A menet a Terror Háza Múzeum elől indul és a Lendvay utcában található Fidesz székházig tartott, ahol a felszólalók elmondták beszédjeiket.

Stummer János a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, valamint Molnár Zsolt és Ungár Péter a bizottság ellenzéki tagjai a Pegasus leghallgatási botrány kirobbanását követően a tüntetés napjára kezdeményezték a bizottság rendkívüli összehívását, hogy a kormány magyarázatot adjon a felmerült vádakra. Pintér Sándor el is ment az ülésre, azonban a Fidesz-KDNP bojkottja miatt az ülés elmaradt, így neki nem kellett beszámolót tartania és a felmerült kérdésekre sem kellett válaszolnia.

Kérdésünkre válaszolva Donáth Anna jelezte, hogy ha az ügyben nem történik érdemi előrelépés, újabb utcai demonstrációt szerveznek.

Hogy mi is az a Pegasus kémprogram, arról összefoglaló cikkünket itt lehet elolvasni.

A Magyarország legnagyobb lehallgatási botránya miatt tüntettek bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ellenzéki pártok ma este közös tiltakozást szerveztek, amelyen hét ellenzéki párt politikusai és Gyenes Szilárd, lehallgatott újságíró is fel fog szólalni. A tiltakozás a Andrássy úton a Terror Háza Múzeumnál lesz este 6 órakor.

Az eseményen a következő politikusok és újságírók szólalnak fel:

• Gyenes Szilárd
• DK – Arató Gergely
• LMP – Tetlák Örs
• Jobbik – Stummer János
• MSZP – Bárándy Gergő
• Párbeszéd – Dorosz Dávid
• ÚVNP – Pálinkás József
• Momentum – Donáth Anna

Mint korábban megírtuk, Stummer János a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, valamint Molnár Zsolt és Ungár Péter a bizottság ellenzéki tagjai a Pegasus leghallgatási botrány kirobbanását követően a mai napra kezdeményezték a bizottság rendkívüli összehívását, azonban az a kormánypárti politikusok bojkottja miatt elmaradt, pedig Pintér Sándor is megjelent, hogy a kérdésekre válaszoljon.

Hogy mi is az a Pegasus kémprogram, arról összefoglaló cikkünket itt lehet elolvasni.

A Ők fognak felszólalni a a lehallgatási-botrány elleni tiltakozáson bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ezt követően a bizottság három ellenzéki tagja sajtótájékoztatót tartottak, melyen Stummer János a bizottság elnöke elmondta, hogy kiszélesítik azt a belső ellenőrzést a Nemzetbiztonsági bizottságban, amely minden olyan ügyiratot, ami ebben és az előző ciklusban a bizottság elé került közbeszerzési mentesítés, hogy kiderüljön volt-e a bizottság előtt a kémszoftver beszerzése. A Jobbikos politikus szerint ez a beszerzés irataiból egyértelműen ki fog derülni, így egy ténymegállapító vizsgálat után azt is ki fogják deríteni, hogy ki és mikor vásárolta a szoftvert.

Az őszi ülésszak első munkanapján 8 órakor lesz ismét Nemzetbiztonsági bizottsági ülés.

Ungár Péter elmondta, hogy nem érti, hogy ha a kormánypárti politikusok szerint a kémprogramról elterjedt hírek valóban álhírek, akkor azt tisztázhatták volna a mai ülésen, ám annak bojkottálása egyértelmű beismerése a Pegasus használatának. Ungár szerint a magyar emberek nem bíznak a kormányban, hogy jogkövető magatartást tanúsít.

A lehallgatási ügy miatt ma este 18 órára a Momentum Mozgalom demonstrációt szervezett a Terror Házához, melyhez minden ellenzéki párt csatlakozott. A demonstráció részletei itt olvasható.

A Stummer János: minden iratot átnézünk, hogy kiderüljön ki és mikor vásárolt a kémprogramból bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Momentum ezért 2021. július 26-a hétfőre közös tiltakozást szervez, melyhez már több ellenzéki párt is csatlakozott.

„A Fidesz gyakorlatilag ugyanúgy viselkedik, mint a szocializmus idején a pártállam. Nem elég, hogy a hozzá hű oligarchákat hízlalja, a független állami intézményeket hozzá hű káderekkel tölti fel, ellenőrzése alá vonja a médiát, vagy mint a tanácsrendszerben, a központi pártvezetés dönti el, hogy melyik város mennyi pénzt kap. 

Most már abban is a szocialista pártállam nyomdokaiba lép, hogy az általa veszélyesnek titulált újságírókat, ellenzéki politikusokat, aktivistákat lehallgatja, megfigyelteti. 

A Momentum nem tűri, hogy a magyar embereket a saját országukban a saját kormánya kezelje bűnözőnek és terroristának!

2021. július 26-án ezért a Terror Háza elé hívjuk mindazokat, akik nem kérnek a Fidesz rendőrállamából, a pártállami módszerekből! Akik kiállnak a demokrácia és egy szabad ország mellett! Vonuljunk együtt a Fidesz Lendvay utcai székháza elé és mutassuk meg: nem hagyjuk, hogy a Fidesz a magánéletünket is ellopja!”

A tüntetés Facebook eseménye ezen a linken érhető el. 

A Hétfőre közös tiltakozást szervez a Momentum a lehallgatási botrány miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ügyet persze a kormány teljes mértékben tagadja, szerintük nincs bizonyítéka az ellenzéki sajtónak és az egész egy fakenews. Pintér Sándor belügyminiszter ki is jelentette az ügy kapcsán, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

És ebben teljes mértékben igaza van.

Ugyanis a magyar szabályozásban a titkos információszerzés szerzés szabályai nagyon lazák. A hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok nagyon széles körben és csekély ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá bárkit. Ezért egy, a Pegasushoz hasonló szoftver használata nem ütközik semmilyen magyar jogszabályba.

Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.

Ezt is Pintér Sándor jelentette ki a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén 2016 tavaszán. A TASZ szerint a magyar törvénnyel 3 fő probléma van:

1. a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak.
2. A a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi, akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés.
3. Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben. 

2016-ban volt is egy per a magyar lehallgatási, megfigyelési törvényekkel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A törvényen viszont azóta se változtattak.

Régebben is volt példa lehallgatásra

A lehallgatások, megfigyelések egészen az ’50es évekig is visszanyúlhatnak. Persze, még visszább is mehetnénk, egészen a XVI. századig, amikor a lehallgatás tényleg szó szerint történt. Valaki odaoson egy ajtó mögé, vagy egy vékony fel másik oldalára, és fülel. Régi szép idők…

A telefonok megjelenésével viszont a lehallgatás „egyszerűbb” lett, bárhonnan le tudtak hallgatni egy telefonbeszélgetést. Az Államvédelmi Osztály többi között ezt a feladatot nagyon szorgalmasan tudta ellátni.

Az ÁVO feladatait 16 alosztály látta el. Ekkor kezdtek kiépülni az államvédelmi osztályok a vármegye-székhelyeken működő kapitányságokon és az egyes nagyobb forgalmú kapitányságokon. Habár az ÁVO rendeletileg előírt feladatköre elsősorban a demokratikus államrend védelméről szóló 1946. évi VII. tc-be ütköző, valamint a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése, továbbá az államrendészeti vonatkozású bel- és külföldi adatok gyűjtése és nyilvántartása volt, a szerv működésének kezdete óta adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusaira, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját stb.

Az ÁVO alosztályain belül a IX. alosztály feladata volt a levél-, távirat- és telefon-ellenőrzés. Majd jött a Kádár-korszak és az ÁVO-ból Államvédelmi Hatóság lett. A Belügyminisztériumtól szervezetileg is függetlenített, közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt ÁVH-t az 1949. december 28-án kiadott, 4353/1949. MT. sz. rendelet hozta létre.

Az ÁVH-n belül a III. Főosztály foglalkozott az operatív technikákkal, köztük a lehallgatásokkal is:

• figyelés és környezettanulmány készítése
• levélellenőrzés
• telefon- és rádiólehallgatás
• rádiófelderítés
• operatív technikai és nyilvántartási feladatok

Nem lehallgatás, de érdemes megemlékezni róluk

A lehallgatások mellett a rendszerváltás előtt az egyik legelterjedtebb hírszerzési forma a besúgás volt. Ennek fontos szerve volt a A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége. Ez a Magyar Népköztársaság állambiztonsági szolgálatának, politikai rendőrségének a belső elhárítással foglalkozó része volt 1962 és 1990 között. Viszont nem csak azokat az alapvető nemzetbiztonsági feladatokat látta el, amelyekre „kitalálták” (terrorelhárítás, alkotmányos rend elleni szervezkedés felszámolása stb…), hanem az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden belső ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, akár felszámolni.

A másik, gyakran botrányt okozó „lehallgatás” pedig beszédek, beszélgetések rögzítése volt a helyszínen, majd annak megosztása. Ez történt 2006 május 26-án is. Itt tartotta Gyurcsány az elhíresült öszödi beszédét, amit az MSZP zárt frakcióülésén mondott.

Az öszödi beszédhez hasonló szivárogtatás volt a pár éve nyilvánosságra hozott MTVA-s megbeszélés is.

A Lehallgatások Magyarországon: régebben más volt? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A politikus egyben hozzátette, hogy ha ezek után, ha a DK vagy a Momentum elkezd háborogni a megfigyelési botrányon, szembesítsék azzal, hogy mit tettek.

A Facebook poszt szövegét változtatás nélkül közöljük:

„Nyilvántartanak. Nyilván tartanak tőled.” Semmi nem változott azóta (csak a technika), amióta a Kontroll csoport 40 éve megénekelte a megfigyeltek nem hivatalos himnuszát. https://www.youtube.com/watch?v=WVBt0V4Zta0

Nem tudom, hogy rajta van-e az én vagy a hozzám közel állók száma a Pegasus listán. Viszont nem új számomra az ablakom alatt órákon át ugyanazt az újságoldalt olvasó ismeretlen ismerős. Az érzés is megszokott, amikor technikai jelekből tudod, hogy nem ketten vagytok egy telefonbeszélgetésben, ha valaki fontosabb emberrel telefonálsz. Idővel hozzá lehet szokni, hogy hallod a szomszédodban rólad beszél a nyugdíjas néni egy középkorú férfival, hogy mikor mit csináltál. Azt mondjuk nehéz érzelmileg feldolgozni, hogy a kutyádnak életre szóló traumát jelent, hogy megjelentek a lakásban, amikor te nem vagy ott.

Mindegy is, ez az érzelmi része, ami talán nem is annyira fontos, mint a megfigyelések szabályozások politikai vonatkozásai, amiről senki sem beszél itthon. Ugyanis az Európai Parlament elfogadott egy olyan szabályozást egy hete, ami elméletileg a gyermekpornográfia elleni küzdelem eszköze, de a gyakorlatban bárki megfigyelhetővé válik az interneten. (Ismerős gyermekek védelmével való takarózás?)

A szabályozást a Fidesz, a DK és a Momentum képviselői is megszavazták az EP-ben. Ezek után, ha a DK vagy a Momentum elkezd háborogni a megfigyelési botrányon, kérlek szembesítsétek azzal őket, hogy mit tettek!

Bővebben itt tudtok róla olvasni magyarul egy informatikai szaklapban, sajnos magyarul csak ez a cikk fellelhető csak.

Angolul itt egy rövid videó:

Itt pedig a szabályozás szövege.

Kiemelt kép: Vágó Gábor Facebook oldala

A Vágó Gábor: a lehallgatási szabályozást a Fidesz, a DK és a Momentum is megszavazta az EP-ben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.