A férfit üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A több mint 36 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján Szegeden 2001-ben hoztak létre egy alapítványt szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására. A civil szervezet a következő évtől egy középiskolát működtetett, majd néhány év után egy újabb gimnáziumot alapított. A vádirat szerint azonban az intézmények olyan tanulók után is normatív támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az iskolákkal, illetve beiratkoztak ugyan, de nem látogatták az órákat.

Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni. 2012. január 1-jétől 2014. szeptember 5-ig a jogosulatlan normatív támogatás igénybevételével így 112 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A kár nem térült meg.

A szabályok szerint a a fenntartó alapítványnak félévente kellett jeleznie a tanulói létszámot az államkincstár felé, majd az időszak végeztével elszámolás készült. Ha azonban év közben a diáklétszám 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, azt 8 napon belül jelenteni kellett.

A dokumentációkat általában az alapítvány egy alkalmazottja készítette el, azokat az igazgatók, illetve igazgatóhelyettesek írták alá, majd a kuratórium elnöke nyújtotta be.

A férfi a bíróság előtt tagadta bűnösségét, és hangsúlyozta a normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat mindvégig az iskolákban készítették el, mert az ahhoz szükséges tanügyi dokumentáció ott állt rendelkezésre. Az operatív munkában az alapítvány nem vett részt.

Az utolsó időszakban már tizenkét megyében harminc telephelye volt a két iskolának, a helyben bérelt tantermekben folyt a gimnáziumi oktatás és a többféle szakmai képzés. Az államkincstár ellenőrzései megállapították, hogy a normatíva igénylések összhangban álltak a tanügyi dokumentációkkal, és a kapott támogatásokat azok céljainak megfelelően használták fel. 2014 őszén felfüggesztették az állami normatíva folyósítását, ezért 2015 elején az iskolák befejezték tevékenységüket – mondta a vádlott az előkészítő ülésen.

A szabálytalanságok idején az iskolákat vezető pedagógusokat, illetve az adminisztrációt készítő alkalmazottat bűnsegédként elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség az előkészítő ülés előtt három bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött, ők elfogadták a velük szemben indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egy vádlott pedig a törvényszék előtt ismerte el bűnösségét, és mondott le a tárgyalás jogáról.

A törvényszék azonban két vádlott esetében is megtagadta az egyesség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását, mert korábbi vallomásaik és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak azzal. A pedagógusok azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a döntés indoklásakor kifejtette, a törvényszék tisztában van azzal, hogy a hosszú ideje tartó büntetőeljárás rendkívüli lelki terhet ró a vádlottakra, és akár még a büntetést is vállalják annak érdekében, hogy az véget érjen, a beismerés azonban csak akkor fogadható el, ha az egyértelmű.

A törvényszék valamennyi vádlott esetében a – várhatóan hosszú – tárgyalássorozatot követően hoz ítéletet – tudta meg az MTI.

A 112 millió forint támogatást vett fel az iskolai alapítvány <strong>nem létező diákok után</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Direkt 36 kiemelt pár példát, hogy miként használták fel a kapott közpénzt, amelyből Antall Péter fizetése látványosan nőtt:

2013-ban még csak havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben már havi átlagban bruttó 4,6 millió forintot kapott.

Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderült, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak.

Több százezer forintot költöttek bőröndökre, alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.

Az AJTK 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket, de ugyanekkor egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.

Az utakat az is drágította, hogy Antall Péter általában más dolgozókkal együtt utazik. Antall azért sem tud egyedül utazni, mert nincs jogosítványa, ezért az utazások idejére bérelt autókat általában a vele utazó személyi asszisztensnek kell vezetnie. Az igazgató – annak ellenére, hogy az AJTK kezdettől a külpolitikai témákra fókuszál – nem beszél idegen nyelven, ezért az asszisztensnek tolmácsolnia is kell.

Az ügyben a Direkt36 felkereste a Miniszterelnökséget, akik közölték:

vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.

A Direkt36 által megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.

Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban.

A Direkt 36: Antall Péter közpénzből járja a világ luxushoteleit bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.