A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI egyetlen országot se sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három országnak Dánia, Svédország és Chile bizonyult, a legrosszabbnak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

A CCPI szakértői szerint Magyarország klímapolitikájában számottevő romlás ment végbe az elmúlt években. Nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célkitűzéssel összhangban történő csökkentése mellett.

Ennek éppen az ellenkezője történt: a kormány például jelentősen növelte egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Bár a komoly támogatásoknak köszönhetően a napenergia hasznosítása ugrásszerűen megnőtt, a programot nemrég felfüggesztették, mert a hálózat nincs felkészítve megfelelően a kiserőműves villamos energia befogadására. A szélenergia-termelés bővítését 2016 óta törvényileg blokkolják.

Szakértők bírálják a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok magas arányát is a megújuló energián belül, amit 2030-ig előirányoz a Nemzeti Energia- és Klímaterv. A magyar kormány 2022 augusztusában új rendeletet fogadott el, amely még a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását. Ez veszélyezteti a fontos szén-dioxid-nyelőket, és rontja a természet állapotát.

A kormány évek óta szinte semmit nem tesz a szilárd anyagok égetése következtében keletkező hatalmas károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az ebből származó korom – az emberek egészségének veszélyeztetésén túlmenően – az éghajlatot is károsítja, mivel egy rendkívül magas globális felmelegítési potenciálú anyag.

Szakértők azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket politikai diszkrimináció sújtja (amit egyébként tilt a magyar és uniós jog), például szinte sohasem kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában az éghajlatvédelemmel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos információkat juttassanak el a lakossághoz (így például a helyes fűtéssel kapcsolatos tudnivalókat).

Különösen fontos, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek.

A jelentés elkészítésének magyarországi szakértői Bart István, a Klímapolitika 2050 Intézet igazgatója, Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A jelentés készítői a magyar szakértők észrevételeit is figyelembe vették, de a jelentés döntő mértékben nem ezeken alapult, hanem egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertan szerint készült.

A <strong>Magyarország a sereghajtók között az éghajlatvédelemben</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből. Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. 

Lakosságarányosan számítva nálunk kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint például Franciaországban vagy Hollandiában. A halálozások száma azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsát jelenti, hiszen százszor ennyi megbetegedés történik. A különösen veszélyeztettek közé tartoznak az idősek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint a gyermekek, akik egész életükre szóló betegséget szerezhetnek a mostani rossz levegő miatt.

A vizes fa elégetésekor sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint kiszárított fa égetésénél. Márpedig a fakitermelés felpörgetésével többen fűtenek majd friss fával, nem megvárva a kiszáradásához szükséges másfél-két évet.

A kormány elrendelte a lignitkitermelés fokozását is. Nyilvánvalóan ezzel együtt a lakosság részére történő lignitárusítás is növekedni fog, pedig ezt már régóta be kellett volna tiltani, hiszen a lignit háztartásokban történő elégetése még a nedves fáénál is nagyobb légszennyezést idéz elő.

Az is előre látható, hogy jelentősen megszaporodik majd – a már sajnos korábban is széles körben elterjedt – illegális lakossági tüzelések száma: még többen fognak a kályhájukban kezelt fát, műanyagot, gumit és egyéb hulladékot égetni. Az így keletkező füst toxicitása pedig akár ezerszerese is lehet a száraz fa égetése füstjének. Ez a rendkívül mérgező füst pedig mindenkit elér, bárhol lakik is: fűtési időszakban még Budapest levegőjében is az összes légszennyező részecske öt százalékát teszik ki az illegális tüzelésből származó részecskék, azonban ezek mérgező hatása akár tízszer-százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléké.

„A háztartások energiaellátásának biztosításával kapcsolatos új intézkedéseket mélységesen elhibázottnak tartjuk. Ha ezek az intézkedések hatályban maradnak, akkor már nemcsak a jobb életkörülmények reményében fogják sokan elhagyni az országot, hanem – a hatalmas légszennyezés és természetpusztítás miatt – saját és családtagjaik egészségének, puszta életének megóvása érdekében is” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szilárd tüzelés erőltetése helyett célszerű lenne független szakértők közreműködésével széles körű lakossági felvilágosítást folytatni a helyzet súlyosságáról, valamint arról miként csökkenthetik a lakosok egyszerű módszerekkel (például a helyes fafűtés elsajátításával) energiaköltségeiket. Egyúttal érdemes minden lehetséges forrást és szakembert (szükség esetén átképzéssel) átirányítani a háztartások energiatakarékosságának növelésére, energiahatékonyságuk javítására. Elengedhetetlen a hatóságok megerősítése is, hogy érdemben fel tudjanak lépni az illegális lakossági égetések ellen.

A Levegő Munkacsoport 1988-ban alakult környezetvédő civil szervezet. Tevékenységének főbb területei az államháztartás és az uniós költségvetés zöld reformja, a közlekedés környezetbarátabbá tétele, valamint az éghajlatváltozást lassító és környezetünket élhetőbbé tévő energiapolitika és településfejlesztés. Tanácsadó Irodája minden évben több ezer embernek nyújt segítséget.

A Ha így folytatódik, a betegség és a halál elől kell menekülnünk Magyarországról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A főváros és környékének légszennyezettsége már évtizedek óta drámainak mondható: évente mintegy 3000 ember korai halálát és több mint 300 000 megbetegedést okoz.

A Kúria 2021. januári ítéletében kimondta, hogy a levegőminőségi tervek készítése pusztán egy igazgatási feladat, amely nem minősül olyan közigazgatási cselekménynek, amely ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni. A Levegő Munkacsoport így elvesztette azt a pert, amelyet a főváros és környéke légszennyezettségének egészségügyi határérték alá szorítására szolgáló terv felülvizsgálata iránt indított. A hazai jogszabályi keretek ilyen szűk értelmezése a Levegő Munkacsoport szerint gyakorlatilag megtiltja a lakosság hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz ezen a téren és ennek következtében jelentősen csökkenti a tervek hatékonyságát A Kúria döntése ráadásul jogsértő is, hiszen az uniós és nemzetközi jogszabályok, valamint az európai bírósági gyakorlat egyértelműen arra utal, hogy a levegőminőségi terveket a civil szervezetek bíróság előtt megtámadhatják, ha azokat elégtelennek találják. 

A strasbourgi bíróságnak írt beadványában a Levegő Munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa keleti felén – így Magyarországon is – sajnos sokszor akadályozzák azt, hogy civil szervezetek, illetve a lakosság jogi úton szerezzen érvényt az egészséges levegőhöz való jogának. 

„A célunk, hogy a levegőminőségi terv olyan intézkedéseket írjon elő és kérjen számon, amelyeknek a megvalósítása rövid idő alatt javítja a levegőminőséget és ezzel elősegíti egészséges környezethez való jogunk érvényesülését. Sajnos a Budapestre és környékére készített jelenlegi terv nem felel meg ennek az elvárásnak, ezért szükséges, hogy a bíróságok érdemben felülvizsgálhassák. Álláspontunk szerint a Kúria ezzel ellentétes értelmezése és a hazai jogi keretek sértik az Európai Emberi Jogi Egyezmény által biztosított jogot a tisztességes tárgyaláshoz, illetve hatékony jogorvoslathoz” – fejtette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A civil szervezet 2018 áprilisában részletes indoklással kérte a környezetvédelmi hatóságot a levegőminőségi terv felülvizsgálatára, majd a kérelme elutasítását követően az illetékes hazai bírósághoz nyújtott be keresetet. 

A A strasbourgi bírósághoz fordul a Levegő Munkacsoport a budapesti levegőminőségi terv miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Helyesli a Levegő Munkacsoport, hogy a főpolgármester még ebben az évben konkrét céldátumot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé a dízelautók forgalmának tilalmáról Budapesten. Ez felelne meg a nemzetközi tendenciáknak, hiszen már csaknem 300 európai városban hoztak létre ún. alacsony kibocsátási övezeteket, ahol csak meghatározott környezetvédelmi követelményeket teljesítő járművekkel lehet közlekedni. Egy reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az európai lakosság nagy többsége, ezen belül a magyarok 76 százaléka ért egyet egy ilyen intézkedéssel.

A Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy 2022 júliusától kezdve több éven át fokozatosan vezessék be a korlátozást – először a védett övezetekben, majd a Nagykörút és a Budai körút által határolt területen, végül pedig úgy, hogy a főváros területén 2024-ben csak Euro 4-esnél, 2026-ban pedig csak Euro 5-ösnél jobb besorolású dízelautókkal lehessen közlekedni. A helyi lakosok 2022 júliusáig regisztrált autói átmenetileg mentesülnének a korlátozás alól.

„A kormány a Levegő Munkacsoportnak írt levelében már korábban megerősítette, hogy hasznosnak tartaná az alacsony kibocsátási övezetek bevezetését, sőt már 2013-ban részletes útmutatót tett közzé arról, hogy az önkormányzatok miként vezethetnek be ilyen övezeteket. Az intézkedés nagymértékben elősegítené a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervének megvalósítását is, amely egyebek mellett kimondja: »Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.«” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A civil szervezet javaslata tulajdonképpen azt jelenti, hogy 2024-től a 15 évesnél idősebb dízelautók nem közlekedhetnek Budapesten, majd 2 évvel később már a 11 évnél idősebbek sem.

A Levegő Munkacsoport: Már 2022-ben meg kell kezdeni az elavult dízelautók kitiltását Budapestről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.