Levélszavazás: kinek járjon, kinek ne?

Szüts Bendegúz — Fri, 20 Aug 2021 10:33:39 +0000

A levélszavazás kérdése számos pártolót és ellenpártolót gyűjtött maga köré. A jelenleg hatályban lévő törvény úgy néz ki ezzel kapcsolatban, hogy ha valakinek van Magyarországon állandó lakcíme de nem tartózkodik itthon, az nem szavazhat levélben, akinek nincs állandó lakcíme, de van magyar állampolgársága, az szavazhat levélben.

Ezen a héten három napos rendezvénysorozatot szervezett az aHang, a Független képzőművészeti tanszék és a Freie Ungarische Botschaft a Kossuth térre.

A rendezvénysorozat lényege, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy miért fontos, hogy mindenki számára elérhető legyen a levélszavazás lehetősége.

A magyarországi lakcímmel rendelkező külföldön élő magyarok szavazásáról így írnak az eseményben:

„Ez sokaknak többórás utazással vagy súlyos költségekkel járhat, nem beszélve arról, hogy vannak olyan helyzetek, amikor egyáltalán nem megoldható az utazás. Ezenkívül a jelenlegi járványhelyzetben néhányunkat akár még a sorban állás is elriaszthatja. De még ha leküzdhetőek is ezek az akadályok – valóban szükségesek?”

Vona Gábor alapítványa, a Második Reformkor Alapítvány is foglalkozott már a kérdéssel. Ők online népszavazást indítottak a témában, melynek idáig elég egyoldalú a megítélése a szavazás oldalán.

A levélszavazás lehetősége mellett maga, a külhoni magyarok szavazati joga is vita tárgya. Arató Gergely a Demokratikus Koalíció egyik képviselőjelöltje elmondta Reflektorban című műsorunkban, hogy a DK álláspontja az, hogy csak az szavazhasson Magyarországon, aki itt él, itt adózik, itt vállal munkát.

Petíciót indított a levélszavazásról az az aHang és a FUB.

„Mi, külföldön élő magyar választópolgárok és az ügyünkkel szimpatizáló támogatóink, az aktuális választási szabályok miatt írunk Önöknek. Véleményünk szerint a választójogi szabályozás szükségtelenül akadályozza az országgyűlési választások napján nem Magyarországon tartózkodó állampolgárok választáshoz fűződő jogának gyakorlását.
A jelenlegi szabályozás alapján a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásokon postai úton is leadhatják szavazatukat. Ugyanakkor magyarországi lakhellyel rendelkező társaik csak személyesen, előzetes regisztrációt követően vehetnek részt a szavazáson.”

– írják a petíció honlapján.

A rendezvényen SZFE-s diákok olvasták fel olyan emberek leveleit, akiknek szükségük volna arra, hogy levélben is szavazhassanak.

Fotók: Kárász Anna – Jövő TV

Mi szól a levélszavazás ellen?

Jogos kérdés, hiszen ismerjük már a levélszavazás mellett érvelők álláspontját. De akkor miért nem egyszerűsítik le a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok dolgát? Nézzük meg mivel érvel a másik oldal.

Bódi Ábel és Vona Gábor vitázott a kérdésről a Pesti TV The Fair Right című műsorában. A műsor szerkesztője összeállított egy videót, melyben Bódi Ábel vlogja is előkerül. Bódi elmondja, hogy az a nagy különbség a két kategória (a magyar lakcímmel rendelkező és a magyar lakcímmel nem rendelkező) között, hogy azok, akik nem rendelkeznek magyar lakcímmel, nem önszántukból hagyták el az országot, hanem kint ragadtak a Trianoni Békeszerződés feltételei miatt.

További érvelése Ábelnek az, hogy a levélszavazással könnyű csalni. Szerinte ezt láthattuk a 2020-as amerikai elnökválasztás alatt is.

Bódi Ábel szerint azok a „hazaárulók”, akik itt hagyták az országukat a jobb fizetésért, megélhetésért, azok megtehetnek annyit, ha szeretnének levélben szavazni, hogy lemondják az itthoni lakcímüket.

„Ha az ország adott neked valamit, például szülőföldet (…) és ha tartod annyira fontosnak a hazádat, hogy szavazni szeretnél róla, akkor jelentsd át a lakcímedet. Úgy gondolom, hogy ez nem akkora probléma”

– érvel a jobboldali aktivista.

Ezek a gondolatok szélsőséges gondolkodásra és nemzeti radikalizmusra utalnak, ami alapján döntést hozni, nem biztos, hogy okos dolog. Bódi Ábel többször utal arra a vita alatt, hogy a többséget kell figyelembe venni és semmiképp sem szabad azok számára kényelmesebb szavazási módot biztosítani, akik elhagyták az országot. Akiknek itthon hitele van, esetleg ingázók, akik félévre mennek ki (pont a választások alatt) azok szerinte bőven a kisebbségbe tartoznak és csak az ő kedvükért ne adjuk meg a lehetőséget, a könnyebbítést a – ahogyan ő fogalmazott korábban – „hazaárulók” számára.

Ahogy Puzsér Róbert fogalmazott:

A két életszituáció között csupán annyi a különbség, hogy az egyik esetben te lépted át az országhatárt, a másikban az országhatár lépett át téged.

A publicista egyébként támogatja a magyar lakcímmel rendelkező külhoni magyarok levélszavazását.

Statisztikák a levélszavazásról

Érdemes megvizsgálni politikailag is a helyzetet. A külhoni, magyar lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok az alábbi pártokra adták le voksukat a 2019-s Európai Parlamenti választásokon: