A szervezet kutatásában Magyarország 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, ezzel au Európai Unió tagállamai közül a legkorruptabb lett.

A világranglistán egy fokkal jobb a helyzet, ott csak a 77. helyre jutottunk a vizsgált 180 ország közül. Ez világviszonylatban a középmezőnynek tekinthető.

Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Csehország és Szlovénia, más európai országokkal egyetemben 56 ponttal a 41. helyezést érte el. Lengyelország 55 ponttal a 45., Szlovákia 53 ponttal a 49., Horvátország 50 ponttal az 57. pozíciót szerezte meg a TI korrupciós rangsorában.

Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat következménye.

Míg hazánk 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött. (2020-ban hármas holtverseny volt az utolsó helyen Magyarország, Románia és Bulgária között).

2022-re az egy évvel korábbi minimális előnyét is elveszítette hazánk az EU legszegényebb országával szemben: Bulgária valamelyest javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján.

Az elmúlt tíz évben Magyarország helyezése csökkent a legnagyobb mértékben a korrupciós világrangsorban. Az uniós pénzek kiszabadítása érdekében tett kormányzati intézkedések hatását a CPI most közzétett legfrissebb eredményei – a felmérés hosszú átfutási ideje miatt – még nem tükrözik.  

Reagált a kormány

„Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével„
– reagált a Telexkérdéseire a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A Győztünk! Magyarország lett a legkorruptabb tagállam bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. 

A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.

A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte.

A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.

A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A <strong>Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít az ügyészség egy Pest megyei polgármestert </strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A férfit üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.

A több mint 36 ezer oldalnyi nyomozati irat alapján Szegeden 2001-ben hoztak létre egy alapítványt szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolására. A civil szervezet a következő évtől egy középiskolát működtetett, majd néhány év után egy újabb gimnáziumot alapított. A vádirat szerint azonban az intézmények olyan tanulók után is normatív támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az iskolákkal, illetve beiratkoztak ugyan, de nem látogatták az órákat.

Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni. 2012. január 1-jétől 2014. szeptember 5-ig a jogosulatlan normatív támogatás igénybevételével így 112 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A kár nem térült meg.

A szabályok szerint a a fenntartó alapítványnak félévente kellett jeleznie a tanulói létszámot az államkincstár felé, majd az időszak végeztével elszámolás készült. Ha azonban év közben a diáklétszám 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, azt 8 napon belül jelenteni kellett.

A dokumentációkat általában az alapítvány egy alkalmazottja készítette el, azokat az igazgatók, illetve igazgatóhelyettesek írták alá, majd a kuratórium elnöke nyújtotta be.

A férfi a bíróság előtt tagadta bűnösségét, és hangsúlyozta a normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat mindvégig az iskolákban készítették el, mert az ahhoz szükséges tanügyi dokumentáció ott állt rendelkezésre. Az operatív munkában az alapítvány nem vett részt.

Az utolsó időszakban már tizenkét megyében harminc telephelye volt a két iskolának, a helyben bérelt tantermekben folyt a gimnáziumi oktatás és a többféle szakmai képzés. Az államkincstár ellenőrzései megállapították, hogy a normatíva igénylések összhangban álltak a tanügyi dokumentációkkal, és a kapott támogatásokat azok céljainak megfelelően használták fel. 2014 őszén felfüggesztették az állami normatíva folyósítását, ezért 2015 elején az iskolák befejezték tevékenységüket – mondta a vádlott az előkészítő ülésen.

A szabálytalanságok idején az iskolákat vezető pedagógusokat, illetve az adminisztrációt készítő alkalmazottat bűnsegédként elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség az előkészítő ülés előtt három bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött, ők elfogadták a velük szemben indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egy vádlott pedig a törvényszék előtt ismerte el bűnösségét, és mondott le a tárgyalás jogáról.

A törvényszék azonban két vádlott esetében is megtagadta az egyesség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását, mert korábbi vallomásaik és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak azzal. A pedagógusok azt mondták, nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a döntés indoklásakor kifejtette, a törvényszék tisztában van azzal, hogy a hosszú ideje tartó büntetőeljárás rendkívüli lelki terhet ró a vádlottakra, és akár még a büntetést is vállalják annak érdekében, hogy az véget érjen, a beismerés azonban csak akkor fogadható el, ha az egyértelmű.

A törvényszék valamennyi vádlott esetében a – várhatóan hosszú – tárgyalássorozatot követően hoz ítéletet – tudta meg az MTI.

A 112 millió forint támogatást vett fel az iskolai alapítvány <strong>nem létező diákok után</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A vádirat lényege szerint a hivatalos személy a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyökért cserébe, több alkalommal biztosította a támogatást kérő szervezetek vezetőit arról, hogy a hivatali pozíciójából eredő lehetőségeit kihasználva közreműködik abban, hogy az államtitkársághoz benyújtott támogatási kérelmeiket elfogadják.

A hivatalos személy a támogatások gördülékeny intézéséért cserébe 2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, így többek között ingyenes golfklubtagságot, évente többször luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600.000 forint értékű futópadot.

Utóbbi megvételéhez a főosztályvezető – az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével – maga szerzett költségvetési támogatást az őt megvesztegető alapítvány vezetőjének.

A nyomozó főügyészség a korrupciós bűncselekmények miatt indult ügyben 2021-ben több összehangolt bűnügyi akciót hajtott végre a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség részvételével.

Ezen nyomozati cselekmények során az ingyenes juttatásokat bizonyító okiratokon kívül lefoglalásra került 26.000.000 forint készpénz és a futópad is.

A főügyészség a hivatalos személyen túlmenően további öt személy ellen emelt vádat hivatali vesztegetés elkövetése miatt, akik közül hárman a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek vezetői, míg a további két személy a vesztegetés elkövetéséhez nyújtott segítséget.

Vádiratában az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje valamennyi vádlottat szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, és rendeljen el vagyonelkobzást az átvett és ígért vagyoni előnyökre.

A főügyészség egyebek mellett azt is indítványozta, hogy a bíróság hivatalos személyt végleges hatállyal tiltsa el a köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától.

A videó a kutatáson készült:

A Újabb részletek derültek ki a korrupt minisztériumi főosztályvezetőről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Baranya Megyei Főügyészség közleményében azt írták: a három évvel ezelőtti önkormányzati választáson a polgármesteri címért induló két kelölt egyike folyamodott törvénytelen eszközökhöz.

A győzelem érdekében két ismerősét rábírta, hogy ajánljanak fel pénzt ismerőseiknek vagy akár ismeretleneknek a településre történő átjelentkezésre, majd voksoljanak megbízójukra.

A pénzt – az átjelentkezésért és a szavazatért 5-5 ezer forintot – minden esetben az ügy elsőrendű vádlottja, a polgármesterjelölt adta át a két közvetítő személynek, akik ezt továbbították a felkért választóknak. A jelölt többeket közvetlenül is befolyásolt abban, hogy az állandó lakóhelyüket változtassák meg, majd pénzért személyére adják le voksukat.

A jelölt és két ismerőse összesen 22 embert bírt rá állandó lakóhelyének megváltoztatására és a szavazásra.

A vádhatóság közleménye szerint a választások kiírása idején a névjegyzékben szereplők száma megduplázódott az átjelentkezések következtében.

A választási csalás gyanúja miatt a választási bizottság a választási eljárást megsemmisítette és megismételt eljárást írt ki, amelyen a másik jelölt nyert.

Az ügyészség a bűncselekményt szervező polgármesterjelölt vonatkozásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre tett indítványt – olvasható a vádhatóság kommünikéjében.

A Fizetett a szavazatokért, választási csalás miatt vádat emeltek 25 ember ellen Baranyában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintő jogvita alakult ki év elején, és – a gyanú szerint – az érintettek ismerő három férfi elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva a cégvezetőktől pénz szerez.

Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudnak érni megfelelő változtatásokat a cégbírósági nyilvántartásban.

Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénzt és 50 millió forint értékű részvényt kértek azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, míg a részvények a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost. Augusztusában a harmadik elkövető a vállalkozónak már azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvitával kapcsolatos büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.

A hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó férfiaknak nem volt lehetőségük a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, ám ennek látszatát fenntartották a vállalkozók előtt.

Augusztus 26-án két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól, de a nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tettenérték őket.

Az ügyészség a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt folyó nyomozásban lefoglalta a vesztegetési pénzt, a három férfi gyanúsítottként hallgatta ki, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatását, a harmadiknak pedig a bűnügyi felügyeletét elrendelte – közölték.

A Százmillió forintot kértek egy miniszter lefizetésére, letartóztatták őket bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatóság állományába tartozó, negyvenes éveiben járó férfi 2019-ben került a NAV-hoz vám- és pénzügyőr referensként. 

A vádirat szerint a pénzügyőr hadnagy korábbi – szintén hivatalos személyként ellátott – munkaköreiből adódóan, széleskörű kapcsolati és információs tőkére tett szert. A férfi 2020 októberében korábbi ismeretségükre tekintettel, egy kávézóba hívta az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság területi igazgatóságának egyik osztályvezetőjét. A pénzügyőr az egyeztetés során arra akarta rávenni a rendőr alezredest, hogy osztályvezetői beosztásából fakadó jogköreit felhasználva – esetlegesen további beosztottjait is beszervezve – segítsen ukrán állampolgárok fiktív munkavállalási céllal benyújtott kérelmeinek elintézésében. Az ajánlat szerint a rendőrtisztnek személyenként 100-200 euró közötti összegért, hozzávetőleg kétszáz fő Magyarországra történő beutazásra és tartózkodásra vonatkozó kérelmét kellett volna soron kívül, pozitívan elbírálni.

A rendőr alezredes a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztő kérelmek – kötelezettsége megszegésével járó – elintézéséért felajánlott jogtalan előny ígéretét nem fogadta el.

A pénzügyőr hadnagy nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.

Vádiratában az ügyészség a pénzügyőrrel szemben szabadságvesztés büntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.  

A Vádat emeltek korrupció miatt egy pénzügyőr ellen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A nyomozó főügyészség – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közreműködésével – ma több helyszínen – köztük a zuglói önkormányzat épületében – kutatásokat és lefoglalásokat végzett, majd gyanúsítottként hallgatta ki a zuglói polgármestert és egy volt helyi politikust – ám ez utóbbi személy kilétéről egyelőre nem tudni semmit.

A megalapozott gyanú lényege szerint 2016-ban a jelenlegi polgármester – aki akkor a fővárosi közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.

Mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt.

A kiterjedt nyomozásban további eljárási cselekmények várhatóak.

A Vádat emelt az ügyészség Horváth Csaba és egy volt zuglói helyi politikus ellen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A felszámolók hasonlóan fontos szerepet töltenek be, mint a végrehajtók: hatalmas vagyonok fordulnak meg a kezükben – mondta Hadházy Ákos. Már önmagában a felszámolással is sok pénzt lehet keresni, de az igazán fontossá az teszi őket, hogy a segítségükkel újra lehet osztani a vagyonokat: a NER számára kiemelten fontos kérdés, hogy egy csődbe ment cég vagyona kihez kerül, esetleg megtérülnek-e egyes követelések vagy sem – ebben lehetnek a segítségükre a megfelelő felszámolók. 

Az újrasztervezés során a 140 szereplős listából csak 90 helyet hagytak meg, a 90 felszámoló szervezetből pedig 56 lett olyan, amely korábban soha nem végzett ilyen tevékenységet. 

A pontozási rendszer úgy volt kitalálva (150 pontot lehetett szerezni, 137 ponttal lehetett bekerülni), hogy a teljesen szubjektív, és egy személyben Seszták Miklós által végzett személyes meghallgatás eldöntse, ki kerülhet be a megújult felszámolói listába és ki nem: erre ugyanis 40 pontot lehetett kapni. Az új felszámolói listára többségében olyanok kerültek be, akiknek korábban nem sok közük volt ehhez a területhez, míg régi, tapasztalt cégek kiestek. Az ügyben hamarosan elkezdődik egy közigazgatási per, hiszen van, aki nem hagyta annyiban a kiszorítását.

Hadházy Ákos azt ígérte, szorosan nyomon fogja követni a bírósági eljárást szorosan és beszámol a fejleményekről. A részletek és az eddig beszerzett dokumentumok elérhetők a korrupcioinfo.hu oldalon. A független képviselő Facebook-bejegyzése pedig itt olvasható. 

A Hadházy Ákos: Seszták Miklós döntött arról, ki lehet felszámoló bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Még novemberben levelet küldött az EB a magyar és a lengyel kormánynak – értesült a Süddeutsche Zeitung.

A német lap szerint a 11, illetve 12 oldalas levélben a Bizottság felsorolta azokat a pontokat melyekkel kapcsolatban szerinte jellemző visszásságokat és hiányosságokat lehet tapasztalni a két országban. Ilyen a jogállamiság, a költségvetési kontroll, valamint a korrupció elleni küzdelem. Egyúttal részletes tájékoztatást kért a két kormánytól azzal kapcsolatban, hogy mit kívánnak tenni a problémák orvoslására.

43 oldalas választ kapott a magyar kormánytól, de nem tudták meggyőzni a bizottságot. Erről, részletesebben itt olvashatsz.

Valdis Dombrovskis hozzátette azonban, hogy nem az idő számít, hanem a projektek tartalma és minősége. A tervet a bizottsági jóváhagyás után az EU27-ek tárcavezetőinek kell elfogadniuk, mielőtt megkezdődhetnek a kifizetések.

Nem valószínű, hogy a két ország programjáról még az idén megszületik a brüsszeli testület kedvező minősítése.

A késlekedés azzal jár, hogy Magyarország idén már nem jut hozzá a 2511 milliárd forintos uniós támogatás 13 százalékát kitevő előleghez.

„Az uniós források felhasználása kétségeket ébresztett bennünk. Ráadásul most minden eddiginél több pénz sorsa forog kockán, és éppen ezért fontosabb figyelni arra, hova kerülnek a források”

– mondta az igazságügyi biztos

A Óriási, milliárdos uniós támogatásról csúszhat le idén Magyarország bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.