Konkrétan azokat a rendelkezéseket ítélték alkotmányellenesnek, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

„Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.”

Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául a köztársasági elnök indítványa szolgált. Áder János kérte a törvényjavaslat Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

A indítvánnyal megkérdőjelezett törvények célja – az alkotmánybíróság szerint – az volt, hogy a műemléképületek lakásait bérlők megvehessék ezen ingatlanokat, ezzel teret adva a lakások privatizálásának.

A köztársasági elnök álláspontja az volt, hogy ez az ambíció összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező, műemléki védelem alatt álló építmények védelmének alaptörvényi követelményével.

A jelenleg is hatályos jogszabályok szerint kizárólag a műemlékvédelmi hatóság rendelkezhet ilyen épületekben lévő lakások megvásárlásáról. Áder János szerint ez a rendelkezés a kulturális értékek védelmébe ütközik. Indítványa szernt szükséges az ilyen ingatlanok tulajdonjog-szerzésének korlátozása.

Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog korlátozása kapcsán kifejtette:

„Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amellyel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki. Lehetséges a hatályos rendelkezések minden olyan változata és kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön.”

Az elutasított törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:

• akik bérleti jogviszonya 5 és 15 év közötti
• akiké 15 és 25 év közötti
• akiké a 25 évet meghaladja.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.

A másik két jogkör egyszerűen indokolatlanul kedvező a lakásvásárlók számára.

Az Alkotmánybíróság ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.

/Alkotmánybíroság

A Alaptörvény-ellenesnek ítélte a bíróság a bérlakás-törvény egyes rendelkezéseit bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Böröcz posztját a baloldal kritiálásával kezdte. Szerinte ők nem akarják, hogy a bérlakásban élők saját lakáshoz jussanak és a bérlők nem számíthatnak rájuk. Azt már nem kritizálta mondjuk, hogy a saját polgármesterik közül is páran nem támogatták az ötleték. Pedig a gondolatmenete szerint rájuk se számíthatnak a bérlők.

Mivel a tágabb kört illetően nincs konszenzus, ezért módosítani fogjuk a törvényjavaslatot.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese reményét fejezte ki, majd az önkormányzatok is megfontolják, hogy érdemes a bérlők minél szélesebb körének lehetőséget adni, hogy saját lakáshoz jussanak.

Ma lesz a parlamentben a lakástörvény általános vitája, amelyet Böröcz László indítványozott. Böröcz célja a javaslatával az volt, hogy mindenki saját tulajdonú lakáshoz juthasson, aki önkormányzati bérlakásban él.

A javaslat nem csak ellenzéki körben, de a Fideszes polgármesterek körében is felháborodást keltett. Debrecen polgármestre Papp László, Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András és a XVI. kerület polgármestere Kovács Péter sem támogatta az ötletet.

A Nem várt fordulat a lakástörvény ügyében: meghátrált a kormány bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Böröcz László a Fidesz országgyűlési képviselője nemrég benyújtott egy javaslatot, mely szerint az önkormányzatok bérlakásait kötelező lenne eladni a bérlőnek – függetlenül attól, hogy mennyi ideje él ott. A javaslat nem csak az ellenzéki önkormányzatoktól, hanem mindenkitől egyformán hatalmas mértékű vagyont szervezne ki, arról nem is beszélve, mennyi embertől veszi el a lehetőséget a későbbi boldogulástól.

Papp elmondta, hogy a kormányzat és az önkormányzatok között még most is zajlanak az egyeztetésnek, de ha a javaslat a jelenlegi formájában kerül elfogadásra, akkor az több milliárdos vagyonvesztést jelentene.

Ez a mérték, ami a javaslatban szerepel, véleményem szerint elfogadhatatlan – fogalmazott Papp László, Debrecen kormánypárti képviselő arra reagálva, hogy az önkormányzatok a korábbi gyakorlatoknak megfelelően szoktak értékesíteni ingatlanokat, de nem ennyire kedvezményes áron.

Végül hozzátette, szerinte egy működő pártban normális, ha vannak viták.

Javaslatod, megítélésem szerint marhaság – fogalmazott nyílt levelében Budapest XVI. kerületének kormánypárti polgármestere, Kovács Péter, aki azt is írta, Böröcznek képviselőként joga van ilyen javaslatot beterjeszteni, de szerinte ez most nem volt eléggé átgondolt.

A kerület polgármestere ezen felül kritikus hangnemet ütött meg múlt hét csütörtökön megírt nyílt levelében, amikor azt feszegette, hogy ezekben a lakásokban azok élnek, akik nem tudtak saját lakásban költözni anyagi lehetőségeik miatt, szemben a Budai Várban lévő bérlakásokkal, ahol mint ismeretes, olyan személyek laknak, mind a Fidesz holdudvarához tartozó Bayer Zsolt, Rákay Philip, Kuna Tibor, vagy maga Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akik valószínűleg sosem voltak rászorulva az önkormányzati ingatlanok bérlésére.

Ha minden, vagy a legtöbb bérlakást megveszik a most bent lakó bérlők, akkor nem marad bérbeadható lakása az önkormányzatnak, akkor hogyan fog segíteni az önkormányzat a többi lakosának? Hogyan fognak a jövőben boldogulni? Ha nincs elég pénzük piaci albérletet fizetni, hová menjenek? A híd alá vagy egy életre maradjanak a szülői házban, mondjuk 8-an 45 négyzetméteres 1,5 szobás lakásban? Ezt akarod? – fogalmazott Kovács nyílt levelében.

A Debrecen polgármestere is elutasítja a lakástörvény-módosítást bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Fidelitas egykori elnöke a héten nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amit ha az országgyűlés kétharmada elfogad, akkor az önkormányzatoknak rendkívül kedvező áron értékesíteniük kell a meglévő bérlakásaikat. A javaslat szerint a vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték 30%-a, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy
évet. Ez minden további bérleti év után 1%-al csökkenhet egészen 15%-ig.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy egy 50 millió Forint piaci értékű lakást 15 éves bérleti jogviszonnyal az önkormányzatnak 7,5 millió Forintért kell értékesíteniük a bérlőnek. Ezzel hatalmas vagyonoktól eshet el az önkormányzat, valamint az értékesítések miatt a rászorulóknak sem fognak tudni bérleményt biztosítani a boldogulásuk érdekében.

Javaslatod, megítélésem szerint marhaság – fogalmazott nyílt levelében Budapest XVI. kerületének kormánypárti polgármestere, Kovács Péter, aki azt is írta, Böröcznek képviselőként joga van ilyen javaslatot beterjeszteni, de szerinte ez most nem volt eléggé átgondolt.

A polgármester ezen felül kritikus hangnemet ütött meg levelében, amikor azt feszegette, hogy ezekben a lakásokban azok élnek, akik nem tudtak saját lakásban költözni anyagi lehetőségeik miatt, szemben a Budai Várban lévő bérlakásokkal, ahol mint ismeretes, olyan személyek laknak, mind a Fidesz holdudvarához tartozó Bayer Zsolt, Rákay Philip, Kuna Tibor, vagy maga Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akik valószínűleg sosem voltak rászorulva az önkormányzati ingatlanok bérlésére.

Ha minden, vagy a legtöbb bérlakást megveszik a most bent lakó bérlők, akkor nem marad bérbeadható lakása az önkormányzatnak, akkor hogyan fog segíteni az önkormányzat a többi lakosának? Hogyan fognak a jövőben boldogulni? Ha nincs elég pénzük piaci albérletet fizetni, hová menjenek? A híd alá vagy egy életre maradjanak a szülői házban, mondjuk 8-an 45 négyzetméteres 1,5 szobás lakásban? Ezt akarod? – fogalmazott Kovács nyílt levelében.

Böröcz a nyílt levélre egyelőre nem reagált, sőt szerinte egy Hír TV-ben adott interjúja szerint a lakástörvény módosításával régi igazságtalanságokat szeretnének rendezni, a céljunk pedig, hogy magyar családok tízezrei lakástulajdonhoz juthassanak.

A Feszültség a Fideszen belül is a lakástörvény módosítása miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.