Aki járt már a Vörösmarty téren vagy a Bazilika előtt található karácsonyi vásárban, az láthatta, hogy milyen horror árak vannak. Korábban mi is lefotóztuk a árlistákat és bemutattuk egy cikkben.

Egy sima lángos 1750 forint, de persze a bátrabbak kipróbálhatnak mindenféle extra feltéteket, amivel már 4200 forintig is felemelkedhetnek az árak – ezeket azonban most nem vesszük alapul

A kelet-németországi Erfurt városban talán nekünk igen szokatlan módon, szintén lehet kapni lángost, ami egy igazi hungarikum.

Szögezzük le az összehasonlítás előtt

Az árak összehasonlítása előtt érdemes leszögezni, hogy Németországban nem létezik olyan, hogy tejföl. Az általuk használt szósz, amit knoblauchsoße-nak hívnak inkább egy fokhagymás-joghurtos szósz, amit húsokhoz, vagy éppen a döner tetejére öntenek.

A másik amit érdemes megjegyezni az az átlagkereset. Kelet-Németországban jóval alacsonyabbak a keresetek, mint aokon a területek, amit egykoron az országot kettéválasztó fal nyugati oldalán állt.

Erfurt és környékén a legalacsonyabb bruttó átlagkeresetet vesszük alapul, ami 2229 euró. Ez kedvezmények nélkül nettó 1572 euró, ami átszámolva nagyjából 660 000 forintnak felel meg.

Ezzel szemben Magyarországon a KSH adatai szerint 2022. szeptemberében a (kedvezmények figyelembevételével számított) nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, ami jelentősen elmarad a legalacsonyabb német fizetéstől is.

Akkor nézzük az árakat

A budapesti vásárokban a sima lángos ára 1750 forint volt, de ilyen tétel a németeknél nem szerepel, hiszen ez mégiscsak olyan, mint ha üres kenyeret árulnának szendvicsként.

Van viszont az édes kategóriában porcukros, nutellás és almaszószos. A sós választék is eltér valamennyire a megszokott felhozataltól. Van csípős paprikakrémes, de választhatnak akár debreceni kolbászos lángost is.

Van viszont sajtos és tejfölös lángos is. Ezek egységesen Magyarországon 2100 forintba, míg Németországban 5 euróba, azaz (415 forintos árfolyamon számolva) 2075 forintba került. Itt tehát kijelenthetjük, hogy a magasabb átlagfizetéssel rendelkező nyugati országban lényegében ugyan annyi ez a fajta lángos, mint nálunk.

De nézzük a sajtos-tejfölös lángost. Ebben az esetben itthon 2700 forintot kell kifizetnünk, míg Erfurtban csak 5,5 eurót, azaz 2290 forintot.

A különleges lángosoknál már ennél is nagyobb a differencia. Budapesten a görög salátás 3150 forint, a csirkegulyás lángos pedig 4200 forint. A kelet német városban egy debreceni kolbászos, vagy egy sajtos-tejfölös-szalámis lángos 6,5 euró, azaz 2700 forintba kerül.

Mi a helyzet más árakkal?

Idő közben azt is sikerült megtudnunk, hogy a német kisváros adventi vásárában 3 deci forralt borért 3,5 eurót kellett kifizetni. A korábbi árfolyamon számolva ez nem sokban különbözik az itthoni árakhoz képest. Míg ott 1450 foritot, itthon 1200 forintot kell ugyanezért fizetni.

Jó hír, hogy Budapesten kívül is vannak kifejezetten jó karácsonyi vásárok, ami a fővárosi árakhoz képest megfizethető lehetőséget kínál. Ilyen például Pécs.

A Döbbenet! A német karácsonyi vásárban olcsóbb a lángos, mint Budapesten bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Nyáron óriási siker volt a 9 eurós bérlet, amivel a helyi közlekedési eszközökön lehetett utazni az egész országban. Akkor a tesztidőszak június 1-től augusztus 30-ig tartott.

Persze megvolt a maga hátránya is, mivel az olcsó jegy miatt tényleg sokan letették az autójukat, a tömegközlekedés kapacitása meglehetősen nehezen bírta a megnövekedett igényt.

De szerencsére az állam érezte a felelősségét, hogy az autók helyet a közösségi közlekedés kerüljön előtérbe, így ismét bevezetik az olcsó, egész országra érvényes jegyeket (csak helyi közlekedésre, azaz távolsági gyorsvonatokra nem).

A SPIEGEL információi szerint a szövetségi és a tartományi kormány megállapodott egy 49 eurós jegy (kb. 20 000 Ft) bevezetéséről a helyi közlekedésben. A havi előfizetést „Deutschlandticket” néven hívják majd, és mint az elődje, ez is az egész országban érvényes. 

Erről Olaf Scholz kancellárral állapodtak meg a szövetségi államok vezetőivel tartott Miniszterelnöki Konferencián.

A szövetségi kormányoknak évi 1,5 milliárd eurót kell fordítani a „Németország jegyére”, és ugyanennyit várnak el a szövetségi államoktól is. A megnövekedett kapacitások miatt pedig a szövetségi kormány most újabb egymilliárd eurót szeretne biztosítani évente a helyi közlekedés bővítésére. 

A Németország bevezeti a kílmabérletet – ennyibe fog kerülni bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kedd este Berlinben tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a szeptember elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére.

Az új menetrend az lehet, hogy a két erőműben mégiscsak inkább folytatják a termelést három hónapig, mert Franciaországban a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a villamosenergia-ellátási helyzet, így a szokásosnál több áramot kell Németországból Franciaországba exportálni – fejtette ki a miniszter.

Elmondta: ammennyiben nem következik be jelentős javulás a szomszédos országban, a németországi ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az év első hónapjaiban, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás.

A „mai állás szerint” így kell megszervezni az ellátást, végső döntést azonban majd csak később hoznak. A Neckarwestheim 2 erőmű esetében elég lesz 2023 elején határozni arról, hogy folytassák-e a termelést, az Isar 2 esetében viszont technikai okok miatt legkésőbb decemberben dönteni kell

– ismertette Robert Habeck.

Abban továbbra sincs változás, hogy az Alsó-Szászországban működő Emsland erőműben – a harmadik még működő németországi atomerőműben – december 31-én véglegesen leállítják a termelést.

Németországban a Japánban, Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az Angela Merkel vezette akkori kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet.

A tervet az Oroszország Ukrajna elleni háborújával és a koronavírus-járvány miatt elhalasztott franciaországi atomerőmű-karbantartási munkálatokkal összefüggésben kialakult lehetséges ellátásbiztonsági gondok miatt alakították át.

Az új – a friss franciaországi adatok alapján valószínűleg ismét módosításra szoruló – menetrend szeptember eleji ismertetésekor Robert Habeck kiemelte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, és Németország 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel. Ezért új fűtőelemeket már nem rendelnek és az átmeneti idő után a két utolsó erőművet is leállítják – mondta a Zöldek politikusa.

Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette: a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország „okosan döntött”.

MTI

A Meghosszabbíthatják a két utolsó atomerőmű üzemidejét Németországban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Olaf Scholz kancellár a koalíciós egyeztető tanács vasárnap hajnalban véget ért ülésén kidolgozott megállapodást bemutató tájékoztatóján kiemelte, hogy az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek – írja az MTI.

A tervezett új intézkedések között szerepel, hogy emelik a többi között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik, a munkaviszonyban állóknak járó 300 euró után pedig a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre.

Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg.

A szövetségi kormány tervez egy sor további intézkedést is, a többi között az otthoni munkavégzés, az úgynevezett home office költségeinek csökkentését szolgáló ideiglenes adózási szabályok egyszerűsítését és állandósítását. Tervezik a június-augusztusi időszakra biztosított kedvezményes árú helyi és regionális közösségi közlekedési bérlet intézményének állandósítását is.

Az elképzelés szerint ez az újfajta bérlet 49 és 69 euró közötti összegbe kerül majd, szemben a jelenlegi, 80 euró feletti árakkal. A szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a tartományi kormányokat a terv megvalósításában. 

Olaf Scholz a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert dal címadó sorát idézve hangsúlyozta: továbbra is érvényes az az alapelv, hogy „You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra).

A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy nehéz idők várnak Németországra, de a kormány mindent megtesz a társadalmi összetartás megőrzéséért és a rászorulók támogatásáért. A nehézségeket jellemezve rámutatott, hogy semmiféle európai uniós szankció nem sújtja az Oroszországban kitermelt földgáz importját, Oroszország „ennek ellenére egyre kevesebbet szállít, és részben le is állítja szállításait”.

Azonban az utóbbi hónapok erőfeszítései révén Németország felkészült a fűtési szezonra, a gáztárolók töltöttségi szintje így már a 85 százalékot is meghaladja

– tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva, hogy a jelenlegi adatok alapján nem várható gond az ellátással, Németország „átvészeli a telet”.

Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke kiemelte: a 65 milliárd eurós csomag megerősíti azt az üzenetet, hogy a Németországot kormányzó koalíció nem engedi meg, hogy Oroszország megosztottságot idézzen elő a németek között.

Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális FDP vezetője mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az együttvéve csaknem 100 milliárd eurós tehercsökkentő csomagok ellenére megmarad a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, így az idén nincs szükség pótköltségvetésre, jövőre pedig az eredeti terveknek megfelelően ismét betartják az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

Érdemes Németországban vállalkozni

A világot érintő gazdasági válság ellenére Németországban továbbra sem csökkent a vállalkozási kedv. Éppen ezért továbbra is sokan alapítanak céget.

A vállalkozás létrehozásához ráadásul elég egyetlen egyszer Németországba kiutazni, hogy aláírja a németországi cégalapításhoz szükséges dokumentumokat. Ez igaz a GmbH,  UG , Gbr alapítás, valamint magánvállalkozói engedély kiváltásakor is. Elegendő egy közjegyzői meghatalmazás is, amellyel például a nemet-cegalapitas.cegalapitas-romaniaban.hu megalapíthatja majd a német vállalkozását.

Együttműködve: nemet-cegalapitas.cegalapitas-romaniaban.hu

A Németország, most 65 milliárd eurót oszt szét harmadik segélyprogramjában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az egyre magasabb benzinárak miatt 2022. június 1. és augusztus 31. között mindössze 9 euróért lehet utazni Németországon belül a tömegközlekedési eszközökkel helyben és a régiós szinten is, ami rendkívül nagy népszerűségnek örvend még az autóval ingázók körében is.

Már pénteken, az első napon, amikor a bérlet vásárlására előzetesen lehetőség nyílt, összeomlott z értékesítési felület. Ennek ellenére csak aznap délig több, mint 200 000 eladott bérletről számolt be a Deutsche Bahn, azaz a német vasúttársaság.

Berlinben a helyi tömegközlekedési vállalatnál (BVG) a 9 eurós havibérletből vasárnapig már 130 ezret adtak el – ezek mintegy 60 százalékát digitális csatornákon keresztül, amint azt a BVG szóvivője ismertetett a hétfői napon. Az összes eladott bérletből a különböző értékesítési csatornák miatt egyelőre nincs pontos adat, de azzal kalkulálnak, hogy a bérletet vásárlók száma elérheti a 30 milliót is, aminek viszont nem mindenki örül annyira.

„Nincsenek vonatok, amelyek valahol a kupacban vannak”

– ezt már a Berlin-Brandenburg klub elnöke, Peter Cornelius mondta hétfőn a RBB24-Inforadio-ban.

A Pro Bahn utasszövetség szerint a 9 eurós jegykampány alatt lényegesen több vonatot nem remélhetnek a vasutasok, tehát a hirtelen átállás miatt számítani kell a közlekedő tömeg jelentős növekedésével, ráadásul a kapacitásnövelés akadálya a meglévő, alacsony személyi állomány is.

Németországban pedig Magyarországhoz hasonlóan tervezik a benzinárak mérséklését, így sajnos ha a tömegközlekedési vállalatok nem tudják a hirtelen megnövekedett utazóközönséget kiszolgálni, akkor

A Rendkívül népszerű Németországban a havi 9 eurós bérlet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A 18 év feletti választójoggal rendelkező német állampolgárok hasonlóan, mint Magyarországon két ikszet húzhatnak be szavazólapjukon. Egyet az egyéni képviselő-jelöltekre, egyet pedig az adott tartomány listájára.

Ám itt a listára leadott szavazatok számítása némiképp másképp történik, mint nálunk, így például most sem tudni, hogy mennyi képviselő fog beülni a Bundestagba.

A mostani választás annyiban mindenképpen érdekes lesz, hogy az eddigi kancellár, Angela Merkel nem vállalja tovább kancellári megbízatását, ráadásul jó esély van arra, hogy nem pártja, a CDU fog kormányt alakítani.

A Még mindig nem tudni mennyi képviselő lesz a német parlamentben a választások után bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az esti órákban elsőfokú árvízkészültség lépett érvénybe – ennek határa 650 centiméter, 750 centiméter felett pedig már másodfokú figyelmeztetés várható.

A nyugat-európai árvizek áldozatairól:

További halálos áldozatokra bukkantak a múlt hét közepétől három napon át tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradások miatt összeomlott házak romjai között Belgiumban, és még több mint százhatvan embert eltűntként tartanak nyilván – írja az MTI.

A nyugat-európai esőzéseknek a belga és a német áldozatokkal együtt így már 201 áldozata van.

Hétfő délelőtt mintegy 1100 háztartás volt vízellátás nélkül, és 3700 háztartásban továbbra sem iható a csapvíz, szemben az előző napi 24 ezerrel. A fő vasútvonalak forgalma reggel újraindult, a vasúti töltések átvizesedése miatt bizonyos szakaszokon buszok szállítják az utasokat – írja a Telex.

Az Országos Katasztrófavédelem a mai nap folyamán még nem reagált megkerresésünkre.

(Borítókép: MTI/EPA/ANP/Rob Engelaar)

A A nyugat-európai esőzések, árvizek súlyos következményekkel jártak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az UEFA – attól tartva, hogy politikai üzenet bújhat meg a kapus gesztusa mögött – kivizsgálta az ügyet. A német labdarúgó-szövetség vasárnap este Twitter-oldalán erősítette meg, hogy az UEFA leállították a vizsgálatot. Levélben írták meg a német labdargúgó szövetségnek, hogy a hálóőr megnyilvánulását a sokszínűség szimbólumának nyilvánították, amely pozitív üzenetet hordoz.

Még az UEFA támogatása előtt egy petíció indult el, hogy szivárványszínűre világítsák ki a müncheni stadiont a szerdai német–magyar Eb-meccs alatt.

„Június 15-én Magyarországon elfogadtak egy törvényt, amely korlátozza a kiskorúak jogait azáltal, hogy megakadályozza őket a homoszexualitás és a transzszexualitás megismerésében. A támogatók „terjedésről” beszélnek, ami negatív hatással van az erkölcsi fejlődésre és a születési nemi identitás (dw) kialakulására. Ez az emberi jogok és az információszabadság elleni támadás. És mindezt egy olyan országban, amely olyan államok szövetségének része, amelyben tiszteletben kell tartani és védeni kell az emberi jogokról szóló EU-egyezmény értékeit.” – írja a change.org

Az UEFA-tól nem várható, hogy belemegy az ötletbe. Azonban a Spiegel, (német online médiapatform) szerint München polgármestere is az ügy mellé állt. Dieter Reiter polgármester azt mondja, szeretnének egy erős üzenetet küldeni, hogy München városa kiáll a sokszínűség és tolerancia mellett. Azonabn a münchni Allianz Arena kivilágítása az Eb-n nem a város vezetésén múlik, hanem az UEFA-n. A futballszövetség általában kerüli a politikai állásfoglalást. Reiter a szerdai meccs előtt minél hamarabb, a hét legelején szeretné a hivatalos kérvényt benyújtani az UEFA-hoz a város nevében.

„A városi tanácsok akarata szerint a müncheni városházát is szivárványos zászlókkal kell megjelölni. A Németország és Magyarország közötti Európa-bajnoki mérkőzés alkalmával fontos, hogy München állam fővárosa szolidaritást tanúsítson a magyarországi LMBTQ-közösséggel, amely a magyar kormány által jelenleg szigorított homofób és transzfób jogszabályoktól szenved. A Magyarország elleni játék Annak az üzenete, hogy München egy színes, sokszínű és toleráns társadalom mellett áll”. – Írja a Speigel.

A Szivárvány-stadionnal és városházával üzenne Németország a magyar törvénynek bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Alkotmánybírósági panasszal élt Luisa Neubauer a Fridays for Future klímaaktivistája, mivel szerinte a hatályos német klímavédelmi törvény nem volt elég szigorú. A bírák döntése értelmében arra kötelezik a törvényhozót, hogy 2022 végéig részletesebben szabályozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, szerintük ugyanis a mostani rendeletek valóban nem fékezik meg kellőképpen a CO2 kibocsájtást és ezt a fajta feladatot leginkább 2030 utánra halasztja.

Ahhoz, hogy a Németország által is aláírt Párizsi Megállapodásban foglaltak tarthatóak legyenek, 2030 után már olyan drasztikus lépéseket kellene megtenni az országnak, ami a személyek szabadságjogait is korlátozhatná.

Az alkotmánybíróság döntése azért is fontos, hiszen ezzel olyan bírói precedenst teremtettek Németországban, ami a későbbi alkotmánybírói döntéseket is befolyásolhatják.

A panaszt benyújtó klímaaktivista, Luisa Neubauer Twitteren is kifejezte örömét, mint írta: NYERTÜNK!!!

WIR HABEN GEWONNEN!!! Unserer #Klimaklage vor dem #BVerfG wurde zugestimmt. Es ist riesig. Klimaschutz ist nicht nice-to-have, Klimaschutz ist unser Grundrecht. Jetzt kämpfen wir weiter, für eine 1,5 Grad Politik, die unsere zukünftigen Freiheiten schützt, statt sie zu gefährden.

— Luisa Neubauer (@Luisamneubauer) April 29, 2021

A Elbukott a német klímatörvény, mert nem elég szigorú bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.