A bejelentést azután tette meg az egyetem, hogy az End Fossil Barcelona nevű fosszilis tüzelőanyag-ellenes szervezet egy csoportja hét napig megszállta az egyetemet és nem volt hajlandó a tüntetésüket beszüntetni.

Hozzátette, hogy a világ változik, például tíz-tizenöt évvel ezelőtt az egyetem kiküldte volna a rendőrséget, mostanra viszont nem túghatják ki őket, mert mindenki tudja, hogy igazuk van.

De nem mindenki örült ennyire a bejelentésnek. Lorenzo Velotti az egyetem hallgatója és aktivista kijelentette, hogy csalódott volt amiatt, hogy az egyetem nem volt hajlandó eleget tenni a tüntetők másik fő követelésének, azaz hogy utasítsa el a Repsol olajtársaság és más, a fosszilis tüzelőanyagokból profitáló vállalkozások finanszírozását.

A kurzus elindítására vonatkozó döntést Isabel Diáz Ayuso, a madridi autonóm régió konzervatív elnöke beszédében azt nyilatkozta, hogy mindig is volt klímaváltozás, és elutasítja az „apokaliptikus állításokat”, amit a kommunista összeesküvések része.

A Barcelonában 2024-től kötelező lesz a klímaválság-kurzus az egyetemen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kormány továbbra sem kíméli hazánk természeti értékeit. Idén augusztusban védett erdeinkben engedélyezte a tarvágást, most pedig egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésbe, mely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területeink magánkézbe kerüljenek.

A törvényjavaslatban ugyan az áll, hogy ez csak a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával történhet meg, ám azt nem lesz nehéz megszerezni, mivel független természetvédelmi hatósági rendszer már rég nincs Magyarországon. A vevőnek csupán annyit kell tennie, hogy megígéri a szerződésben, hogy vigyázni fog a területen található természeti értékekre, és erről időnként írásban is beszámol.   

A törvényjavaslat azért is rendkívül aggasztó, mert egyértelműen a bevételszerzés a cél: az indoklásból az látszik, hogy az „értékesítési potenciállal” rendelkező területeket kívánják eladni, azaz kiárusítják az állami vagyont. Csakhogy ez nem egy épület, régi gyár vagy telephely.

Amiről szó van, azok a jogszabály-módosítás szerint jelenleg csak a „művelés alól kivett védett természeti területek”, amelyek lehetnek például felhagyott bányák, utak, csatornák, árkok, mocsarak. Azonban ezeket az évek óta zavartalan természetvédelmi oltalom alatt álló területeket legtöbbször már visszafoglalta a természet. Van olyan felhagyott bányánk, ahol rendkívül ritka uráli bagoly él, értékes, kiszáradással fenyegetett, de még meglévő mocsarak, a csatornapartokon pedig gyakran óriási a biológiai sokféleség, rovarok, békák, siklók és madárfajok tucatjai élhetnek ezeken a helyeken.   

Az Alkotmánybíróság korábban már többször kimondta, utoljára a Natura 2000 területek eladása kapcsán is, hogy hazánkban a védettségi szint nem csökkenhet. Csakhogy az már önmagában is a védettségi szint csökkenése, hogy az állam átruházza a tulajdonjogot, és tulajdonképpen a magyar emberek nevében lemond természetvédelmi területekről. És bár felügyeletet továbbra is gyakorolhat, a jogérvényesítés közvetett lesz. A valódi hatalom átkerül magánszemélyek kezébe, akiknek a terveit, az akaratát az állam csak közvetve, feltételekkel tudja felülbírálni. 

A Greenpeace Magyarország azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kormány ezt a törvényjavaslatot és a lehető legmagasabb szinten biztosítsa hazánk védett természeti értékeinek megőrzését, hiszen ezek nélkül elveszítjük azt a lehetőségünket, hogy a klíma- és ökológiai válságot enyhítve egy élhető országot biztosítsunk a magyar embereknek.

A A kormány kiárusítaná a magyar természetvédelmi területeket egy új törvényjavaslattal bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, tehát önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük” 

– állapította meg Szegő Juditkörnyezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

 „…a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

(Azt, hogy mennyire különbözik ugyanazon virágfajta pollenjének felülete tiszta levegőjű környezetben és szennyezett levegőjű környezetben miként változik meg egy pollen felülete a légszennyezés hatására, jól szemléltetik a researchgate.com által közzétett elektronmikroszkópos nagyítású képek.)

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője pedig már egy 2001-ben tartott konferencián elmondta: „A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

„Az elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy a fűtésből, a közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé!”

 – állapította meg Horváth Zsolt agrármérnök, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.

A A pollenallergia fő oka: a légszennyezés bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Magyarország zöld civil szervezetei közös tüntetést szervezünk augusztus 17-ére, szerdára a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez, hogy közösen kezdeményezzék: vonja vissza a kormány ezt az erdeinket pusztító rendeletet. A szervezők várnak minden természetszerető, saját és gyermekei jövőjét féltő résztvevőt, hogy közös erővel megállítsák természeti kincseink elpusztítását.

Az esemény a ‘Ne vágj ki minden fát!‘ elnevezést kapta.

A 18 órakor kezdődő esemény pártpolitikától mentes és arra kérnek mindenkit, hogy pártjelvényeket, pártlogókat ne hozzanak magukkal. Az eseményről további információ a Facebook oldalon olvasható, melyet ide kattintva érhet el.

A Ismét utcára vonulnak az erdőírtást lehetővé tévő rendelet visszavonásáért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A hatóságok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a tóban a tavalyi évhez hasonlóan ne fordulhasson elő tömeges halpusztulás, ennek megfelelően minden nap hajnal 6 órától délelőtt 10 óráig egy gép forgatja a vizet – egészen pontosan másodpercenként 280 litert. Bár így is vannak halak, akik az alacsony vízállás miatt elpusztulnak, a haltetem száma elenyésző 2021-hez képest.

Ma már a parttól több helyen 30-40 méterre be lehet sétálni oda, ahol néhány éve még derékig ért a víz. A problémát tetézi, hogy a Velencei-tavat ellátó víztározók is ki vannak száradva és egy eső esetén is azonnal felszívódna a víztározók talajába az esőcseppek.

Megoldási javaslatként felmerült, hogy a Dunából csatornán keresztül érkezzen víz a tóba, ám ennek olyan aggályai vannak, hogy a Duna vizének találkozásával felborulhat az eddig kialakult ökoszisztéma.

A Megdöbbentő képek és videó a kiszáradó Velencei-tóról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből. Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. 

Lakosságarányosan számítva nálunk kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint például Franciaországban vagy Hollandiában. A halálozások száma azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsát jelenti, hiszen százszor ennyi megbetegedés történik. A különösen veszélyeztettek közé tartoznak az idősek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint a gyermekek, akik egész életükre szóló betegséget szerezhetnek a mostani rossz levegő miatt.

A vizes fa elégetésekor sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint kiszárított fa égetésénél. Márpedig a fakitermelés felpörgetésével többen fűtenek majd friss fával, nem megvárva a kiszáradásához szükséges másfél-két évet.

A kormány elrendelte a lignitkitermelés fokozását is. Nyilvánvalóan ezzel együtt a lakosság részére történő lignitárusítás is növekedni fog, pedig ezt már régóta be kellett volna tiltani, hiszen a lignit háztartásokban történő elégetése még a nedves fáénál is nagyobb légszennyezést idéz elő.

Az is előre látható, hogy jelentősen megszaporodik majd – a már sajnos korábban is széles körben elterjedt – illegális lakossági tüzelések száma: még többen fognak a kályhájukban kezelt fát, műanyagot, gumit és egyéb hulladékot égetni. Az így keletkező füst toxicitása pedig akár ezerszerese is lehet a száraz fa égetése füstjének. Ez a rendkívül mérgező füst pedig mindenkit elér, bárhol lakik is: fűtési időszakban még Budapest levegőjében is az összes légszennyező részecske öt százalékát teszik ki az illegális tüzelésből származó részecskék, azonban ezek mérgező hatása akár tízszer-százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléké.

„A háztartások energiaellátásának biztosításával kapcsolatos új intézkedéseket mélységesen elhibázottnak tartjuk. Ha ezek az intézkedések hatályban maradnak, akkor már nemcsak a jobb életkörülmények reményében fogják sokan elhagyni az országot, hanem – a hatalmas légszennyezés és természetpusztítás miatt – saját és családtagjaik egészségének, puszta életének megóvása érdekében is” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szilárd tüzelés erőltetése helyett célszerű lenne független szakértők közreműködésével széles körű lakossági felvilágosítást folytatni a helyzet súlyosságáról, valamint arról miként csökkenthetik a lakosok egyszerű módszerekkel (például a helyes fafűtés elsajátításával) energiaköltségeiket. Egyúttal érdemes minden lehetséges forrást és szakembert (szükség esetén átképzéssel) átirányítani a háztartások energiatakarékosságának növelésére, energiahatékonyságuk javítására. Elengedhetetlen a hatóságok megerősítése is, hogy érdemben fel tudjanak lépni az illegális lakossági égetések ellen.

A Levegő Munkacsoport 1988-ban alakult környezetvédő civil szervezet. Tevékenységének főbb területei az államháztartás és az uniós költségvetés zöld reformja, a közlekedés környezetbarátabbá tétele, valamint az éghajlatváltozást lassító és környezetünket élhetőbbé tévő energiapolitika és településfejlesztés. Tanácsadó Irodája minden évben több ezer embernek nyújt segítséget.

A Ha így folytatódik, a betegség és a halál elől kell menekülnünk Magyarországról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat – írják a szervezők a pénteki demonstrációt magyarázva és felidézve az augusztus 4-én, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet.

Bár a Facebook eseményekre való visszajelzések nem adnak pontos képet, de ha a visszaigazolóknak csak a fele ellátogat pénteken az Agrárminisztériumhoz, akkor az április 3-i választásokat követően ez lehet a legnagyobb demonstráció Magyarországon.

A tiltakozás a Parlamenttel szemben álló Agrárminisztérium épülete előtt lesz 17:30-tól, további részletek pedig a Facebookon olvashatóak.

A kormány döntése ellen számtalan szervezet felszólalt, ahogy többek között a WWF is, aki kijelentette, hogy „a válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”

A Már 50 ezren jelezték, pénteken tüntetnek az erdőírtások ellen Budapesten bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat – írják a szervezők a pénteki demonstrációt magyarázva és felidézve az augusztus 4-én, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet.

Bár a Facebook eseményekre való visszajelzések nem adnak pontos képet, de ha a visszaigazolóknak csak a fele ellátogat pénteken az Agrárminisztériumhoz, akkor az április 3-i választásokat követően ez lehet a legnagyobb demonstráció Magyarországon.

A tiltakozás a Parlamenttel szemben álló Agrárminisztérium épülete előtt lesz 17:30-tól, további részletek pedig a Facebookon olvashatóak.

2022. augusztus 4. – a nap, amikor a természetvédelem megszűnt Magyarországon.

– így foglalta össze az esetet Schiffer András, ügyvéd, az LMP egykori alapítója és társelnöke.

De nem csak az LMP egykori politikusa tiltakozott a kormány lépése ellen. A WWF kijelentette, hogy „a válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”

A Az erdők védelme érdekében szerveznek hatalmas tüntetést péntekre bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A műanyagmentes július a végéhez ér a héten, ám rengeteg még a teendő azért, hogy végleg felszámoljuk a műanyagválságot. Ennek részeként a Greenpeace Magyarország a műanyaghulladék-termelésben élenjáró boltokban is szeretne változást látni, ezért a zöldszervezet áprilisban megkereste hazánk 9 legnagyobb élelmiszerüzlet-láncát, hogy megvizsgálja a műanyaglábnyomukat. A felmérés keretében a környezetvédő szervezet rangsorolni fogja az élelmiszerüzlet-láncokat, hogy azok mennyit tesznek a hulladékcsökkentésért és az újratölthető csomagolások elterjedéséért – a Greenpeace az ehhez köthető értékelését 2022. őszén tervezi bemutatni.

Már most kijelenthető, hogy az üzletekben számos pozitív tendencia látható, például néhány nagyáruház megszüntette az ingyenes műanyag zacskókat és egyre több termék elérhető újratölthető csomagolásban vagy csomagolás nélkül. Ám sokat kell még azon dolgozni, hogy végleg eltűnjenek a boltok polcairól az eldobható palackokban kínált italok, a több réteg műanyagba csomagolt zöldségek, gyümölcsök. Erre hasznos példákkal szolgál a Greenpeace, elsősorban brit példákat bemutató „Kicsomagolva” című kiadványa, melyben számos jó gyakorlat található arra vonatkozólag, hogy hogyan felezhetik meg az élelmiszerboltok a műanyagcsomagolást 2027-re.

Ugyan az Egyesült Királyságban bizonyos esetekben eltérőek lehetnek a fogyasztási szokások, a műanyagcsökkentésre meghatározott célok és alapelvek azonosak: meg kell előzni a hulladék keletkezését. A kiadvány bemutatja azokat a termékeket, ahol a legnagyobb a lehetőség a műanyagcsökkentésre. Ilyenek például a szénsavas üdítők, az ásványvíz, a zöldségek és gyümölcsök, a tisztító- és tisztálkodószerek, sok más egyéb termékkategória mellett. A zöldségek és gyümölcsök a legtöbb esetben kínálhatók csomagolásmentesen, amennyiben szükséges párásítással kiegészítve. Az italok esetében egyre több országban alkalmazzák a palackok újratöltésén alapuló, betétdíjas, visszaváltható rendszert. A háztartási tisztítószereknél is jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék, például, ha koncentrátumok formájában kínálják őket. Ha a tisztálkodószereket nézzük, már kapható szilárd sampon csomagolásmentesen, de vásárolhatunk folyékony tusfürdőt bolti utántöltős rendszerben. 

A Greenpeace évek óta küzd a műanyagkrízis felszámolásáért. Közel negyedmillióan követelték, hogy tiltsák be Magyarországon az egyszer használatos műanyag zacskókat. A társadalmi nyomás hatására a kormány részben betiltotta, részben pedig jelentősen megadóztatta a műanyag zacskók használatát. Emellett több mint 50 ezren támogatták a Greenpeace STOP PET petícióját, melyben azt követeli a zöldszervezet, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re, és az italcsomagolások legalább 70%-a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.

A Így csökkenthetik felére a műanyag csomagolást az élelmiszerboltok bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Folyamatos problémát jelent, hogy Magyarországon a kormány nem áll ki kellően a zöld ügyek mellett, sőt, legtöbb esetben inkább ellehetetleníti azokat. A Fridays For Future mozgalom a mindenkori kormányt felszólítja arra, hogy ne lehessen Magyarországon komoly zöld program nélkül kormányozni!

Szerencsére a civil szerveződések egyre több sikert érnek el az állammal szemben.

Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken ítéletet mondtak az évek óta húzódó Hamzsabégi-sétány ügyében. A kormány eddig úgy tálalta ezt az ügyet, mintha ez csak az agglomerációt érintő személyszállítást segítené elő. Közel 15.000 ember életkörnyezetét tenné tönkre az itt áthaladó teherforgalom, illetve több száz fa kerülne kivágásra – a helyiek végül bíróságra vitték az ügyet, ahol a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. Erről itt olvashatsz bővebben.

A Fridays For Future mozgalom fel szeretné hívni a figyelmet továbbra sem oldódott meg az ökológiai és a klímaválság, ezért tartják fontosnak még ha nem nagy létszámban, de rendszeren felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás okozta problémákra.

Március 25-én lesz egy Globális Klímasztrájk, amely nagyobb volumennel fog bírni, mint a mostani kisebb tüntetések. Ugyanis ezen a napon világszerte tüntetni fognak az emberek, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a klímaválság okozta globális jövőt érintő problémákra.

A Fridays For Future szerint nagyon fontos, hogy lássák az emberek az állandó kisebb-nagyobb tüntetéséket, találkozzanak egyáltalán a problémával. Fontosnak tartják, a közösségi média felületeken az aktív részvételt, ezzel ösztönözve a még kevésbé aktív résztvevőket. Rendszeresen járnak iskolákba felvilágosítást tartani.

Borítókép: Varga Máté / Jövő TV

A Ismét elindult a Fridays For Future 10 hetes klímavédelmi tüntetéssorozata. bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.