A lövöldözés miatt sokan rettegnek a környéken. Horgosnál kiemelt rendőri jelenlét tapasztalható. Az utóbbi időben a határvidéken több leszámolás is történt migránsok és embercsempészek között.

A Pannon RTV azt írja, hogy Horgoson élő kolléganőjük hallotta a lövéseket. Sors Róbert, Horgos település vezetője egy rádióbeszélgetésben arról beszélt, hogy Horgoson nincs veszély, ám mindenkit arra kért, hogy ne menjen a közeli Szelevényi erdő felé, amelynek közelében a lövöldözés történt.

A lap azt is írja, hogy egyenruhások félbusznyi illegális bevándorlót szállítottak el a területről, ahol ma éjjel és még hajnalban is sorozatlövéseket lehetett hallani.

Az eseménynek 3 halottja és egy sérültje lett – legalábbis ezt erősítette meg a nagykikindai rendőrkapitányság. A település környékén a Bácska birtokot lezárták a hatóságok, senki nem mehet be arra a területre. Úgy tudni, jelenleg is folyik a helyszínelés és a terület átfésülése.

A Lövöldözés volt a szerb-magyar határon, 3 halott van bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A magyar kormány a jövőben is meg fogja védeni az ország határait, hiszen még nagyobb vonzerőt jelent majd a magas átoltottság, illetve a migránsoknak bizakodásra adhat okot, hogy Magyarországon beoltják őket, tehát ilyen értelemben az egészségüket is még inkább védve érezhetik – hangsúlyozta a kormánypárti politikus az MTI tudósítása szerint. Ez a mondat pedig akkor, amikor csak az ország fele él az önkéntes oltási lehetőséggel, abszurd az európai országokhoz képest magas oltásszámot és a bevándorlást párhuzamba állítani.

Mert az tény, hogy Magyarországon az átoltottság arányaiban jelen pillanatban magas, azonban az is jól látható, hogy az 5 milliós határt átlépve jelentősen csökkent az az oltási ütem, amit korábban tapasztalhattunk, pedig egyre több fajta vakcina érhető el mindenki számára. Ha pedig az átoltottság nem fog növekedni, az hosszútávon még komoly problémákat szülhet.

A családokért felelős miniszter kijelentése ráadásul valószínű épp azon vidéki és szegényebb társadalmi rétegeket éri el a közmédián keresztül, ahol kevesebben veszik fel a vakcinát. Éppen ezért kiemelten fontos az, hogy egy kormánypárti politikus milyen kijelentéseket tesz egy ilyen helyzetben.

Mi továbbra is arra buzdítunk mindenkit, hogy vegye fel az oltást, a migráció mértéke nem a magas átoltottságon fog múlni, hanem legfőképpen az éghajlat-változáson, amiben viszont jelentősen elmarad a kormányzati cselekvés.

Kiemelt kép: Novák Katalin Facebook oldala

A Novák Katalin szerint az átoltottság még vonzóbbá teszi a migránsoknak Magyarországot bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az intenzív viharok és áradások, illetve a tavalyi erőszakos konfliktusok miatt háromszor annyian kényszerületek elhagyni otthonaikat, így világszerte belső menekültek száma az elmúlt 10 év tekintetében elérte a legmagasabb szintet. 30 millióan keltek útra saját hazájukon belül az erdőtüzek, áradások és extrém viharok miatt, míg a háborús konfliktusok miatt ezen kívül még 10 millióan.

Legalább 55 millió belső menekült volt tavaly év végéig – derül ki a Norwegian Refugee Council’s Internal Displacement Monitoring Centre (IDMC) közzétett adataiból.

Az otthonok elhagyási mértéke világszerte növekszik, és ennek nagy része az országhatárokon belül történik. Az adatok szerint a legmelegebb év során 5 millióval több embernek kellett elhagynia otthonát, mint előtte 2019-ben – írja a The Guardian.

A természeti katasztrófák miatt Afganisztánban volt a legmagasabb a belső migráció, ahol 1,1 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, mögötte követi India ahol további 929 ezren kerültek hasonló életkörülmények közé, majd Pakisztán, ahol 806 ezer hasonló sorsú ember kelt útra az országhatáraikon belül.

A háborús konfliktusok okozta belső migráció Szíriában a legmagasabb, ahol 6,6 millióan menekültek el otthonaikból, majd a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol 5,3 millióan majd Kolumbia, ahol még 4,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Alexandra Bilak, az IDMC igazgatója elmondta:

A mai belső migráció sok egymással összefüggő tényezőből fakad, ideértve az éghajlati és környezeti változásokat, az elhúzódó konfliktusokat és a politikai instabilitást. A Covid-19 járvány által törékenyebb világban a fenntartott politikai akarat és a helyi tulajdonú megoldásokba történő befektetés minden eddiginél fontosabb lesz – írja a lap.

(The Guardian)

A Többtízmillióan kényszerülnek elhagyni otthonaikat a klímaváltozás miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.