Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „kiszámíthatónak” nevezte az orosz lépést, és azzal vádolta Moszkvát, hogy szeptember óta „blokkolja” a gabonát szállító hajóikat. Elmondta, hogy jelenleg 176 hajó várakozik a tengeren, amik több mint 2 millió tonna élelmiszert szállítottak volna a világ minden tájára.

Az amerikai elnök, Joe Biden „tisztán felháborítónak” nevezte a gabonaüzlet Oroszország általi felfüggesztését, míg Antony Blinken külügyminiszter szerint Moszkva az „élelmet fegyvernek használja” – számolt be róla a TheGuardian.

Moszkva nyilatkozata szerint egy nappal azután mondták fel a megállapodást, hogy Antonio Guterres, az ENSZ vezetője sürgette Oroszországot és Ukrajnát a gabonakiviteli megállapodás megújítására, amely a tervek szerint november 19-én jár le.

Stephane Dujarric , az ENSZ-főkapitány, Antonio Guterres szóvivője a megállapodás folytatását sürgette.

A Putyin lépése után ismét drasztikus élelmiszerár-emelkedés jöhet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ez olyan trollok munkájának az eredménye, akik több műszakban másolják be a megadott szövegeket a különféle posztok alá.

A Political Capital és partnereinek már a 2022. májusi kutatása sikeresen igazolta, hogy a V4-országokban jelen vannak és potenciálisan koordináltak az „online trollhálózatok”.

A legújabb kutatás pedig azonosította, hogy már Németországban, Olaszországban, Romániában és Magyarországon is jelen van a háború legitimációját szolgáló koordinált kommunikációs stratégia.

Az úgynevezett repetitív kommenteket azonosítottak a Facebook kommentszekcióiban, azaz olyan szövegeket, amit valódi felhasználók online profilok segítségével helyeznek el. Ezekkel igyekeztek provokálni, zavart kelteni.

Tartalmukban a repetitív kommentek legalább öt szó hosszúságúak és legalább kétszázszor fellelhetően különböző posztok alatt.

A kutatók 2022. február 25. és július 31. között vizsgálták a kiválasztott országokban a közzétett hozzászólásokat, ahol programozott szövegkereséssel azonosították a repetitív kommenteket.

A vizsgálat kiderítette, hogy az oroszbarát trollok folyamatosan ugyanazt a 3-4 narratívát terjesztették a háború igazolásához, amelyek elsősorban február 24. és 28. között terjedtek a legintenzívebben.

A háborút négy fő narratíva igazolta, ezek szerint:

• „Ukrajna mint állam nem létezik”,
• „Ukrajna genocídiumot követett el” az ukrajnai kisebbségek ellen,
• „Ukrajnát egy színtársulat vezeti”,
• „a NATO egy katonai bázist akart létrehozni a Fekete-tengerhez közel”.

Azt is megállapították, hogy a narratívák többsége nem Magyarországról ered. A két legelterjedtebb narratíva („Ukrajna nem létezik”, „ukrán színtársulat”) külföldi befolyásolási kampányokhoz kapcsolódott, illetve az egyik narratíva eredete egy oroszbarát ukrán oligarcha egyik szervezetéhez köthető.

A A Kreml trollhadserege ezekkel elárasztotta el magyar közösségi oldalakat is bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szentpétervári Szmolninszkoje kerület önkormányzati képviselői az orosz Állami Dumához fordultak, hogy vonják felelősségre az elnököt az általuk hazaárulásnak nevezett bűncselekmények miatt és mozdítsák el hivatalából – közölte a BBC.

A fellebbezést annak szerzője, Dmitrij Paljuga a Twitteren tette közzé, és azt állítja, Putyin felelős
„(1) fiatal, munkaképes orosz férfiak megtizedeléséért, akik jobban szolgálnák a munkaerőt, mint a katonaság; 
(2) Oroszország gazdasági visszaeséséért és agyelszívásért; 
(3) a NATO keleti terjeszkedéséért, beleértve Finnország és Svédország Oroszországgal közös határának „megkettőzésére”; 
(4) az ukrajnai „különleges katonai művelet” ellentétes hatásáért.”

Paljuga és másik helyettese, Nyikita Juferev később a Twitteren tett közzé egy idézést, amelyet a szentpétervári rendőrség állított ki nekik „a hatalmi berendezkedés hiteltelenítése” miatt.

Совет МО Смольнинское принял решение обратиться к депутатам Госдумы с предложением выдвинуть обвинение в госизмене против президента Путина для отрешения его от должности

Решение поддержало большинство присутствующих депутатов pic.twitter.com/WMg1areX52

— Дмитрий Палюга (@dmitry_palyuga) September 7, 2022

Palyuga később arról számolt be, hogy a beidézett négy helyettes közül kettőt a rendőrség elengedett, és várhatóan valamennyiüket pénzbírsággal sújtják.

A Kreml nagyon igyekezett elfojtani az Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatos kritikákat.

Miután február végén teljes körű inváziót indított, az orosz kormány gyorsan leállította a megmaradt szabad sajtót, és új törvényt vezetett be, amely súlyos büntetőjogi szankciókat ír elő a „hamis” információk terjesztéséért.

A Putyinnal szembementek orosz hivatalnokok – vége a hatalmának? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára február 24-én Oroszország megtámadta a független Ukrajnát. A második világháború óta ezzel a legsúlyosabb fegyveres harc robbant ki Európában. A háború évek óta tart, miután az oroszok előbb elfoglalták a Krím-félszigetet, majd 2014 tavaszán az oroszbarát szakadárok a Donbaszban élő nagy számú orosz nemzetiségre és a helyi Kijev-ellenes érzelmekre építve kikiáltották a függetlenségüket.

Ukrajna nehéziparra épülő donyecki területén a Donyecki Népköztársaság jött létre, mellette ennek luhanszki mutációja. Ukrajna azóta ezekkel a Moszkvából támogatott bábállamokkal hadban áll. Nyolc év után pedig nyílt háború zajlik Oroszország és szoros szövetségese Fehéroroszország, illetve Ukrajna között, ami egy csapásra Oroszország és a NATO konfliktusává szélesedett ki.

Orosz fiatalok katonai és ideológiai képzése évek óta zajlik Oroszországban

Hogy a hadviselő felek emberveszteségei mekkorák a háború kitörése óta arról csak becslések szólnak, mindkét oldal kevesebbet jelent a sajátjáról és többet az ellenségéről. A dezinformáció a háború egyik fontos eszköze, hogy a harcolók elszántságát aláássák vagy éppen ellenkezőleg fokozzák. A közösségi oldalakon ezerszámra megjelenő videók között ott találjuk azokat is, amikben az ukrán fogságba esett 18-20 év körüli fiatal orosz katonákkal mondtatják be nevüket és lakhelyüket. Az ukrán kormány felhívást is tette közzé az orosz anyák részére, hogy jöjjenek Ukrajnába és vigyék haza a fogságba került gyereküket.

Hogy mennyi orosz katona került ukrán fogságba erről szintén nincs pontos képünk, ahogy arról sem, hogy bevetettek-e 18 év alatti orosz gyerekkatonákat az ukrán fronton. A lehetőségét viszont nem lehet kizárni, mert

az orosz kormány évek alatt országos szervezetet hozott létre az orosz fiatalok katonai és ideológiai kiképzésére.

Gyerekként megtanulják hogyan kell kézigránátot dobni, automata puskával lőni és szuronyt használni – Yunarmiya Putyin gyerekkatona serege

A kecsUP olvasói előtt nem ismeretlen az oroszországi ifjúságpolitika. 2021 nyarán cikksorozatunkban mutattuk be, hogy Vlagyimir Putyin 2000-es hatalomba kerülését követően a felülről életre hívott ifjúsági politikai szervezeteket hogyan használták fel az orosz elnök és politikájának a népszerűsítésére. Az ideológiai muníciót ehhez a kezdetektől fogva az adta, hogy a fiatalok nézzenek szembe a Moszkvára fenyegetést jelentő külső veszélyekkel, amit az Oroszországban elkövetett terrorakciókkal, a grúz–orosz háborúkkal, az ukrán–orosz szembenállással, a Krím-félsziget elfoglalásával tették átélhetővé a fiatalok számára.

Az orosz társadalom fiatal korosztályát célzó hadsereg kultúráját népszerűsítő politika Putyin Oroszországának szerves részévé vált. Az elmúlt években Oroszország jól szervezett és kiterjedt katonai kiképzési rendszert épített ki az orosz gyerekek számára.

Majd egy évvel ezelőtt azt a kérdést tette fel az írást megjelentető portál a kecsUP olvasóinak, hogy miért írunk olyan oroszországi ifjúsági szervezetekről, mint az Együtt sétálni, a Miénk és a Yunarmiya? Senki nem akarta elhinni 2022. február 24-ig, hogy az orosz-ukrán lokálisnak vélt krími és donbaszi szembenállás nyílt háború válik. A válaszuk akkor az volt, hogy nem elég a felszínt néznünk, nyitott szemmel kell figyelnünk a hatalmukban túlterjeszkedő kormányokra, akik az állami és társadalmi erőforrások lefölözésével saját önös pozíciójukat erősítik meg. Akár háború árán is, mint azt látjuk Putyin új orosz birodalmi szándékaiban.

Háromrészes sorozatuk

• A kechup.hu első írásában bemutatta (ide kattintva olvasható) hogyan építették ki a fiatalok körében Putyin személyi kultuszát, miként vonultattak fel ezreket Putyin ünneplésére, ami szervezetek nem riadtak vissza attól sem, hogy kortárs orosz írók ellen negatív kampányokat szervezzenek, a könyveiket WC-be dobják. Az „Együtt sétálni” elnevezésű ifjúsági mozgalom tagjainak száma meghaladta az 50 ezer főt, aminek a helyébe a 2000-es évek közepén egy még nagyobb és szervezettebb ifjúsági szervezetet hoztak létre.
• A „Nashi”, magyarul „Miénk” elnevezésű mozgalomról második cikkükben (itt) írtak. A Kreml és az orosz oligarchák finanszírozásával, illetve a legfelsőbb kormánytisztviselők támogatásával induló tömegmozgalom legfőbb célja az volt, hogy:

szembe szálljon egy elképzelt oroszországi „színes forradalommal”, amelytől a Kreml a 2000-es években zajló grúziai és ukrajnai forradalmi változások után kialakult hangulat miatt tartottak Moszkvában. Magyarán attól félt Putyin, hogy az orosz társadalomban megerősödnek a nyugatbarát és rendszerkritikus hangok.

A Miénk egyes csoportjaihoz, amit annak kritikusai Putyinjugendként emlegettek, több provokatív és erőszakos akciót is kötöttek, például egy brit nagykövet zaklatását, egy ellenzéki jelöltet ammóniával öntöttek arcon, vagy egy 2010-es moszkvai zavargásokban náci karlendítéssel provokáltak ki verekedést.

• A kecskeméti portál a sorozatuk befejező írásában (itt) mutattuk be az Ifjúsági Hadsereget, a „Yunarmiya”-t. Az oroszországi gyermek- és ifjúsági katonai-hazafias közéleti mozgalmat 2015-ben, a Krím-félsziget elfoglalására és a kelet-ukrajnai orosz-ukrán háborúra válaszul szervezték meg.

A Yunarmiya hivatalos honlapja szerint 2021-ben már több mint 800 ezer 8-18 éves gyermek csatlakozott a katonamozgalomhoz és húzott magára katonai egyenruhát. Itt megtanulják azt is hogyan kell kézigránátot dobni, automata puskával lőni és szuronyt használni. Összesen 85 regionális központot, továbbá helyi irodákat és az általános- és középiskolákban is nagyszámú Yunarmiya egységeket működtetnek. Tagjaik pluszpontot kapnak, ami beszámít és előnyt jelent a továbbtanulásban és a munkavállalásban.

A kecsup.hu oldalon megjelent cikksorozat rávilágít arra, hogy Putyin Oroszországában 22 év alatt több kormányzati hátszéllel működő politikai és katonai ifjúsági szervezetet hoztak létre. Az orosz fiatalok mozgósításához, ahogy a szovjet időkben is, mindig valamilyen politikai igényeket támasztottak. A kommunista ideák helyett most az “Anyaország” iránti feltétlen szereteten van a hangsúly, amit személyesen Putyin politikáján keresztül képzelnek elérni.

(kecsup.hu)

A Orosz gyerekkatonák Putyin szolgálatában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A brit napilapnak nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy a két ország belépése többször is beszédtéma volt az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei között. Ezeken a találkozókon Svédország és Finnország képviselői is jelen voltak.

A tisztviselők hozzátették, a két északi állam csatlakozása egyenes következménye Putyin ukrajnai háborújának. „Mi ez, ha nem egy hatalmas stratégiai hiba Putyin részéről?” – tette fel a kérdést. Svédország és Finnország csatlakozásával 30-ról 32-re emelkedne a NATO-tagállamok száma.

A lap szerint Finnország júniusban nyújthatja be a csatlakozási kérelmét, amelyet Svédországé követ majd.

Moszkva természetesen nem hagyta szó nélkül a két ország csatlakozási törekvéseit, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor Oroszországnak saját intézkedéseivel újra egyensúlyba kell hoznia a hatalmi egyensúlyt – jelentsen ez bármit is.

A Nyáron két új taggal bővülhet a NATO bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Kész lenne tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyinnal Volodimir Zelenszkij, és hajlandó lenne átbeszélni a Krím félsziget, illetve a szakadár területek helyzetét is – mondta az ukrán elnök az ABC Newsnak, egyben azt is elmondta, hogy szerte az orosz félnek is inkább a párbeszédre kellene hajlani. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a béketárgyalást megelőzően azt is bejelentette, kész megvitatni azt az orosz követelést, hogy Kijev ismerje el az elcsatolt Krímet és a Moszkva-barát, Oroszország által függetlenné nyilvánított területeket illetve azt is bejelentette, hogy Ukrajna “elengedte” NATO csatlakozási akaratát.

Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium az ülés után. Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy „az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

„Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék Éslámpástadott68egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából. Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz. Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz „további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, „a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.

Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét. 

Egyelőre nincs további információ arról, milyen további részletekben állapodott meg a két külügyminiszter, de az ukrán elnök gesztusai ellenére a fenti események tekintetében nem sok jóra számíthatunk.

Tizenötödik napja védjük államunkat. Kitartottunk. Az ukrán hadsereg kulcsfontosságú területeken veri vissza a támadásokat. Hála a katonaságunknak, a nemzetőrségnek, a határőrségnek, a rendőrségnek, a terroristáknak és mindenkinek, aki csatlakozott a védelemhez, nem lettünk rabszolgák. És soha nem is fogunk. Mert ez a mi szellemünk, ez a sorsunk. – mondta idő közben Zelenszkij egy videóüzenetben.

Kijev polgármestere eközben bejelentette, hogy a főváros minden második lakója elment, így valamivel kevesebb, mint 2 millió ember tartózkodik ott.

A Reflektorban vendége a héten Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt, akivel az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeiről beszélgettünk.

MTI/Jövő TV

A Béketárgyalás Törökországban – mi jöhet most? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Több ezer embert börtönöztek be a februárban kirobban orosz-ukrán háború óta, javarészt fiatalkorúakat. A demonstrációk ellehetetlenítése érdekében pénteken lekapcsolták a Facebookot és a Twittert is, ám láthatóan ez sem akadályozta meg a tiltakozókat, hogy utcára vonuljanak.

В Москве продолжается антивоенное шествие.

Протестующие дошли до Большого театра. pic.twitter.com/EqNA0B8ex0

— Андрей Пивоваров (@brewerov) March 6, 2022

Moszkvában több teret elzártak annak érdekében, hogy a gyülekezés megvalósuljon, de ez sem volt elég hozzá. Kordonok, barikádok és páncélozott teherautók voltak láthatóak mindenhol.

We are still in Moscow. Our social media still seems to work. Riot police, barricades and armoured trucks everywhere. pic.twitter.com/0ASIAegQz5

— James Longman (@JamesAALongman) March 6, 2022

A tüntetéseket minden eddiginél erősebb rendőri fellépéssel próbálják megfékezni. Moszkvában 2 és fél órája tart a demonstráció, a tüntetőket egyesével kiszedik a tömegből és miután többször megütik őket, berakják a fogolyszállító furgonba.

Полиция в Петербурге избивает женщин прямо на проезжей части.

Звери в форме. pic.twitter.com/aKSxzSm69t

— Андрей Пивоваров (@brewerov) March 6, 2022

A közösségi médiában a rendőri brutalitásokról terjedő videók egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak, van olyan is, aki a rabszállító autóból, vérző szemével töltött fel szelfit a világhálóra, de olyan kép is napvilágot látott, amiben az látható, hogy egy Wolt furárt letartóztatnak, amiért ruházata színekben az ukrán zászlóra hasonlított.

Csak a vasárnapi napon az orosz Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a moszkvai háborúellenes akcióban mintegy 2500 ember vett részt, ebből 1700-an vettek őrizetbe. A közösségi médiában látható képek szerint azonban ennél sokkal többen jelentek meg akik vállalták a megfélemlítéseket, a pénzbírságokat és akár a letartóztatásokat is.

A Szabad Európa a mai naptól befejezte az Oroszországból való hírterjesztését is, mivel az ország megpróbálja folyamatosan ellehetetleníteni csődeljárással, az orosz rendőrség újságírókkal szembeni fellépésével és a pénteken elfogadott, rémhírterjesztést és a szankciófelhívást büntető orosz törvénnyel.

Az új törvény miatt számos más orgánum is felfüggesztette részben, vagy teljes egészében az oroszországi működésüket, így többek között a CNN, a BBC, a CBC, a RAI, az ARD, aZDF és a Bloomberg is.

A Szó szerint szétverik az orosz rendőrök a háború ellen tüntetőket bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Pétek estére teljesen elérhetetlenné vált a Facebook szerte Oroszországban, miután a hatóságok azt blokkolták. A Roszkomnadzor kifejtette, hogy ezt azért tették, mert szerintük a közösségi média diszkriminálta az orosz médiát, pedig a helyi törvények úgy rendelkeznek, hogy biztosítania kell az oroszok számára a hozzáférést az orosz médiához a külföldi platformokon is.

Az ügy ennél persze összetettebb, a közösségi média blokkolásához hozzájárulhatott, hogy napról-napra egyre több orosz városban szerveződtek tüntetések az ukrajnai invázió ellen, erről korábban mi is beszámoltunk. A tüntetők akkor is vállalták, hogy tetteikért börtönbe zárhatják őket.

Putyin legkomolyabb kritikusa és ellenfele, Alekszej Navalnij a börtönből hívta fel a figyelmet a napi tüntetések fontosságára. Mindezt egy pár nappal azután, hogy közel 7 ezer putyini agresszió elleni tüntetőt tartóztattak le az orosz rendőrök.

A Már teljesen elérhetetlen a Facebook Oroszországban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A miniszter szerint azért sem szabad fegyverszállítmányt küldeni, mert azt a határátlépést követően megsemmisítenék és ez veszélyeztetné az ott élő magyarokat. Fontosnak tartja viszont a humanitárius segítségnyújtást, így ennek megfelelően szállást, orvosi ellátást, vagy adminisztratív segítséget is megadnak az ide érkező összes háborús menekültnek.

A határátlépés folyamatos és gyors, a hatóságok pedig felkészültek a menekültek fogadására. Eddig 120 000 ember lépett be Magyarországra az ukrán határon, ezt a feladatot pedig a rendőrség végzi.

A karitatív szervezetek jelen vannak a határhoz közeli településeken, akik az ellátásban, elszállásolásban, élelmezésben és szállításban segítenek, de van ahol lelkisegély-szolgálatot is fent tudnak tartani – nekik egyébként a kormány külön anyagi támogatást is ad a feladatok ellátásához.

A kormány 100 000 liter üzemanyagot és 30 tonna élelmiszert küldött Kárpátaljára, de 140 millió Forintos egészségügyi ellátmány is útnak indult a mai napon.

Magyarország minden olyan szankciót támogat, amit az Európai Unió is, semmit nem fognak megvétózni – mondta Gulyás, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy óvatosnak kell lenni, hogy a háború árát ne a magyarok fizessék meg. Szerinte olyan területeken nem szabad szankciókat bevezetni, ami nekünk is fáj, ilyen az energiaszektor kérdése, vagy Paks 2 szerződésének felbontása.

A Gulyás Gergely: Magyarországra 120 000 menekült érkezett eddig bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Alekszej Navalnij a bebörtönzött Kreml-kritikus, minden oroszt felszólított arra, hogy ne hagyjanak fel a tüntetésekkel, sőt, napi szinten menjenek utcára és tiltakozzanak a putyini zsarnokság ellen.

Alekszej Navalnij elmondta, hogy nem tudja és nem is fogja csendben végig nézni ezt a nonszensz 100 évvel ezelőtt kovácsolt orosz ürügyet, aminek zászlaja alatt az egyik fél tömegesével gyilkolja az ukránokat, a másik védekező fél, pedig az oroszokat.

3/12 I cannot, do not want and will not remain silent watching how pseudo-historical nonsense about the events of 100 years ago has become an excuse for Russians to kill Ukrainians, and for Ukrainians to kill Russians while defending themselves.

— Alexey Navalny (@navalny) March 2, 2022

„Putyin nem Oroszország”

– tette hozzá Navalnij a Twitterén.

„Nem várhatunk tovább. Bárhol vagy Oroszországban vagy Fehéroroszországban, vagy ha a világ másik felén is, vonulj ki minden nap, legyen szó hétvégéről vagy ünnepnapról, 2 órakor a városod főterére.”

Eddig közel 7000 embert állítottak elő a rendőrök Oroszország városaiban, amikor tüntetni mentek a putyini agresszió ellen.

 „Ha – a háború megállításához – meg kell tömnünk a börtönöket és a rendőrségi furgonokat, akkor megtömjük a börtönöket és a rendőrségi furgonokat”

– írta Navalnij.

„Mindennek megvan az ára, és most, 2022 tavaszán meg kell fizetnünk ezt az árat. Nincs más. Ne csak legyünk a háború ellen, hanem harcoljunk a háború ellen.”

1/12 We – Russia – want to be a nation of peace. Alas, few people would call us that now.

— Alexey Navalny (@navalny) March 2, 2022

Navalnij Putyin legerősebb ellenfeleként tavaly zárták börtönbe miután visszatért Németországból Oroszországba. A nyugaton végzett laboratóriumi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy hazatérése elött még Szibériában idegméreggel próbálták megmérgezni. Mindezt persze az Oroszok végig tagadták

Több országban is szerveztek tüntetéseket Navalnij bebörtönzése ellen, köztük itthon is.

Budapesten Fekete-Győr András, Szél Bernadett és Hadházy Ákos a Külügyminisztérium Bem téri épülete előtt tartott sajtótájékoztatót.  A három politikus ezután a külügyminisztérium épületének a bejárata felé indultak, ahol felfújták a #Freenavalny feliratot. A felfújás közben a három politikust a rendőrök igazoltatták, de az akciójukat így is befejezhették. Erről itt írtunk korábban.

(SkyNews)

A Navalnij napi tüntetésekre buzdítja az oroszokat bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.