Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása – február 24. – óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott”.

Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tűzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára. 

Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Jens Stoltenberg, hozzátéve:

„arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel”.

Aláhúzta, hogy a NATO nem vesz részt a konfliktusban, de segít Ukrajnának, hogy érvényesíthesse az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogát. Felidézte, hogy a katonai szövetség már 2014 óta, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta támogatja az ukrán fegyveres erőket. 

A fél éve indított orosz támadás elleni védekezés sikere is teljes mértékben a nyugati katonai támogatásától függ – tette hozzá. Ukrajna önvédelmi képességének fenntartása „a mi felelősségünk”, de „nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának fontos”, mert ha Vlagyimir Putyin győz, akkor még veszélyesebbé válik a világ, a nyugati országok pedig „sebezhetőbbek” lennének, hiszen az orosz elnök arra a következtetésre jutna, hogy katonai erővel bármit elérhet – fejtette ki Jens Stoltenberg.

Hozzátette, hogy Oroszország az energiát is fegyverként használja, méghozzá Németország és a többi NATO-tagállam ellen. Így a németekre, mint minden más európaira is „valószínűleg kemény tél” vár, magas energiaárakkal és nagy inflációval. Ezeknek a nehézségeknek az oka „Putyin brutális háborúja” – jelentette ki a NATO főtitkára.

Mint mondta, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért az Ukrajna mint szuverén nemzet fennmaradását biztosító békés rendezés érdekében

„a legjobb, amit tehetünk, hogy több katonai támogatást adnunk, méghozzá a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb”

– húzta alá Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár: „az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A brit napilapnak nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy a két ország belépése többször is beszédtéma volt az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei között. Ezeken a találkozókon Svédország és Finnország képviselői is jelen voltak.

A tisztviselők hozzátették, a két északi állam csatlakozása egyenes következménye Putyin ukrajnai háborújának. „Mi ez, ha nem egy hatalmas stratégiai hiba Putyin részéről?” – tette fel a kérdést. Svédország és Finnország csatlakozásával 30-ról 32-re emelkedne a NATO-tagállamok száma.

A lap szerint Finnország júniusban nyújthatja be a csatlakozási kérelmét, amelyet Svédországé követ majd.

Moszkva természetesen nem hagyta szó nélkül a két ország csatlakozási törekvéseit, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor Oroszországnak saját intézkedéseivel újra egyensúlyba kell hoznia a hatalmi egyensúlyt – jelentsen ez bármit is.

A Nyáron két új taggal bővülhet a NATO bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Illetve olyan vélemények is vannak, melyek arról szólnak, hogy az ukránok gyűlölik a magyarokat, sokszor bántalmazzák és inzultálják őket. Ergo, nekünk haragudni kellene rájuk.

Ezekről a kritikákról beszélünk ebben a Faltól Falig epizódban. Az átélhetőség kedvéért egy fiktív, kitalált párhuzamot is hozunk, mellyel talán könnyebben átélhető, számunkra, magyarok számára a keleti szomszédunknál zajló megszállás.

Putyin legutóbb éppen Orbán Viktorral való tárgyalása után állította azt, hogy amikor a Szovjetunió felbomlott, a NATO megígérte Oroszországnak, hogy nem fog csatlakozási lehetőséget biztosítani a Szovjetunióból kiszakadt országoknak.

A Telex azt írta, hogy ez nem igaz. Ami érdekes, hogy a Mandiner is- mely ugye a Telexszel ellentétben meglehetősen jobboldali, kormány-oldali újság  –  szakértőket megkérdezve ugyanerről számolt be.

A Putyin valóban agresszor? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Aki megpróbál beavatkozni és még inkább fenyegetni az országunknak, népünknek, tudnia kell, hogy Oroszország válasza azonnali lesz, és olyan következményekhez vezet, amilyeneket történelme során soha nem tapasztalt.”

– közölte Putyin

„Készen állunk a feszültségek mindenfajta növekedésére. Ezzel kapcsolatban minden szükséges döntés már megszületett.”

Putyin, aki évekig kritizálta a Nyugatot, amiért figyelmen kívül hagyta a NATO orosz határok felé történő terjeszkedésével kapcsolatos panaszait, így zárta beszédét:

„Remélem, hogy hallgatnak rám!”

(CNN)

A Putyin megfenyegette a NATO-t bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A képen látható, hogy Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalt a mai nap Brüsszelben – írja az MTI is, további képekkel kiegészítve.

A Vajon kivel tárgyalt Orbán Viktor Brüsszelben? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Bár a csapatok kivonása hivatalosan csak május 1-én kezdődött el, a katonai felszereléseket már hetekkel korábban elkezdték elszállítani Afganisztánból. Számos NATO-tagállam további erőket küldött az országba, hogy biztosítsa a csapatok kivonulásának biztonságát. Többen félnek attól, hogy a tálibok támadást intézhetnek a távozó csapatok ellen.

A NATO 2015. január 1-je óta az Resolute Support (Eltökélt Támogatás) nevű kiképző küldetés keretein belül támogatta az afganisztáni biztonsági erőket. A katonai szövetségnek az alábbi országokból ennyi katonája állomásozik Afganisztánban:
– Egyesült Államok; 2500
– Németország; 1100
– Olaszország; 895
– Egyesült Királyság; 750
– Törökország; 600

Joe Biden amerikai elnök szerdán erősítette meg, hogy a New York-i terrortámadás 20. évfordulójáig, szeptember 11-ig kivonulnak az amerikai katonák Afganisztánból. Az amerikai külügyminisztérium azonban már kedden elrendelte a diplomatái kivonását a kabuli nagykövetségükről az egyre romló biztonsági helyzet miatt. – írja a Telex

A NATO is megkezdte már csapatai kivonását Afganisztánból – jelentette be az észak-atlanti katonai szövetség egyik illetékese csütörtökön. A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő hangsúlyozta, hogy mindent megtettek a kontingensek biztonságának garantálása érdekében – közölte az MTI. Az illetékes nem mondta el, hogy melyik ország hány katonát von ki és milyen határidővel.

A dpa német hírügynökség értesülése szerint folytak már egyeztetések a NATO-partnerekkel arról, hogy az Afganisztánban táborozó 1100 német katonát már július 4-re kivonnák. A két hónappal előrehozott időpont miatt nehézségek adódhatnak a hadianyag visszaszállításában, amelyet szükség esetén hátra kellene hagyni – közölték a tárcánál.

/Kiemelt kép: Air Force/Joshua Turner

A Kivonulnak a NATO-USA szövetség csapatai Afganisztánból bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.