Akár a 100 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak egyes helyeken, elsősorban az ország északi részein. A magasabban fekvő területeken pedig még 110 km/h-t meghaladó szelek is előfordulhatnak. Csak késő éjszaka hagynak alább a hatalmas szelek. A meteorológiai szolgálat honlapján megjegyzik azt is, hogy az időjárási helyzet függvényében akár a piros fokozat kiadása is indokolt lehet.

A katasztrófavédelem figyelmeztet arra, hogy az ilyen erős szél faágakat törhet le, fákat dönthet ki, megbonthatja az épületek tetejét. Azt tanácsolják, hogy a ház környékéről érdemes összegyűjteni és fedett helyre vinni mindazokat a tárgyakat, amelyeket a szél felkaphat és kárt okozhat velük.

„Az erős szélben kidőlő fák elszakíthatják az elektromos vezetékeket, ha bárki ilyen elszakadt vezetékkel vagy más veszélyes helyzettel találkozik, hívja a 112-es segélyhívó számot, kérik.”

– írja Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

/kiemelt kép: met.hu

A Narancs riasztás van érvényben az ország legnagyobb részén bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A legutóbbi látogatása alkalmával Orbán Viktorral is interjút készítő Fox News-os műsorvezető ezúttal a – kapaszkodjon meg mindenki – Magyarország vs. Soros: harc a civilizációért című január 27-én megjelenő dokumentumfilmjének apropóján jön Magyarországra.

A Tucker Carlson Tonight legutóbbi adásában Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt promózta a dokumentumfilmet.

Az interjúból kiderül, Tucker Carlson szerint Magyarországtól nagyon sokat lehet tanulni, továbbá Magyarország bizonyíték arra is, hogy “lehet úgy egy országot vezetni, hogy az az ott élők előnyére váljék.”

Tucker Carlson kérdésére, miszerint más országok miért nem tanulnak a magyar példából, Szijjártó elmondta, ő nem diplomata, ezért nem szükséges, hogy diplomatikusan fogalmazzon, majd elmesélte, amikor más EU-s országok tárgyalnak a határvédelemről és a migrációról, más külügyminiszterek SMS-ben bíztatják, hogy jól csinálja, így tovább, és hasonlók. Úgy folytatta, hogy amikor a vita végeztével rákérdez nemzetközi kollégáinál, hogy miért nem támogatják őt mégis, akkor elmondják neki, hogy az NGO-k, a koalíciós kormányok, a liberális média nyomása és így tovább. Szerencsére – tette hozzá Szijjártó – Magyarországon stabilitás van, így kimondhatják, amit gondolnak és annak megfelelően cselekedhetnek.

A teljes interjúban Carlson arra figyelmezteti Szijjártót, hogy a liberális elit nagyobb veszélyforrásként tekint Magyarországra, mint akár Kínára, ami sok mindent elárul, illetve meg is fognak próbálni beavatkozni a magyar választások kimenetelébe külföldről.

A dokumentumfilmből is láthatunk egy kisebb előzetest, melyben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója mutatja meg az ámuldozó Tucker Carlsonnak a magyar határkerítést.

A republikánus újságíró celebritás egyébként tavalyi látogatásakor a Mathias Corvinus Collegium fesztiválján is fellépett. 

Kiemelt kép: Tucker Carlson Facebook

A Újra Magyarországra látogat Orbán Viktor legnagyobb amerikai csodálója bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Szombaton elsősorban túlnyomórészt napos, gomolyfelhős idővel számolhatunk viszont az Észak-Dunántúlon, illetve az Északi-középhegység térségében kialakulhatnak 60-80 km/h viharos széllökések és zivatarok is. A zivatart 10-25 milliméteres intenzív csapadék, esetenként pedig apró szemű jég is kísérheti. Szombaton a legmagasabb nappali hőmérséklet 29-35 fok között várható és késő estére is még a legtöbb helyen 20-27 fokra hűlhet a hőmérséklet.

Vasárnap hajnalban felszakadoznak a kialakult gomolyfelhők, javarészt derült tiszta égbolttal és gyenge légmozgással számolhatunk. Vasárnap hajnalban a várható hőmérséklet 14 és 22 fok között fog alakulni.

Vasárnap csak néhány helyen fordulhat elő zápor vagy zivatar a délkeleti térségekben, de az ország jelentős részen a napsütést csak néhány gomolyfelhő zavarhatja meg a nappali órákban. A nyugati, északnyugati szél néhol megélénkül. A nappali csúcshőmérséklet 30-36 fok között várható.

Aki vízpart mellett vagy a napon tartózkodik huzamosabb ideig, ne feledkezzen meg az UV-B sugárzásról továbbra sem a maximális napozási idő a Balaton környékén 30 perc fényvédő szerek használata mellett. Továbbá a fejet eltakaró kendők, kalapok használata és a hidratálás is elengedhetetlen fontosságú.

A Időjárás a hétvégén – Használjuk ki a jóidőt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A külgazdasági és külügyminiszter videójában elmondta, hogy az űrhajós amerikai együttműködéssel jut el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérleteket. A telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő berendezéseket az űripar-fejlesztési programban együttműködő belföldi vállalatok és egyetemek alkotják meg. A résztvevők a miniszter szerint jelentős tudást és tapasztalatot halmoztak föl, a magyar űripar ennek ellenére – mint fogalmazott – mostanáig méltatlanul kevés figyelmet kapott. Szijjártó Péter szerint azért is indokolt ezen változtatni, mert a magyar gazdaság sikeréhez meg kell erősíteni a magas hozzáadott értéket előállító iparágakat, különösen azokat, amelyeknek már van jelentős belföldi tevékenységük. Az űripar lendületet adhat a növekedésnek, eredményeit ezért a kormány az iparfejlesztés szolgálatába akarja állítani – mondta a tárcavezető.

A pénteken megjelent Magyar Közlönyben pedig meg is tudtuk, hogy ez mennyibe kerül majd.

1. 13,5 millió dollár
2. 44,5 millió dollár
3. 27,5 millió dollár
4. 13,5 millió dollár

Vagyis 2024-re 99 millió amerikai dollárt – csaknem 30 milliárd forintot – költünk arra, hogy újból kijuthasson egy magyar az űrbe.

A Közlönyben az olvasható indoklásnak, hogy a kormány egyetért azzal, hogy Magyarország kutatóűrhajóst küldjön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), továbbá egyetért a kutatóűrhajós misszió megvalósításához kapcsolódó iparágfejlesztő intézkedések végrehajtásával. Ha ez meg is valósul, akkor az új magyar űrhajóst az Axiom Space vállalatnál képzik ki Texas, Houstonban.

Az első magyar űrhajós Farkas Bertalan volt, aki Valerij Kubaszovval 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

A Ismét lesz magyar űrhajós… 30 milliárd forintból bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ügyet persze a kormány teljes mértékben tagadja, szerintük nincs bizonyítéka az ellenzéki sajtónak és az egész egy fakenews. Pintér Sándor belügyminiszter ki is jelentette az ügy kapcsán, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

És ebben teljes mértékben igaza van.

Ugyanis a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért egy, a Pegasushoz hasonló szoftver használata nem ütközik semmilyen magyar jogszabályba.

Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.

Ezt is Pintér Sándor jelentette ki a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2016 tavaszán. A TASZ szerint a magyar törvénnyel 3 fő probléma van:

1. a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
2. A a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés.
3. Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

2016-ban volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Régebben is volt példa lehallgatásra

A lehallgatások, megfigyelések egészen az ’50es évekig is visszanyúlhatnak. Persze, még visszább is mehetnénk, egészen a XVI. századig, amikor a lehallgatás tényleg szó szerint történt. Valaki odaoson egy ajtó mögé, vagy egy vékony fel másik oldalára, és fülel. Régi szép idők…

A telefonok megjelenésével viszont a lehallgatás „egyszerűbb” lett, bárhonnan le tudtak hallgatni egy telefonbeszélgetést. Az Államvédelmi Osztály többi között ezt a feladatot nagyon szorgalmasan tudta ellátni.

Az ÁVO feladatait 16 alosztály látta el. Ekkor kezdtek kiépülni az államvédelmi osztályok a vármegye-székhelyeken működő kapitányságokon és az egyes nagyobb forgalmú kapitányságokon. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, továbbá az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdete óta adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusaira, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb.

Az ÁVO alosztályain belül a IX. alosztály feladata volt a levél-, távirat- és telefon-ellenőrzés. Majd jött a Kádár-korszak és az ÁVO-ból Államvédelmi Hatóság lett. A Belügyminisztériumtól szervezetileg is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt ÁVH-t az 1949. december 28-án kiadott, 4353/1949. MT. sz. rendelet hozta létre.

Az ÁVH-n belül a III. Főosztály foglalkozott az operatív technikákkal, köztük a lehallgatásokkal is:

• figyelés és környezettanulmány készítése
• levélellenőrzés
• telefon- és rádiólehallgatás
• rádiófelderítés
• operatív technikai és nyilvántartási feladatok

Nem lehallgatás, de érdemes megemlékezni róluk

A lehallgatások mellett a rendszerváltás előtt az egyik legelterjedtebb hírszerzési forma a besúgás volt. Ennek fontos szerve volt a A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége. Ez a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Viszont nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, amelyekre „kitalálták” (terrorelhárítás, alkotmányos rend elleni szervezkedés felszámolása stb…), hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, akár felszámolni.

A másik, gyakran botrányt okozó „lehallgatás” pedig beszédek, beszélgetések rögzítése volt a helyszínen, majd annak megosztása. Ez történt 2006 május 26-án is. Itt tartotta Gyurcsány az elhíresült öszödi beszédét, amit az MSZP zárt frakcióülésén mondott.

Az öszödi beszédhez hasonló szivárogtatás volt a pár éve nyilvánosságra hozott MTVA-s megbeszélés is.

A Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az EB csoportmérkőzésébe a 24 legjobb nemzeti csapat kerül be. Azt, hogy hogyan alakulnak a csoportok, sorsolással döntik el. A-tól, F-ig vannak besorlova, tehát összesen 6 db csoport van, melyekben 4 nemzet küzd meg egymással.

Balsors, akit régen tép

A sorsoláson 3 olyan válogatottat kaptunk magunk mellé, melyek közül mindenki nyert már EB-t, VB-t, esetleg mindkettőt. 3 olyan nevek ezek, melyek az európai futball abszolút élvonalába tartoznak:
– Németország
– Franciaország
– Portugália

Minden csoportból a 3 legjobb csapat kerül tovább. Gyakorlatilag pontgyűjtögetésről szól az EB ezen része. A vereség nulla pontot, a döntetlen 1-t, míg a győzelem 3 pontot ér. Ha két csapatnak ugyanannyi pontja lenne a csoportmérkőzések végén, a gólkülönbségek döntenek a továbbjutásról.

Hogyan állunk?

5 évvel ezelőtt a Portugálokkal sikerült kihoznunk egy 3-3-as döntetlent, mely hatalmas bravúrnak számított. Akkorának, hogy a héten képtelenség volt megismételni, überelni aztán meg pláne. Az idei csoportérkőzésen 3:0-ra kaptunk ki Portugáliától. Ez nekik 3 pontot, nekünk 0-t jelent. Még aznap játszott egymás ellen Franciaország és Németország, melynek eredménye francia győzelem lett 1 góllal. Ez a franciáknak 3 pontot, a németeknek 0-t jelentett. A tegnapi napon magyar bravúrnak számító 1:1-es döntetlent játszottunk Franciaországgal, illetve Németország 4:2-re verte el Portugáliát. Iskolapéldája ez a csoportmérkőzés annak, hogy nincs feltétlenül jobb, vagy rosszabb csapat. Nem kőbe véshető, hogyan alakulnak az eredmények.

Ha összekavarodtál a pontszámokban, a Google ismét a barátod lehet:

A táblázat remekül mutatja, hogy az utolsó helyen állunk, össesen 1 megszerzett ponttal, melyet a szombati franciák elleni döntetlennel sikerült bezsebelnünk.

Mi kell a továbbjutáshoz?

Egyetlen meccs van hátra, melyet mi játszunk Németország ellen. Nincs mese. Ahhoz, hogy továbbjussunk, meg kell vernünk Németországot. Ha ezt megtesszük, a németek kiesnek. Akár vesztünk, akár döntetlent hozunk ki, nélkülünk foytatódik az EB. Valszínű, hogy a világbajnok Németország nem fogja „hagyni magát”, így az esélyeink csekélyek.

A Mik az esélyeink az EB-n? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az eddigi rekord tartó 1111 méter hosszú, az Eplényben épülő csúszdát viszont 1500 méteresre tervezik.

A csúszda már nyáron elkezdhet épülni, melynek látványtervét meg is osztották a község honlapján.

Az Intersport Síaréna Eplény Facebook-oldalán azt írják, hogy a csúszda a Síaréna Kft. és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának közös projektje, amelynek célja, hogy

a Bakony szívében lévő kis település, Eplény méltó helyet foglaljon el a világ turisztikai térképén

Intersport Síaréna Eplény – Facebook

Céljuk az, hogy a természeti kincseinket kihasználva és turisztikai szolgáltatásainkat tovább fejlesztve, egy nagyszabású négyévszakos attrakciót hozzunk létre, amely a lehető legjobban kihasználja a hely adottságait.

A Új rekordot dönthetnek a magyarok bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A képen látható, hogy Orbán Viktor Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalt a mai nap Brüsszelben – írja az MTI is, további képekkel kiegészítve.

A Vajon kivel tárgyalt Orbán Viktor Brüsszelben? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Elsősorban a Dunától keletre, valamint a nyugati határ közelében kell záporokra, elszórtan zivatarra is számítani, másutt kicsi a csapadék esélye. Az északnyugati szelet az Észak-Dunántúlon és Budapest környékén erős, a zivatarokat átmenetileg viharos széllökések is kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között valószínű– írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Vasárnap a Dunántúl nagy részén több órára kisüt a nap, kevesebb gomolyfelhő valószínű. A Duna vonalában, illetve a Dunától keletre erőteljesebb gomolyfelhő-képződés várható, délután, este erősebben felhős körzetek is lehetnek.

A Dunántúlon elszórtan, a Duna vonalában és a Dunától keletre összességében több helyen előfordulhat záporeső, zivatar. Az északnyugati, északi szelet sokfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. Zivatar környezetében viharossá is fokozódhat a szél. Hajnalban 4, 11, a legmelegebb délutáni órákban 15, 21 fokot mérhetnek – írják.

(OMSZ)

A Időjárás a hétvégén bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 18-ai sajtótájékoztatóján kifejtette: a britek EU-ból kilépésével kapcsolatban rengeteg kétely, találgatás felmerült, például hogy vihetik-e tovább a soros elnökséget a kilépési tárgyalások közepette, mindenesetre Magyarország vállalná az elnökséget. 

Szijjártó szerint Magyarország a visegrádi országok segítségével az egyetlen olyan uniós tagország, amely sikeres választ adott „a nem normális” európai helyzetet kiváltó legfőbb kihívásra, a migrációs válságra. Elmondása szerit a magyar elnökség a józan észre és az emberek biztonságára alapozó politikájával nagy hasznára tudna lenni Európának a helyzet normalizálása érdekében.

Az uniós elnökséget ellátó ország biztosítja a tagországok kormányainak küldötteit tömörítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő országnak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével is.

Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. E program alapján a három ország mindegyike elkészíti saját részletesebb féléves tervét.

A jelenlegi triót a magyar, a portugál és a szlovén elnökség alkotja.

A EU tanács elnök fél évre Magyarország bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.