Okkal osztja meg tehát a lakosságot ez a téma, mert sokak szerint a napelemparkok káros hatást gyakorolnak a természetre, illetve a termőföldet is nagy mértékben roncsolják.

A napelemparkok tulajdonosait a Lancaster Egyetem kutatása szerint, ösztönözni kell arra, hogy napelemek mellé vadvirágokat vessenek el, ezzel elősegítve a környezetet arra, hogy a beporzók értékes élőhelyeivé válhassanak ezek a területek. Ha ezeknek megfelelően járnának el a napelemparkok tulajdonosai, akkor a parkon túli környező gazdákat is segítenék ezzel, mivel közülük sokan a méhekre beporzására támaszkodnak terményeiket illetően.

A kutatócsoport által lebonyolított egyik kísérletben megállapították, hogy azoknál a napelemparkoknál, ahol a területet vadvirágos mezőnek vetették be és nem hagyták meg szimpla gyepfüves területnek,

négyszer annyi méhet találtak a kutatást követően.

A látszat ellenére a napelemek nagy tömbjei számos előnyt kínálnak más nyílt földterületekkel szemben, mivel olyan jellemzőkkel bírnak, melyeket a poszméhek ideálisnak találhatnak élőhely szempontjából.

A Brexitet követő mezőgazdasági támogatási rendszer keretein belül a napelemparkok tulajdonosait ezzel mindenképp ösztönözni lehetne, hogy ezeket a területeket gyep helyett rétként használják, ezzel segítve a környező gazdálkodókat és a poszméheket is. Így legalább a fűnyírás elhagyása is kis megtakarítást jelentene a kezelési költségekben.

A méhek óriási veszélyben vannak.

Európa minden részéről szükség van kooperációs tevékenységre, ami segíti a méhpopuláció helyreállítását. Az Európában honos fajokat a kihalás fenyegeti, ennek hátterében pedig az emberek okozta káros tevékenységek állnak.

Az Európai Unió statisztikái szerint az 5-10 százalékról 25-40 százalékra növekedett a méhek téli halálozási aránya továbbá a nyári időszakban is egyre gyakrabban pusztulnak ki méhcsaládok. A megdöbbentő statisztikai eredményeket fokozza az a tény is, hogy az európai élelmiszer-termelés legalább 75 százaléka függ a méhek beporzásától, ez pedig egy sokkal globálisabb problémát idéz elő.

Bővebben a témáról itt írtunk.

(The Guardian)

A Így lehetne növelni a poszméhek populációját bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Fidelitas egy bő hónappal ezelőtt fűkaszákkal esett neki ezeknek a térségeknek és ezt büszkén nyilvánosságra is hozták.

Az érdekesség azonban a kaszálásban, hogy ha gazt akarunk kiiírtani valahonnan, tövig ki kell irtani a növénym inden részét, nehogy a gyökerek túléljék. Így feltételezhető, hogy a kaszálás csak szimbolikus cselekedet volt.

Azonban a méhlegelő gondolata nem rossz ötlet

Ha nincs méh, nem csak méz nincs, hanem számtalan növény termése függ ezektől a kis rovaroktól. Világszerte egyre több ország nagyvárosa indított már olyan kezdeményezéseket, amik a városokat a méhek számára is minél élhetőbbé teszik. A cél, hogy védjék a beporzó rovarokat, és ebből a nagyvárosok is jelentősen kiveszik a részüket. Az ilyen kezdeményezések pedig nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy élő- és táplálkozóhelyet biztosítsanak a rohamosan csökkenő méhpopulációknak. Hiszen ha nincs méh, nincs élelem sem.

Egyre több városi méhlegelőt alakítanak ki az elmúlt időszakban, mint ahogy azt teszi a Főkert is: a 2021 tavaszán induló Vadvirágos Budapest program keretében az ökologikusabb fenntartás felé lépnek azzal, hogy extenzív, vagyis terjeszkedő gyepgazdálkodási programot vezetnek be. Az első körben kísérleti projektként több mint 28 hektárnyi területen alakítanak ki rovarbarát zöldfelületeket a fővárosi parkokban és zöldsávokban.

Miért kellenek a méhlegelők?

A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek keveréke jelentősen növeli a méhek pusztulását, e keverékek veszélyességét jelentősen alábecsülték – vélik kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A méhek és más beporzók létfontosságúak a termény és a vadon élőhelyei számára, a világszerte mezőgazdasági művelésbe bevont növények 75 százaléka függ a beporzóktól. A elmúlt években egyre nagyobb mértékben csökkent a méhpopulációk száma világszerte, ami aggodalmat váltott ki az élelmiszerbiztonságot és a természetes ökoszisztémákat illetően.

Van okuk aggodalomra az allergiásoknak?

Az allergiásokra hivatkoztak a főpolgármester kritikusai. Állításuk szerint az allergás reakciók a városban felerősödhetnek az érintetlen területek meghagyásával.

Van alapjafélelmüknek? A Főkert tájékoztatója szerint a vadvirágos réteket olyan jó állapotú gyepfelületeken létesítik, ahol nincs tere az invazív, allergén gyomoknak a megtelepedésre. Az invazív, kontrollálatlanul terjedő növényfajok valóban növelhetik az allergiások szenvedéseit, a méhlegelők esetében azonban nem beszélhetünk ilyenekről.

Bár több virág több pollennel is jár, így elkerülhetetlenül növekszik a pollenmennyiség a virágzás ideje alatt, ezek a növények azonban természetes növénytársulások, a terület eredeti, őshonos vegetációjának fajai, amelyekhez szervezetünk is hozzászokott. A virágos gyepen a vadvirágok időben és térben is elszórtan jelennek meg, ezáltal a terület pollenszennyezése az intenzív egynyári vagy évelő virágágyak töredéke lesz.

Bár a Fidelitas kaszál, Te is tudsz cselekedni

A Főkert szerint ezt kétféleképpen tehetjük meg. Az egyik, hogy vadvirágokat ültetünk és nektárdús növényeket, akár csak az erkélyünkön egy virágládában. A másik pedig, hogy telepíthetünk rovarhotelt. Kereskedelmi forgalomban számos, változatos összetételű vadvirág magkeverék kapható. Ezeket a kert egy ritkábban használt részén elvetve esztétikailag nagyon szép, színes méhlegelő rétet hozhatunk létre, de egy minirétet, „méhbisztrót” egy balkonládában, akár a belvárosban vagy egy lakótelepen is létre lehet hozni.A rovarhotelek pedig olyan mesterséges tárgyak, melyek a magányos darázs- és méhfajok talajba, korhadt fákba vagy partfalakba fúrt járatait imitálják: nádszálakból, lyukacsos téglákból, bambuszrudakból vagy kifúrt farönkökből akár mi magunk is készíthetünk ilyet, de készen is vehetünk rovarhoteleket.

A Ezért kellenek a méhlegelők Budapestre bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Zöld politikusként és környezetvédőként aggodalommal látom a Fidelitas beszámolóját arról, hogyan taroltak le egy méhlegelőt, ráadásul a legnagyobb büszkeséggel.

Önnek, aki a környezet- és természetvédelem, valamint az agráriumért felelős miniszter, ráadásul méhész, nem kell különösen magyaráznom, milyen fontos szerepet töltenek be a méhek és a porzó rovarok az ökoszisztémánkban, és milyen szerepet játszanak élelmiszerbiztonsági szempontból. A legkevesebb lenne az, hogy segítjük a túlélésüket! Városi környezetben is van erre lehetőség: jó eszköz a méhlegelők és méhhotelek létrehozása, illetve a méhgyilkos vegyszerek használatának betiltása. Ezt már sok ellenzéki, de fideszes városvezető is felismerte, és tett konkrét lépéseket.

Mégis lassan már divattá válik jobboldali megmondó emberek részéről, hogy viccet csinálnak a méhek védelmét célzó kezdeményezésekből, felesleges gaznak nevezik a méhlegelőket. És sajnos a fiatalokra gyakorolt negatív hatásuk már látszik is, elég csak ezt a fidelitaszos akciót megnézni.

Amikor Ön nem volt hajlandó támogatni az LMP határozati javaslatát, melyben csupán annyit kértünk, hogy a kormány garantálja a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat” európai polgári kezdeményezésben foglaltakat, nagyon nagy csalódást jelentett számomra. Facebook oldalán előszeretettel posztol a méhek védelméről, de amikor cselekedni kellett volna, cserben hagyta az ügyet. Pedig pontosan tudja, hogy a kezdeményezésben foglalt lépések nem opcionálisak, vagy meglépjük, vagy katasztrofális következményekkel nézünk szembe.

Az Ön által a méhek védelmében képviselt hintapolitika, kiegészülve a jobboldali véleményvezérek cinikus hozzáállásával ahhoz vezet, hogy fiatalok méhlegelőket pusztítanak, a helyett, hogy egy fenntarthatóbb város megvalósításáért dolgozzanak, ahol ember és természet békében megfér.

Még nem késő! Ha már a határozati javaslatunkat elutasította, legalább a méhlegelők létesítése mellett álljon ki nyilvánosan!

(LMP)

A Schmuck Erzsébet nyílt levele Nagy Istvánnak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.