A koronavírus számos kérdést feltett az emberiségnek, magát a kapitalizmust is megkérdőjelezte alkalmasságában. Számos cég jól járt a sok otthon maradt emberrel, sokan ügyesen feltalálták magukat és a legjobbat hozták ki a járványhelyzetből. Azonban, akiknek a hangját a legtöbbet lehetett hallani az utóbbi egy-két évben, továbbra is kétségek között tengődnek. A vendéglátósok és a zeneipar dolgozói bizony rá voltak szorulva a támogatásra, hiszen organikus módon nemigen tudtak pénzhez jutni.

Bár elsőre azt mondanám, hogy ha ilyen bizonytalan például egy klubnak a jövője, egy-két éven túl biztosan nem éri meg fenntartani. És mivel egy klub normális esetben üzleti alapon működik, bármennyire is a vezetőség szívéhez nőtt, be kell zárni, ha nem „hoz a konyhára”, csak visz. Gondolnám én.

De szerencsére nem nekem kell ítéletet mondanom a klubok életét illetően. Ezért vannak az üzletvezetők, a szervezők. Ők azért dolgoztak főképp az elmúlt közel két évben, hogy ne kelljen bezárni az általuk működtetett klubot. Merthogy nem is kevés olyan kisebb budapesti klub van, akik – ha nyögve is – de túlélték az eddigi járvány időszakokat és valószínű, hogy a következőt és (ha lesz) az azutánit is túl fogják.

HOGYAN MARADTAK ÉLETBEN A KLUBOK?

Mivel ötletem sem volt arról, hogy mégis hogyan tartották meg működésüket olyan klubok – melyek ráadásul nem a szórakozóhelyek legismertebbjei – ahelyett, hogy megpróbáltam volna kitalálni, inkább megkérdeztem az üzemeltetőit. Két olyan klubot kerestem fel, akik bár műfajilag összekapcsolódhatnak, méretük és elhelyezkedésük egész más. Az óbudai KVLT és YUK társtulajdonosát, Magyar Zsuzsát, valamint az S8 Underground Klub gyakorlatilag mindenesét, Képíró Sándort.

Mindketten évtizedek óta mozognak a szakmában, így biztos voltam benne, hogy releváns válaszokat kapok.

Magyar Zsuzsa az óbudai ikerklub társtulajdonosa és üzletvezetője szerint klubja talpon maradásán nincsen mit túlmisztifikálni:

„Különösebb stratégiánk nem volt… sokkal inkább köszönhető annak, hogy az elmúlt sok-sok éven keresztül mindig, folyamatosan tartalékot képeztünk a bevételekből. A számlákat, kötelező kiadásokat naprakészen rendeztük, ezért elmaradásunk nem volt, ami szintén nagyon sokat jelentett a lezárt időszakban. Nyitottak voltunk az egyéb kihasználásnak, mint pl. forgatások – természetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Partnereink a bérelt eszközeink tekintetében együttműködőek és belátóak voltak, gondolom az addigi mindig pontos és korrekt teljesítésünk miatt.”

Az S8 Underground Képíró Sándor-a azonban máshonnan közelítette meg az általa üzemeltetett szórakozóhely fennmaradásának okát:

„Alapvetően az underground muzsika szeretete tehet arról, hogy nem zártunk be gyakorlatilag ez a hobbink is. Ha szigorúan az anyagiakat néznénk, akkor a második bezárás alatt mindenképp be kellett volna zárni. Még jó időnek kell eltelnie, hogy újra pozitívba forduljon a mérleg.”

Talán itt bukik meg elsőként az a fentebb írt állításom, hogy egy klub üzleti alapon működik. Talán az S8 a legjobb példa rá, hogy ha klubbot nyit az ember, azt elsősorban nem üzleti célból teszi. És habár alapvetően szubkultúráról beszélünk, mégiscsak olyan üzletvezetőkről, klubtulajdonosokról van szó, akik életben tartják ezeket a kulturális értékeket.

AZ NKA, MINT ÁLLAMI SEGÍTSÉG ÉS AMENNYIT ÉR

És ha már kulturális értékek: az egyéni vállalkozásokon túl mit tesz például az állam annak érdekében, hogy őrizzük a kultúránkat? Létezik ugyanis az NKA, azaz a Nemzeti Kulturális Alap, ami pont azért van, hogy az olyan művészeti termékek, alkotások, előadások stb., melyek üzleti alapon nem tudnának fennmaradni, de kimagasló kulturális értékkel bírnak, pályázatokon keresztül fennmaradhassanak anélkül, hogy a művészeknek a saját pénztárcájuk rovására kelljen fenntartani.

Természetesen exponenciálisan megnövekedtek a kovid kezdete óta azok száma, akik pályáztak különböző NKA-s támogatásokra. Azelőtt főképp azok vették igénybe, akik üzleti alapon nem tudtak fennmaradni, így valóban szükségük volt rá.

Azonban a korlátozások beköszöntével a „nagyok” csaptak le ezekre a pénzalapú támogatásokra. Ez persze nem baj, hiszen az amatőr művészek attól amatőr művészek, hogy nem a főfoglalkozásuk például a zenélés, hanem kvázi hobbi gyanánt űzik saját művészetüket. Így mondhatni jogosan illette meg a veszélyhelyzet alatt azokat a zenészeket a támogatások, akiknek nem
volt más bevételi forrásuk, csak a koncertezés.

Ez szörnyű leegyszerűsítés, de nagyjából ez a helyzet, ugyanis a streaming szolgáltatók nem biztosítanak Magyarországon akkora közönséget a különböző előadóknak, hogy akár megélhetési vagyont kaszálhassanak belőle. Így a koncertezés marad az egyetlen komolyabb pénzt biztosító lehetőség.

Na de például egy kisebb klub, ami alapvetően több zenésznek, előadónak biztosít bemutatkozási,
koncertezési lehetőséget hogyan részesülhet, egyáltalán részesülhet-e állami támogatásban?

Képíró Sándor az S8-ból azt mesélte, hogy:

„Igen. Elméletileg volt egy minimális állami segítség, nagyjából automatikusan. Az már kérdéses, hogy ez ért-e valamit. A munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabérének 50 százalékát fizették ki. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha valaki nettó 250.000 forint fizetést kapott az úgy havi 160.000 forintos kiadást jelentett így is az üzemeltetőnek. Így jobban jártak a cégek, hogy bevétel hiányában ideiglenesen megválnak a dolgozóiktól. Mi próbálkoztunk nekik pluszmunkákat biztosítani „live stream” adásokkal, valamint koncertvideók készítésével, hogy valami bevételük azért mégis maradjon. Minimális bérleti díj csökkentéssel segített rajtunk is az épület tulajdonosa, de az egyéb folyamatos kiadások miatt így sem volt egyszerű dolgunk.”

Tehát nem jelenthető ki szigorúan, hogy az állam nem segítette a klubokat. Bár igen csekély volt a
backup. Erre utalt Magyar Zsuzsa is válaszában:

„Állami támogatás csak a 4 havi bérköltséghez volt a 2020-as évben és az IPA (Iparűzési Adó) mérséklése.”

Azt hiszem levonhatjuk azt a tanulságot a két klub példájából, hogy ha előrelátó, pontos, szigorú voltál az elmúlt több, mint húsz évben akkor volt esélye annak, hogy túlélje a szórakozóhelyed a koronavírus-időszakot. És vagy annyira szereted a közegedet és a klubodat, hogy a nehéz helyzetekben pénzt ölsz bele, nem foglalkozva azzal, hogy egyébként ez egy üzleti tevékenység.

FEL VANNAK KÉSZÜLVE A NEGYEDIK HULLÁMRA?

Mi lesz a jövőben? A torkunkat szorongatja a negyedik hullám, mára már több, mint százan halnak meg naponta. Ha ismét be kell kulcsolni a rácsokat, érdemes lesz fenntartani továbbra is a klubot? Meddig lehet elmenni egy szórakozóhely és közeg iránti szeretettel? Valamint a húsz éve tartó pedantériával? Képíró nem túl bizakodó, ami az S8-t illeti:

„Meglátjuk. Fix tervünk nincs. De ha ismételten nem jön érdemi állami segítség, akkor lehet a bezárás mellett döntünk. Nem lehet akármennyit költeni a hobbinkra sem, valamiből meg kell élni. Az underground zenei közeg amúgy sem mindenképp aranybánya, de ha a bevétel nulla forintra redukálódik, akkor nem lehet örökké kitartani.”

Zsuzsa, a tőle megszokott hidegvérrel áll a kérdéshez:

„Előrelátóan gondolkodunk, hogy mit tehetünk, ha ismét bezárni kényszerülünk, a hely adottságainak megfelelően.”

Itt azért kiütközik a két klub közötti különbség. Ha azt nézzük, hogy alapvetően ki, milyen ambícióval hoz létre egy szórakozóhelyet, egyértelművé válik, hogy Zsuzsának egyáltalán nem mindegy, hogy lesz-e klubja a negyedik hullám után, vagy sem. Nyilván Képírónak sem mindegy, de ha van a klubod mellett más bevételi forrásod, amiből képes vagy meg is élni, fájó szívvel, de biztosabb élettel mehetsz tovább. A KVLT és YUK azonban több embert foglalkoztat, több embernek biztosít megélhetést, így érthető, hogy nehezebben lehet bezárni.

SZERETÜNK MASZKBAN BULIZNI?

Azért az elmúlt, közel fél évben, védettségi igazolvánnyal ugyan, de lehetett szórakozóhelyre járni, így minimálisan fellélegezhettek a klubok. Azonban nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan, ha nem is kell teljesen ismét bezárni, de további korlátozások alá fogják vonni a klubokat. A védettségi igazolvány mellett, újra bejöhet majd a maszkhasználat, akárcsak a harmadik hullám idején. Ki szeret így bulizni? Én azt gondolnám, hogy ez hatással van az italfogyasztásra, meg úgy alapvetően a szórakozási kedvre. De Képíró elmondta, hogy ő másképpen tapasztalta:

„Az a tapasztalat, hogy mivel a maszkhasználat során a törvény azt írja elő, hogy étel- és italfogyasztás alatt nem köteles a vendég a maszkhordásra, így maga a maszkhordás is veszett fejsze nyele. Azt is mondhatnám, hogy az emberek azért is isznak a klubban, hogy ne kelljen maszkot hordaniuk. Az emberek fele éppen inni fog, s csak a nyakában lóg a maszk. Egyszóval betarthatatlan volt mindig is a vendég belépését követően a maszk-szabály. Én személy szerint nem is látom értelmét, főképp, hogy már alapból csak az oltottak léphetnek be a klubba.”

/kiemelt kép: Szüts Bendegúz – Jövő TV

A „Az underground muzsika szeretete tehet arról, hogy nem zártunk be” – így élnek túl a klubok a covid alatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Jövő TV:Ön szerint várható-e negyedik hullám, illetve összekapcsolható-e az oltási program lassulásával?

Rusvai Miklós: Szerintem nem lesz negyedik hullám, most tavasszal, illetve nyáron legalábbis semmiképpen. Bár most ez éppen a mai napon nem látszik, de a száraz, meleg idő a légzőszervi vírusoknak nem kedvez.

Ugyanúgy, mint tavaly nyáron, idén is felfüggesztődik a koronavírus-járvány a következő hónapokban. A visszatérése legfeljebb ősszel várható a légzőszervi betegségek szezonjában, de igazi járványhullámra én akkor már nem számítok, mert addigra az oltottság is már sokkal szélesebb körű lesz.

Úgy gondolom, hogy egy úgynevezett megnövekedett esetszám lesz, de igazi járványhullám nem, tehát a nátha-szezonban a légzőszervi megbetegedések egy részéért a koronavírus lesz felelős, de igazi járványhullámot én nem várok az őszre sem már.

Jövő TV: Lehetséges-e hogy valamelyik vakcina majd csak évek múlva okoz valamilyen váratlan mellékhatást a szervezetben, akár azután, hogy a Covid-19 elleni védelme már elmúlt?

R. M. Egyelőre nem tudunk olyan lehetőségről, amely ilyen hatásokkal járna. Azt viszont tudjuk, hogy a Covid-19 rendkívül súlyos, hosszú távú hatásokat is okoz, tehát ebben az esetben is az, hogy a vakcinánál nem teljesen kizárható a hosszú távú hatások lehetősége, kevésbé kockázatos, mint a koronavírus-fertőzés. A Covid-19 hosszú távon is nagyon súlyos mellékhatásokat képes okozni, ez azonban sajnálatos módon biztos. A kockázatok összehasonlítása esetén megint azt kell mondanom, hogy inkább a vakcina, mert annál semmi nem bizonyítja, hogy hosszú távú negatív hatással járna, a koronavírusnak ugyanakkor bizonyítottan nagy százalékban vannak ilyen hosszú távú kedvezőtlen hatásai. tehát a biztos rosszat az esetleges rosszért nem érdemes mérlegelni.

Jövő TV: Mennyi embert kellene beoltani a nyájimmunitás eléréséhez? Most a több mint 4 millió beoltott mekkora biztonságot jelent?

R. M.: Nem túl nagyot. Azoknak biztonság, akik beoltatták magukat. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki valóban negyedik hullám, ehhez valójában 8 millió embernek immúnisnak kell lenni. Ez a duplája a jelenlegi számnak. Nyilván ez a szám egyre növekszik, mert a gyerekek számára is hozzáférhető lesz a vakcina előbb-utóbb, tehát a következő iskolakezdésre biztosan lesz már az iskolások számára adható vakcina is. A szülők, akik biztonságban akarják tudni a gyermekeket, hamarosan oltathatják őket. Amikor már a Pfizer bőséggel rendelkezésre áll, bízzunk benne, hogy ugyancsak növekszik majd az oltási kedv. Én remélem, hogy a 7 milliós számot túl tudjuk lépni, bár ez most még nagyon távolinak tűnik. De a nyár során haladékot kapunk, és ennek a magas arányú átoltottságnak igazából szeptember-októberre kellene meglennie

Jövő TV: Miért mondják a legtöbb oltásra, hogy két hónapig utána nem ajánlott teherbe esni? Mi változik két hónap után?

R. M.: Immunológiailag, virológiailag semmi értelme, én megmondom őszintén, ezt nem is hallottam. Nyilván az eddig oltott fiatal nők közül akárhol a világon számosan estek teherbe ezen a két hónapos határidőn belül, és soha semmilyen mellékhatás, kedvezőtlen körülmény nem keletkezett. Én teljesen indokolatlannak tartom, ha bármi ilyen vélemény vagy előírás, vagy közvélekedés áll fenn. Ezt szakmailag nem tartom indokoltnak, és biztosan nem tartották be eddig sem.

Jövő TV: Milyen gondokat okozhat az oltóanyag a gyermekek szervezetében, mi az, ami miatt ez ekkora vizsgálatot igényel? Vagy itt inkább a dózis mértékével kapcsolatban áll fenn a kérdés? A Pfizeren kívül melyik vakcinát tartja a legalkalmasabbnak kiskorúak oltására

R. M.: Az összes vakcinát alapvetően 18-55 év közötti egészséges személyeken tesztelik a klinikai harmadik fázisban. Minden további tesztsorozat vagy népességcsoport ezután kerül sorra, miután nagy számú 18-55 év közötti egészséges személyeken megtörtént a teszt. Ezért van az, hogy kezdetben egyetlen vakcinagyártó sem ajánlotta időseknek, terhes nőknek, cukorbetegeknek, egyéb rizikócsoportba tartozó embereknek, hanem fokozatosan terjesztődött ki ezután. Miután tehát sok embert beoltottak 18-55 év között, ezután ártalmatlannak bizonyult, akkor elkezdtek terhes nőket is oltani, első sorban Pfizerrel. Ez első sorban Izraelben történt, mert Izrael a Pfizer gyártójával megegyezésben gyakorlatilag tesztországgá vált. Először ott oltottak terhes nőket Pfizerrel, majd utána Magyarországon, és így tovább. Nem az volt, hogy a Pfizer nem adható terhes nőknek, hanem nem volt kipróbálva. Ugyanez a helyzet most a gyerekekkel. A 16-18 éves korosztályban is először Izraelben próbálták ki, azután Kanadában, mostanra pedig nálunk is lehet regisztrálni. Izraelben jelenleg folyik már folyik a 16-18 év közöttiek oltása, és már regisztrálnak 6-12 közötti gyerekeket is oltásra. Nem azt jelenti, hogy nem biztonságos a gyermekek számára a vakcina, hanem azt jelenti, hogy nincs kipróbálva. Ez lehet egyébként az előbbi kérdés mögött is. Az, hogy külön nem kérdeztek nőknél rá, hogy terveznek-e gyermeket a következő két hónapban, ilyen tesztcsoport nem volt összeállítva, ezért fordulhat elő, hogy bizonyos hangok részükre nem ajánlják még a vakcinát. Nem azért mert ártana, hanem azért mert külön ilyen tesztcsoport nem volt. De ugyanígy nem volt cukorbeteg, magas vérnyomásos, vagy bármi más tesztcsoport, de mivel egyre többen vannak, akik a vakcina után teherbe esnek, és semmi baj nincs, ezután ezt a megkötöttséget fel fogják oldani. Ugyanígy, mostmár tudjuk, hogy cukorbetegségnél sem kizáró ok. Mivel legelőször a Pfizer készült el, legszélesebb körben, legnagyobb számban Pfizerrel oltottak szerte a világon, ezért van az, hogy mindig elsőként a Pfizerre oldják fel ezeket a korlátozásokat. Az mostmár biztosan alkalmasható terhes nőknél, 16-18 éves kor között, magas vérnyomás és cukorbetegség esetén is.

Jövő TV: Aki átesett a víruson az mikor oltassa be magát?

R. M.: Három hét után bármikortól lehet, minél előbb, annál jobb. Aki a vírusfertőzésen átesett, így is beoltathatja magát. Az lesz a legjobb immunválasz, ha hármas szintű immunitás alakul ki ilyenkor: nyálkahártya immunitás, sejtes immunitás és antitestes immunitás. Ez a legtökéletesebb védelem. Tudni kell, hogy nyálkahártya-immunitás egyik oltás hatására sem jön létre, tehát erre csak a fertőzésen átesettek számíthatnak. Ez egy rendkívül hatékony védelem, mert már a fertőzést is megakadályozza.

A Rusvai Miklós: Szerintem nem lesz negyedik hullám, legalábbis idén nyáron semmiképpen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Kemenesi szerint most nagyon sok múlik a vakcinákon. De kevéssé esik szó arról, hogy ehhez az úthoz a vakcinák mellett más is kell. Ugyanis a járvány terjedése egyre több és több variáns megjelenésének enged teret, amely a vakcinák hatákonyságát csökkenthetik. A víruskutató elmondása alapján a terjedést minden bizonnyal segíteni fogja az a hamis biztonságérzet is, amely nyáron ránk telepszik majd.

A nyári nyitások és felszabadultság után elérkezünk az őszhöz egy nem teljesen átoltott populációval, „takaréklángon” fennmaradt terjedési láncolatokkal, amelyek fő motorja ezúttal a nem oltottak körében súlypontozódik. Ezek egyvelege határozza majd meg a járvány visszatérését.

Hallgassunk a tudományra, éljünk az oltás lehetőségével, és egyelőre még óvatossággal éljük meg a nyarat. Természetesen szükség van a bajba jutott ágazatok megmentésére, működésére és bizonyos fokú nyitásra is. Ez legalább annyira fontos, mint a járvány elleni küzdelem, de hogy ezek az ágazatok ősszel is működhessenek, éppen a vakcinák és az ésszerű óvatosság szükséges – fogalmazta Kemenesi Gábor.

Zárásként Kemenesi azt mondta, hogy szerinte nagyon fontos az óvatosság, a határokon túlnyúló végrehajtói szemlélet, valamint a diagnosztikai, járványügyi és kórházi kapacitások hosszútávú növelése. Azok az ágazatok, amelyek pedig bajba kerültek, mielőbbi, óvatos és jól átgondolt nyitásra szorulnak. A gazdaság számára kevésbé egyértelmű előnyökkel járó, többezer fős tömegrendezvényeket pedig mindenképp hanyagolná.

A Kemenesi Gábor: nem zárható ki, hogy lesz negyedik hullám bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.