A hőmérsékletről azt írták:

az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon – például a Dunántúlon június 8-án és 9-én – csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt. 

 A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta. 

Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 milliméter csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Országosan 25 csapadékos nap volt 2022 nyarán ( az átlag 28 nap) és 13 zivataros nap volt ( az átlag 12 nap).

A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 millimétert, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége. Az Alföldön nagy területen még mindig 200 milliméter, kisebb körzetekben 150 milliméter alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január-augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta.

MTI – OMSZ

A Ez volt a legmelegebb nyár 1901 óta bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az elmúlt években a COVID-19 járvány miatt is érezhetően felkapottabbak lettek a belföldi turisztikai célpontok és a mindig populáris Balatonon most még inkább azzá vált.

A Balaton körüli vendéglátósoknak néhány kérdést tettünk fel, mert kíváncsiak voltunk az elmúlt két év viszonylataira. Arról kérdeztük őket, hogy milyen volt az idei nyár forgalom szempontjából, erősebb vagy gyengébb, mint a tavalyi. Érezhető volt, hogy a határok megnyitásával esetleg csökkent a belföldi turizmus mértéke, továbbá kíváncsiak voltunk még arra is, hogy emeletek-e árakat és hogy ezt tapasztalták-e a vendégek fizetési hajlandóságán.

Videónkban Karsay Koppány az Ezüsthullám tulajdonosa számol be a tapasztalatairól, illetve telefonon még felkerestük Lepenye Tamást a Szőlőskert Vendéglő tulajdonosát és Nagy Miklóst a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek tulajdonosát is.

Milyen volt az idei szezon forgalom szempontjából?

Lepenye Tamás: Hoztuk a tavalyi forgalmat, kevesebb személyzettel, de nem panaszkodunk. Teljesítettük az elvártaknak megfelelő szintet. A COVID-19 járvány minket annyira nem befolyásolt, tekintve, hogy harminc éve vagyunk nyitva, nálunk igazából csak évről évre többen vannak, úgyhogy szerintem kijelenthetjük, hogy nálunk beérett a gyümölcs.

Az idei erősebb vagy gyengébb volt, mint a tavalyi nyár?

Lepenye Tamás: Minden szezonkezdet nehéz. Itt tudnám azt mondani, hogy érezhető volt valamilyen módon tavaly és idén is a koronavírus hatása, abból a szempontból, hogy lassabban indult a be az egész, de annál erősebb lett a vége. Szerencsére még most sem szűkölködünk a vendégekből.

Emeltek árakat?

L.T: Muszáj volt, mivel minden nyersanyagnak megnőtt az ára és így mi is kénytelenek voltunk emelni. Mi is nagyjából egy 10-15%-ot emeltünk.

Tapasztalható volt ez a vendégek fizetési hajlandóságán?

Nem kifejezetten, mondjuk talán abból a szempontból, hogy érzékelhetően megnőtt a szépkártyával fizető vendégek száma.

Nagy Miklóst is felkerestük, aki a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek a tulajdonosa.

„Tavaly azért volt kiemelkedő év a Balatonon, mivel az országhatárok le voltak zárva és megjelent egy olyan fizetőképes réteg a Balatonnál, ami soha korábban nem volt jelen. Eddig ezek a nyaralók csak egy-egy napra ugrottak le a Balatonra, mivel javarészt külföldön töltötték szabadságukat. Ezért, ha a fizetőhajlandóságot nézzük, akkor soha ilyen erős év nem volt még, mint a tavalyi. Az idei ehhez képest azért hektikusabb volt.

Négy csillagos szálláshelyeket üzemeltetünk Badacsonyban, ami nekünk a főszezonban gyakorlatilag folyamatos teltházat jelent. Idén az volt inkább tapasztalható, hogy a vendégek lassabban foglaltak szállást a szezon elején, sokkal óvatosabbak voltak, mint mondjuk tavaly ilyenkor.

A vendéglátás szempontjából az idei évre sokkal jellemzőbb volt a hullámzás a hétvégék és a hétköznapok között. Tavaly minden nap hasonlóan erős volt a forgalom és nem volt olyan kiugró a hétvége, mint az általában szokott lenni. Idén ellenben a hétvégék erős forgalmat produkáltak a hétköznapokkal szemben. Nyilván volt különbség július és augusztus között is, nem beszélve az időjárás viszontagságairól, aminek minden évben ki vannak téve a tóparti szolgáltató egységek. Idén szélsőségesebb volt a vendéglátás, de tudtuk hozni az elvártaknak megfelelő szintű bevételt.

Hasonló számokat hoztunk, mint tavaly, azonban fontos megjegyezni, hogy minden alapanyag és munkaerő drágult legalább 5-15 százalékkal. Ezért lett lényegesen alacsonyabb a nyereségtartalma a vendéglátásnak, mint tavaly volt.”

A Ilyen volt az idei szezon a Balatonon – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnöke elmondta, hogy idén 81 fagylalt jelentkezett összesen a nevezetes címért, amelyet egy szakmai zsűri első körben 20 fagylaltra szűrtek le egyéni kategóriában. A cégek katágóriájába pedig 18 fagylalt került be a döntőbe.

Korábban pedig a mohácsi Sokacrévnél található KOLIKO fagylaltozó megnyitásáról számoltunk be, ami nem mellesleg Magyarország első készpénzmentes fagylaltozója is. Szigorúan versenyen kívül nekünk ők nyerték el az év legfinomabb fagyiját.

Az 2021-es Év Fagylaltja versenyről bővebben itt olvashattok.

A Ilyen volt az Év Fagylatja verseny – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook közleményében hívta fel a figyelmet, hogy az afrikai eredetű meleg levegő szerda déltől folyamatosan áramlani fog a Kárpát-medencébe.

Keddre már a déli megyékben harmadfokú figyelmeztető előrejelzés van érvényben a hőségre vonatkozóan, mivel a napi középhőmérséklet a 29 fokot is meghaladhatja. A délutáni csúcsérték pedig a 37-38 fok között alakul. Mindez rekordnak számít, mivel erre a napra vonatkozóan vonatkozóan (06.29) a napi országos maximum-hőmérsékleti rekord 37.9 fok, amit el is érhetünk, sőt, meg is haladhatjuk.

Szerdán északnyugaton hamarabb érezhetjük majd a lehűlést, mint az ország többi részén, a legtöbb helyen még aznap is kánikulai magasságokban lesz a hőmérséklet, de csütörtöktől érkezik a frissülés – írja az OMSZ.

(OMSZ)

A Újabb hőhullám érkezik Afrika felől bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

2021. augusztus 11-13.

Helyszíne pedig

Mátrafüred-Sástó

Regisztrálj az eseményre és beszélgess hiteles és érdekes előadókkal, tudósokkal, politikusokkal a korábbi években már megszeretett természetközeli környezetben, a Mátrafüred mellett található sástói Mátra Kempingben.

Akikkel már biztosan találkozhatsz a nyolcadik Nyári Akadémián:

• Dr. Bándi Gyula környezetjogász, egyetemi tanár, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes
• Dr. Fülöp Sándor, jogász, egyetemi tanár, a jövő nemzedékek korábbi országgyűlési biztosa
• Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója
• Lakner Zoltán, politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője, az Ellensúly folyóirat felelős szerkesztője
• Demecs Norbi túravezető (Demecs Norbi túrái)
• Lesz meglepetésvendég és még sokan mások

Az Ökopolisz Alapítvány azzal is hozzájárul a klímaválság elleni küzdelemhez, hogy részvevőink számára a főétkezéseken kizárólag kifogástalan minőségű és változatos vegetáriánus ételeket biztosítunk.

Ha még nem jelentkeztél, itt az ideje! A helyek gyorsan fogynak.
Az alábbi linkekre kattintva tudsz regisztrálni:
Jelentkezési űrlap – 3 napos, ottalvós regisztráció
Jelentkezési űrlap – 1 napos látogatás regisztráció, ottalvás nélkül

A július 5-ig jelentkezőknek a részvételi árak a következők:

16 év felettiek számára:
18.000.-/fő szállodai szobában (2, 3 ágyas és lakosztály)
15.000.-/fő egy légterű és két légterű, közös fürdős új faházban (5 és 6 ágyas)
12.000.-/fő régi faházban (5 ágyas)
10.000.-/fő motelszobában (2 és 3 ágyas)

4-15 év közöttiek számára: 8.000.-/fő egységesen minden szállástípuson
0-3 év közöttiek számára: ingyenes minden szállástípuson, de regisztrációhoz kötött

Ezek az árak csak a leggyorsabb jelentkezőkre vonatkoznak, július 5-ig. A részvételi díj ezután emelkedni fog. A szobákat jelentkezési sorrendben töltik fel, kérik, ha különleges igényedvan – akár étkezéssel, akár elhelyezéssel kapcsolatban -, jelezd feléjük!

FONTOS!
A regisztráció csak azután válik érvényessé, hogy e-mailben visszaigazoltuk a részvételi szándékot. Ehhez türelmedet kérjük!

Hogy ne maradj le a Nyári Akadémiával kapcsolatos legújabb hírekről, csatlakozz Facebook-csoportjukhoz ezen a linken >>> és kövesd az eseményt itt >>>

A Ne maradj le a Nyári Akadémiáról! Regisztrálj! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Megnyitottad Magyarország első készpénz mentes fagylaltozóját, mikor született meg benned a fagyizó létrehozásának gondolata?

Tavaly májusban jött az ötlet. Egy nagyon kedves ismerősöm hozott kóstolót, hogy belevágnák a fagylalt gyártásába. Azelőtt kizárólag kereskedelemmel foglalkoztak, majd áttértek a gyártásra, így az alapanyag technológia, illetve a tudás ennél a cégnél állt össze. Aztán mikor lekóstoltuk a fagyikat felismertük, hogy ezt bűn lenne nem árulni.

Mi inspirált ebben az egészben?

Abszolút szerelemprojekt. Régi vágyam volt kipróbálni magam a vendéglátásban, mindig is szerettem volna egy saját helyet.

Miben más ez a fagylaltozó, mint a többi, miért különleges miért vagytok mások, mint a többiek?

A többi fagylaltozóhoz képest azt biztosan nem tudom kijelenteni, hogy különlegesebbek vagy egyedibbek vagyunk, mert az országban nagyon sok kiváló és jó minőségű fagylaltozó van.

Mi viszont, városon belül abban mindenképp egyediek vagyunk, hogy csak olyan termékeket árulunk, amit máshol nem kapnak meg, az italokat is helyben készítjük el. Ami mindenképp megkülönböztet minket, az maga a lokáció – itt vagyunk a Dunaparton, a Dunától 10 méterre. Maga a koncepció, ahogy árulunk is formabontó: egy szállítókonténert alakítottunk át, nagyjából fél év munkája volt mire összeállt az egész, mindent mi készítettünk el és alakítottuk át. Olyan lett, mint ahogy megálmodtuk, bár mondhatom azt is, hogy még egy fokkal talán jobban is sikerült, mint azt ahogy eredetileg elképzeltük. A fagylatjaink teljesen aroma és színezékmentesek, törekszünk arra, hogy naturálisak legyünk, továbbá kifejezetten figyelünk az allergénekre. A jelenlegi kínálatnak a fele teljesen tejmentes, emellett van még cukormentes fagyaltunk, viszont nem kötöttünk kompromisszumot, amikor a minőségről volt szó. A fagylaltot készen vesszük, de francia alapanyagokból készül. Illetve még azt tenném hozzá, hogy talán az egyetlen egység vagyunk a városban, ahol nem kezelünk kézpénzt, csak és kizárólag bakkártyával lehet nálunk fizetni.

Hogy fogadták az emberek, hogy itt csak bankkártyával lehet fizetni?

Kaptunk hideget-meleget.  Viszont felállítottunk üzleti modellt, és kitartunk mellette. A vásárlóink, akik nálunk fogyasztják a fagylaltjukat vagy a jegeskávéjukat elfogadták, miszerint nálunk csak bankkártyás fizetéssel tudják lebonyolítani a vásárlást. Ez nem csak nekünk egyszerűsíti meg a kiszolgálást, hanem sokkal higiénikusabban is gyorsabban tudjuk kiszolgálni a vásárlóinkat is. Számítottunk rá, hogy lesznek visszajelzések, azonban sokkal kevesebb negatív visszhang érkezett hozzánk, mint amit eredetileg vártunk volna – Mohács egy kis város, gyorsan elterjedt a fagyi híre, és ezzel együtt a bankkártyás fizetés is.

Nem egy megszokott dolog konténerből fagyit árulni, hogyhogy erre esett a választás, mi ennek az oka?

Azért a konténer mellett tettük le a voksunkat, mert mobil, így bármikor át tudjuk szállítani. Ez azért fontos, mert egy révben helyezkedünk el, ami egy árteres terület. Ha árad a Duna, akkor kénytelenek vagyunk ezt elszállítani, erre pedig a konténer kivaló lehetőséget nyújt. Illetve így az emberek is láthatják, hogy konténerbe nem csak szállítani meg tárolni lehet, hanem egy kis újragondolással, számos más alternatívát is nyújthat.

Mit jelent a név, mozaikszó, vagy fantázia név?

A Koliko horvátul azt jelenti, hogy mennyi, ami úgy gondolom egy fagyizóban elég releváns kérdés: „mennyit adhatok a csokiból?”. Mohács közel van a horvát határhoz, mi a Sokac révnél üzemelünk, ráadásul Mohácson erős hagyománnyal él a sokac kultúra is – gondolok itt a Dunai mosásra, a Sokac babfőzésre, vagy a Busójárásra.

Mik a jövőbeli terveid? Terjeszkednél tovább, vagy valami másba is belekezdenél?

Egyelőre azt látjuk, hogy szeretnénk üzembiztosan kiszolgálni az igényeket, miután ebbe beletanultunk, akkor vannak további terveink is. Maga az elhelyezkedés eddig is egy forgalmas csomópont volt, most, ahogy megnyitottunk azt látjuk, hogy óriási érdeklődés övez minket, ezért gondoljuk, hogy ez egy önmagán túlmutató projekt is lehet. Ez tényleg egy olyan kulturális közösségi tér lehet, ahol az emberek életkortól függetlenül igényesen jól érezheti magukat. Amint megnyit a terasz, mindenképpen élő zenével szeretnénk megünnepelni azt. Így a fiatal tehetséges művészeknek is teret tudunk adni, hallassák a hangjukat, mutassák meg a virtuozitásukat és töltsék meg élettel ezt a teret. Emellett szeretnénk sportközvetítéseket és kertmozit is a teraszunkon.

Ami még érdekesség, hogy Mohács egy olyan vízparti város, kifejezetten szép és érdekes strandolásra alkalmas partszakasszal rendelkezik – azért, hogy az, aki a szigeten strandol ne maradjon fagyi nélkül, menetrendszerinti hajójárattal fogjuk majd kiszállítani a fagylaltot és hűsítő üdítőket. Emellett szívesen vesszük az érdeklődéseket esküvőkre, városi- és céges rendezvényekre is, valamint hamarosan indítjuk városon belül a házhozszállításunkat is.

A Csinos is, finom is, formabontó is – megnyílt Magyarország első készpénzmentes fagyizója bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

„A parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője egy 2001-ben tartott konferencián pedig általában a pollenekkel kapcsolatban elmondta:

„A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

Sajnos kutatások kimutattak, hogy az emberi tevékenységek, mint például a fűtés, a közlekedés és egyéb emberi tevékenységekből származó anyagok az egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé – hívja fel a Greenfo is a figyelmet.

(Greenfo)

A A légszennyezés miatt jelentősen megnövekedett az allergiások száma bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A többi között szúnyogok elleni védekezésről, arról, hogy civilként hogyan lehet segíteni a szúnyogmonitort, illetve arról is kérdeztük, hogy miért lehet veszélyes ez az állat.

A Minden, amit eddig nem tudtál a szúnyogokról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Olyan korán és pontosan láthatják a nyári szezon számait, mint még soha. Szigetvári József a Szallas.hu Zrt. vezérigazgatója forgalmas nyárra és erős előszezonra számít. A last minute utak helyett az emberek jelentős része előre tervez már.

Szigetvári József úgy fogalmazott:

“A legnagyobb magyarországi szállásfoglaló oldal forgalma tavaly alig feleakkora mértékben esett vissza, mint a nagy nemzetközi portáloké, mert minden országban, ahol jelen van, a belföldi piacra fókuszál. Tavaly mintegy 22 százalékkal esett az öt országban aktív Szallas.hu csoport bevétele” 

– olvasható a Földjáró oldalán.

A 2021-ben a magyarok nagyrésze Horvátországban nyaralna szívesen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Úgyhogy idén március 28-án vasárnap hajnali 2-kor ismét előrébb állíthatjuk az időt 1 órával, vagyis elkezdődik egy újabb nyári időszámítás.

De mért is felesleges az óraátállítás?

• Nem spórol meg annyi energiát, mint régen, hiszen a világítás áramigénye ma már elvész a többi elektromos berendezés fenntartása mellett
• Rövid távon egészségügyi problémákat okoz
• Az átállítás utáni időszakban több szív- és érrendszeri akut probléma merülhet fel

Annyit tudunk, hogy az Európai Unió döntése szerint 2021-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz. A magyar kormány még nem határozott, hogy a nyári vagy a téli időszámítás lesz a végleges, ezért még nem tudni pontosan, hogy idén októberben majd vissza kell-e állítanunk az óráinkat.

A Vasárnap óraátállítás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.