az ’50es évekig is visszanyúlhatnak. Persze, még visszább is mehetnénk, egészen a XVI. századig, amikor a lehallgatás tényleg szó szerint történt. Valaki odaoson egy ajtó mögé, vagy egy vékony fel másik oldalára, és fülel. Régi szép idők…

A telefonok megjelenésével viszont a lehallgatás „egyszerűbb” lett, bárhonnan le tudtak hallgatni egy telefonbeszélgetést. Az Államvédelmi Osztály többi között ezt a feladatot nagyon szorgalmasan tudta ellátni.

Az ÁVO feladatait 16 alosztály látta el. Ekkor kezdtek kiépülni az államvédelmi osztályok a vármegye-székhelyeken működő kapitányságokon és az egyes nagyobb forgalmú kapitányságokon. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, továbbá az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdete óta adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusaira, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb.

Az ÁVO alosztályain belül a IX. alosztály feladata volt a levél-, távirat- és telefon-ellenőrzés. Majd jött a Kádár-korszak és az ÁVO-ból Államvédelmi Hatóság lett. A Belügyminisztériumtól szervezetileg is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt ÁVH-t az 1949. december 28-án kiadott, 4353/1949. MT. sz. rendelet hozta létre.

Az ÁVH-n belül a III. Főosztály foglalkozott az operatív technikákkal, köztük a lehallgatásokkal is:

• figyelés és környezettanulmány készítése
• levélellenőrzés
• telefon- és rádiólehallgatás
• rádiófelderítés
• operatív technikai és nyilvántartási feladatok

Nem lehallgatás, de érdemes megemlékezni róluk

A lehallgatások mellett a rendszerváltás előtt az egyik legelterjedtebb hírszerzési forma a besúgás volt. Ennek fontos szerve volt a A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége. Ez a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Viszont nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, amelyekre „kitalálták” (terrorelhárítás, alkotmányos rend elleni szervezkedés felszámolása stb…), hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, akár felszámolni.

A másik, gyakran botrányt okozó „lehallgatás” pedig beszédek, beszélgetések rögzítése volt a helyszínen, majd annak megosztása. Ez történt 2006 május 26-án is. Itt tartotta Gyurcsány az elhíresült öszödi beszédét, amit az MSZP zárt frakcióülésén mondott.

Az öszödi beszédhez hasonló szivárogtatás volt a pár éve nyilvánosságra hozott MTVA-s megbeszélés is.

A Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A lehallgatási ügy kirobbanására már a szombati napon lehetett számítani, amikoris Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője közleményt küldött ki a sajtó képviselőinek arról, hogy sajtóhír szerint az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzén izraeli kémprogramot vásárolt, amely kifejezetten politikusok, civil aktivisták és újságírók megfigyelésére szolgál.

Több sem kellett tehát, a kormányhoz köthető felületek megkezdték az elhárító munkáját és vasárnap délután egy bennfentes nevű portálon megjelent egy Anonymus álarc mögé bújt személy, aki videójában arról beszélt, hogy rejtélyes leleplezésnek lehetünk tanúi a következő napon, valamint „Kezdetnek le fogunk buktatni valakit”.

A bennfentes.net alig néhány méterre helyezkedik el papíron a Mediaworks székházától a Bécsi úton, főszerkesztője, tulajdonosa és kiadója pedig a délvidéki költő és prózaíró Pósa Károly, aki mindezek mellett a kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Rákóczi Szövetség magyarkanizsai helyi szervezetének elnöke is. Érdekesség, hogy cégét, a Bennfentes.net Média Kft. alapító okiratát 2021. május 27-én írtál alá, tehát az oldal létrehozása vélhetően szorosan köthető lesz a 2022-es választást megelőző kormányzati kommunikációhoz, amit a fent említett ügy is csak megerősít.

Minekután az Anonymus általi nagy leleplezése nem váltotta ki a kellő visszhangot, ami annak is köszönhető, hogy az abban tett Cseh Katalinnal szembeni állítások nem igazán állták meg a helyüket – ezt lapunknak Berg Dániel részletesen el is magyarázta, miért – nyilvánvalóan egy újabb kommunikáció szintet kellett lépni, ami nem más lett, mint a sok év alatt felépített ellenség, Brüsszel.

Orbán Viktor országos népszavazási kezdeményezése a kormánypárti szimpatizánsok körében nyilvánvalóan olyan kommunikációs lehetőség, ami által esély sincs arra, hogy a Pegasus kémszoftver magyarországi használatáról a kampányidőszakot megelőző hírzajban értesüljenek – bár információkat eddig sem a közmédiában, sem pedig a kormánnyal szimpatizáló médiában nem lehetett látni a lehallgatási ügyről, így lényegében egy párhuzamos valóság alakult ki kis országunkban.

A népszavazás ráadásul abban a hosszútávú stratégiába is pontosan illeszkedik, amiben a 2022-es választásokig a menekültek és az Európai Unió után az LMBTQ+ személyeket is ellenségképként építenek fel, akik elől ezúttal a gyermekeket kell megvédeni. Ezzel a politikai pedofília egy új szintre lépett. A gyermekekkel való kampányolás a hatályos jogszabályok szerint tilos, ám azzal, hogy ezt az országgyűlési választáson kívüli időszakban teszik meg, azzal lényegében semmilyen törvényt nem sértenek. Erről korábban itt készítettem egy összefoglalót.

A Pegasus ügyről a fókuszt ráadásul az is elviszi, hogy a népszavazás adta lehetőséggel Karácsony Gergely, az LMP-Párbeszéd-MSZP miniszterelnök-jelöltje is él, aki a rendelet megjelenésének napján már öt kérdést le is adott a Nemzeti Választási Irodánál. A kezdeményezése egyrészről jó lehet, mert az ellenzék ismét tematizálni tudja a Fudan Egyetem ügyét, viszont épp ez a hátránya is, hogy egy olyan lehallgatási ügy kerül háttérbe, amibe akár a teljes Orbán-kormány is belebukhat.

A kormány pedig láthatóan örül a népszavazás-özönnek, hiszen a Karácsony által leadott kérdésekkel kapcsolatosan még csak egyetlen negatív megjegyzés sem érkezett részükről. A Pegasus ügyét pedig mára csak az újságírók igyekeznek napirenden tartani. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a lehallgatási ügyet egyenesen hisztériának titulálta és hozzátette, a kormányülésen nem is került szóba lehallgatási botrány, ami mindössze 15 percig tartott és csak a népszavazási kezdeményezésről kerül szó.

Nem segít az ügy napirenden tartásán az sem, hogy az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila éppen szabadságát tölti egészen augusztus 3-ig, így egy esetleges kivizsgálás is csak ezt követően kezdődhet meg. Szintén hátrány, hogy mire eddig eljutunk, már az előválasztás kapujában leszünk, így a fókusz alapból a körzetek és pártok kampányaira irányul.

Jó hír viszont, hogy összehívásra került a Nemzetbiztonsági bizottsági ülés, amit vélhetően a Fidesz-KDNP képviselői bojkottálni fognak. A kérdés, hogy ennek híre elegendő lesz-e ahhoz, hogy a lehallgatási botrány napirenden maradjon és az ügyben később érdemi előrelépés történhessen és napvilágot láthassanak hivatalos formában is azok az információk, melyet a Direkt36 újságírói eddig feltártak.

Arról, hogy mi is ez a Pegasus, arról itt tudod elolvasni összefoglalócikkünket.

A Meddig lehet napirenden tartani a lehallgatási ügyet? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.