A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI egyetlen országot se sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három országnak Dánia, Svédország és Chile bizonyult, a legrosszabbnak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

A CCPI szakértői szerint Magyarország klímapolitikájában számottevő romlás ment végbe az elmúlt években. Nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célkitűzéssel összhangban történő csökkentése mellett.

Ennek éppen az ellenkezője történt: a kormány például jelentősen növelte egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Bár a komoly támogatásoknak köszönhetően a napenergia hasznosítása ugrásszerűen megnőtt, a programot nemrég felfüggesztették, mert a hálózat nincs felkészítve megfelelően a kiserőműves villamos energia befogadására. A szélenergia-termelés bővítését 2016 óta törvényileg blokkolják.

Szakértők bírálják a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok magas arányát is a megújuló energián belül, amit 2030-ig előirányoz a Nemzeti Energia- és Klímaterv. A magyar kormány 2022 augusztusában új rendeletet fogadott el, amely még a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását. Ez veszélyezteti a fontos szén-dioxid-nyelőket, és rontja a természet állapotát.

A kormány évek óta szinte semmit nem tesz a szilárd anyagok égetése következtében keletkező hatalmas károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az ebből származó korom – az emberek egészségének veszélyeztetésén túlmenően – az éghajlatot is károsítja, mivel egy rendkívül magas globális felmelegítési potenciálú anyag.

Szakértők azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket politikai diszkrimináció sújtja (amit egyébként tilt a magyar és uniós jog), például szinte sohasem kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában az éghajlatvédelemmel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos információkat juttassanak el a lakossághoz (így például a helyes fűtéssel kapcsolatos tudnivalókat).

Különösen fontos, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek.

A jelentés elkészítésének magyarországi szakértői Bart István, a Klímapolitika 2050 Intézet igazgatója, Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A jelentés készítői a magyar szakértők észrevételeit is figyelembe vették, de a jelentés döntő mértékben nem ezeken alapult, hanem egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertan szerint készült.

A <strong>Magyarország a sereghajtók között az éghajlatvédelemben</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, tehát önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük” 

– állapította meg Szegő Juditkörnyezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

 „…a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

(Azt, hogy mennyire különbözik ugyanazon virágfajta pollenjének felülete tiszta levegőjű környezetben és szennyezett levegőjű környezetben miként változik meg egy pollen felülete a légszennyezés hatására, jól szemléltetik a researchgate.com által közzétett elektronmikroszkópos nagyítású képek.)

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője pedig már egy 2001-ben tartott konferencián elmondta: „A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

„Az elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy a fűtésből, a közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé!”

 – állapította meg Horváth Zsolt agrármérnök, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.

A A pollenallergia fő oka: a légszennyezés bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből. Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. 

Lakosságarányosan számítva nálunk kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint például Franciaországban vagy Hollandiában. A halálozások száma azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsát jelenti, hiszen százszor ennyi megbetegedés történik. A különösen veszélyeztettek közé tartoznak az idősek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint a gyermekek, akik egész életükre szóló betegséget szerezhetnek a mostani rossz levegő miatt.

A vizes fa elégetésekor sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint kiszárított fa égetésénél. Márpedig a fakitermelés felpörgetésével többen fűtenek majd friss fával, nem megvárva a kiszáradásához szükséges másfél-két évet.

A kormány elrendelte a lignitkitermelés fokozását is. Nyilvánvalóan ezzel együtt a lakosság részére történő lignitárusítás is növekedni fog, pedig ezt már régóta be kellett volna tiltani, hiszen a lignit háztartásokban történő elégetése még a nedves fáénál is nagyobb légszennyezést idéz elő.

Az is előre látható, hogy jelentősen megszaporodik majd – a már sajnos korábban is széles körben elterjedt – illegális lakossági tüzelések száma: még többen fognak a kályhájukban kezelt fát, műanyagot, gumit és egyéb hulladékot égetni. Az így keletkező füst toxicitása pedig akár ezerszerese is lehet a száraz fa égetése füstjének. Ez a rendkívül mérgező füst pedig mindenkit elér, bárhol lakik is: fűtési időszakban még Budapest levegőjében is az összes légszennyező részecske öt százalékát teszik ki az illegális tüzelésből származó részecskék, azonban ezek mérgező hatása akár tízszer-százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléké.

„A háztartások energiaellátásának biztosításával kapcsolatos új intézkedéseket mélységesen elhibázottnak tartjuk. Ha ezek az intézkedések hatályban maradnak, akkor már nemcsak a jobb életkörülmények reményében fogják sokan elhagyni az országot, hanem – a hatalmas légszennyezés és természetpusztítás miatt – saját és családtagjaik egészségének, puszta életének megóvása érdekében is” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szilárd tüzelés erőltetése helyett célszerű lenne független szakértők közreműködésével széles körű lakossági felvilágosítást folytatni a helyzet súlyosságáról, valamint arról miként csökkenthetik a lakosok egyszerű módszerekkel (például a helyes fafűtés elsajátításával) energiaköltségeiket. Egyúttal érdemes minden lehetséges forrást és szakembert (szükség esetén átképzéssel) átirányítani a háztartások energiatakarékosságának növelésére, energiahatékonyságuk javítására. Elengedhetetlen a hatóságok megerősítése is, hogy érdemben fel tudjanak lépni az illegális lakossági égetések ellen.

A Levegő Munkacsoport 1988-ban alakult környezetvédő civil szervezet. Tevékenységének főbb területei az államháztartás és az uniós költségvetés zöld reformja, a közlekedés környezetbarátabbá tétele, valamint az éghajlatváltozást lassító és környezetünket élhetőbbé tévő energiapolitika és településfejlesztés. Tanácsadó Irodája minden évben több ezer embernek nyújt segítséget.

A Ha így folytatódik, a betegség és a halál elől kell menekülnünk Magyarországról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Fontos tudni azt is, hogy nemzetközi szerződések be nem tartása miatt kötelezettségszegési eljárás alatt áll Magyarország a levegő szennyezettségével kapcsolatban. Télen elsősorban a fűtés felel a levegő szennyezettségért, tehát a szálló por mennyiségének legalább háromnegyedéért. A településeket nem szabad magukra hagyni, azonnali és hathatós kormányzati beavatkozásra van szükség.

Az LMP határozati javaslatot nyújtott be a helyzet rendezésére. Ebben az szerepel, hogy komplex lakossági épületszigetelési programot kell elindítani évi 300 milliárd forint biztosításával. A legolcsóbb energia az el nem használt energia, ezért a családok rengeteget spórolhatnak a megfelelő szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével, illetve korszerű fűtési rendszerek alkalmazásával – mondta Tetlák Örs sajtótájékoztatóján.

A rászoruló családoknak megfelelő minőségű és mennyiségű tüzelőanyagot kell biztosítani, de végleges megoldást a szilárd tüzelés teljes kiváltása jelenthet. Ma szegény sorban élő családok tízezrei választhatnak, hogy vagy súlyosan terhelik a környezetet és hulladékkal fűtenek, vagy megfagynak a saját otthonaikban. Ezen a helyzeten a magukra hagyott települések alig tudnak javítani. Hatáskörök és erőforrások nélkül a települések sem a fűtési célú illegális hulladék felhalmozása, sem annak elégetése ellen nem tudnak fellépni.

A levegőszennyezéssel kapcsolatban kikerülhetetlen a gépjármű forgalom említése. Országos úthasználati díj minél előbbi bevezetésére lenne szükség, ami GPS alapon mérné a megtett kilométert és a szennyezés mértékét, így közvetlenül érvényesítené a fizessen a szennyező elvet. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a közösségi közlekedés minőségét, kerékpárbaráttá kell tenni az utakat és sétálóövezeteket kell kialakítani a városokban.

A LMP: Fullasztóan rossz a levegő, pedig van megoldás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Helyesli a Levegő Munkacsoport, hogy a főpolgármester még ebben az évben konkrét céldátumot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé a dízelautók forgalmának tilalmáról Budapesten. Ez felelne meg a nemzetközi tendenciáknak, hiszen már csaknem 300 európai városban hoztak létre ún. alacsony kibocsátási övezeteket, ahol csak meghatározott környezetvédelmi követelményeket teljesítő járművekkel lehet közlekedni. Egy reprezentatív közvélemény-kutatás szerint az európai lakosság nagy többsége, ezen belül a magyarok 76 százaléka ért egyet egy ilyen intézkedéssel.

A Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy 2022 júliusától kezdve több éven át fokozatosan vezessék be a korlátozást – először a védett övezetekben, majd a Nagykörút és a Budai körút által határolt területen, végül pedig úgy, hogy a főváros területén 2024-ben csak Euro 4-esnél, 2026-ban pedig csak Euro 5-ösnél jobb besorolású dízelautókkal lehessen közlekedni. A helyi lakosok 2022 júliusáig regisztrált autói átmenetileg mentesülnének a korlátozás alól.

„A kormány a Levegő Munkacsoportnak írt levelében már korábban megerősítette, hogy hasznosnak tartaná az alacsony kibocsátási övezetek bevezetését, sőt már 2013-ban részletes útmutatót tett közzé arról, hogy az önkormányzatok miként vezethetnek be ilyen övezeteket. Az intézkedés nagymértékben elősegítené a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervének megvalósítását is, amely egyebek mellett kimondja: »Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.«” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A civil szervezet javaslata tulajdonképpen azt jelenti, hogy 2024-től a 15 évesnél idősebb dízelautók nem közlekedhetnek Budapesten, majd 2 évvel később már a 11 évnél idősebbek sem.

A Levegő Munkacsoport: Már 2022-ben meg kell kezdeni az elavult dízelautók kitiltását Budapestről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

2021 júliusára már közel 45 ezer ember emelte fel a szavát a tisztább, egészségesebb levegőért Budapesten. A Greenpeace Tiszta levegőt! petícióját aláíró tízezrek azt várják a budapesti városvezetéstől, hogy

• fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, 
• vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat a fővárosból,
• fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban. 

A petícióban szereplő céldátum a szennyező járművek kitiltására 2026. szeptember 1., de a fokozatos kitiltás ütemtervének meghatározását a Greenpeace és az aláírók a fővárosi vezetéstől várják.

„A szennyezett levegő miatt évente több mint 13 000 magyar hal meg idő előtt, amivel Magyarország az egyik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Unióban. Nincs mire várnunk a szennyező járművek kitiltásával, emberéletekkel játszunk. Ezt sem a fővárosi vezetés, sem a kormány nem nézheti tovább tétlenül” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország levegőtisztasági szakértője.

Az Európai Közegészségügyi Szövetség friss tanulmánya szerint a légszennyezés elleni városi fellépés leghatékonyabb eszköze a szennyező járművek kiszorítása, azaz az alacsony kibocsátású zónák vagy útdíjak bevezetése. Ezzel szemben Magyarországon a kormány nem teszi lehetővé, hogy a városok saját hatáskörben útdíjat vezethessenek be a szennyező járművek korlátozására.

Budapest főpolgármesterének azonban még így is komoly felelőssége és mozgástere van arra, hogy a főváros légszennyezettsége ellen fellépjen. Első lépésként Karácsony Gergely saját, választások előtt tetit ígéretéhez híven Budapest bizonyos részeiről tudná kitiltani a szennyező járműveket. Ezt a budapesti lakosok is várhatóan támogatnák. Egy 2018-as reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a fővárosiak toronymagasan leginkább a légszennyezés miatt aggódnak a környezeti ártalmak közül. 

A Greenpeace 2021 elején nyílt levélben fordult a főpolgármester mellett a kormányfőhöz is, hogy mindketten lépjenek fel a magyarok millióinak életminőségét megkeserítő környezeti ártalom, a légszennyezettség ellen. A megkeresésre egyik fél sem reagált. A kormányzat továbbra is adós 2020-as ígéretével, mely szerint korlátozza a szennyező járművek importját. A kormányzat nem jeleskedik továbbá a városi tömegközlekedés fejlesztésének támogatásában sem. Sőt az önkormányzatoktól oly mértékben vont el pénzt, hogy szinte ellehetetlenítette a közösségi közlekedés színvonalas működtetését.

A Greenpeace Magyarország azt várja Karácsony Gergely főpolgármestertől, hogy mihamarabb hozza nyilvánosságra a szennyező járművek kitiltására vonatkozó ütemtervét, és ismertesse terveit, hogy mikor és milyen lépéseket kíván tenni a fenntartható mobilitás fejlődéséért és terjedéséért Budapesten. A zöld szervezet továbbá azt várja Karácsonytól mint a választáson induló miniszterelnökjelölttől, hogy ismertesse levegőtisztasági terveit kormányra kerülése esetére is.

A városvezetők és a kormány elégtelen intézkedései miatt minden nappal tovább romlik a magyar emberek egészsége. A koronavírus-járvány is súlyosabban érintette azokat, akik rossz levegőben élnek. Az egészségtelen levegő miatt saját, valamint gyermekeink jövője van veszélyben. 

Karácsony Gergely megköszönte a Greepeacenek, hogy tematizálja a közéletet a levegőszennyezésé témájával. Szerinte a korszerűtlen fűtésmódban már sikerült áttörést elindítani, mivel a fővárosban már betiltásra került az avarégetés és ez a folyamat az agglomerációban is egyre inkább elterjed. A korszerűtlen autópark a fővárosban és az ország útjain is hatalmas problémát jelentenek, ami ellen Karácsony szerint szintén fel kell lépni. Elmondta, hogy a koronavírus miatt a közösségi közlekedést hátrahagyva egyre többen ülnek autóba, amivel hosszútávon a főváros nem fog tudni megbirkózni.

A főpolgármester elmondta, hogy Budapest csatlakozott ahhoz a nemzetközi partnerségekhez, amik hozzájárulnak ahhoz az európai kezdeményezéshez, hogy céldátumot tűzzenek ki a belső égésű motorral hajtott gépjárművek üzembehelyezésére és a korszerűtlen besorolású autók kivezetésére. Itt kihangsúlyozta, hogy olyan stratégiát kell alkalmazni, ami nem sújtja az anyagilag hátrányos helyzetű családokat, akik anyagi lehetőségeik miatt nem tudtak korszerűbb gépjárművet vásárolni.

„Céljaink azonosak és szeretnénk a várost fejleszteni annak érdekében, hogy egyre kevesebb ember gondolja, hogy csak autóval lehet közlekedni a városban” – jelentette ki Karácsony Gergely, aki szerint alacsony kibocsátású zónákat kell kijelölni, amihez egy értelmes céldátumot kell kijelölni bizonyos városrészekben. Az erről szóló javaslat még az idén a fővárosi közgyűlés elé fog kerülni.

A Karácsony Gergely szerint a főváros még idén dönthet az alacsony kibocsátású zónákról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A hőerőművek általi légszennyezésben Ukrajna vezető helyen áll a kéndioxid, a szilárd PM10 részecskék és a Nitrogénoxid kibocsátás terén. A PM10 kibocsátásáért felelős tíz európai hőerőmű közül nyolc Ukrajnában található.

A legnagyobb kéndioxid termelő erőművek sorában 12 működik Ukrajnában.

Ezek közül is kiemelkedik a Kárpátalja áramellátását is biztosító Burstinszki Hőerőmű.

A cikk szerint az energetikának környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozó Ember független kutató központra hivatkozva tudatja, hogy Ukrajna a szilárd tüzelőanyaggal működő hőerőműveivel Európa egyik legjelentősebb légszennyezője. E téren csak Törökország és a Nyugat-Balkán vetekedhet vele.

A portál emellett megjegyzi, hogy a felmérés adataiban nem szerepelnek az ideiglenesen megszállt és szakadár kézen lévő ukrán területek.

A Ukrajna lehet a kontinens legnagyobb légszennyezője bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

„A parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője egy 2001-ben tartott konferencián pedig általában a pollenekkel kapcsolatban elmondta:

„A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

Sajnos kutatások kimutattak, hogy az emberi tevékenységek, mint például a fűtés, a közlekedés és egyéb emberi tevékenységekből származó anyagok az egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé – hívja fel a Greenfo is a figyelmet.

(Greenfo)

A A légszennyezés miatt jelentősen megnövekedett az allergiások száma bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.