Rengeteg hal pusztult el köztük veszélyeztetett példányok is, mivel egy biogázállomás fermentációs hulladéka ömlött a Garamba az elmúlt napok esőzései és viharai miatt.

A szlovákiai Bezeréte település mellett horgászók jelentették a horgászszövetségnek, hogy bűzlik a víz és kifejezetten zavaros is, továbbá rengeteg elpusztult halat láttak. A horgászszövetség ezután azonnal értesítette a hatóságokat.

A viharban kidőlt fa okozta az ökológiai katasztrófát, mivel az pont egy fermentációs hulladékot tároló zsákszerű tartályra zuhant. A baleset közben a tartály megsérült az esőzések következtében pedig feltehetőleg 400 köbméter hulladékot mosott bele a vihar a patakba, ami aztán a Garamba ömlött.

Közben Szendőfi Balázs természetfilmes azt közölte Facebook-oldalán, hogy hétfő esti információi szerint az első napi dögszedés eredménye 25 halfaj 4100 példánya összesen 1,9 tonna súlyban. Ráadásul ebben nincsenek benne az apróbb termetű halak (csík- és küllőfélék, ingolák), mert a kisebb tetemeiket nehezebb összegyűjteni. Viszont a rendkívül kisállományú, világszinten veszélyeztetettként nyilvántartott dunai galóca több példányát is látni a tetemekről készült képek között. Az itthon fokozottan védett halfaj természetvédelmi értéke 100 000 forint. Egy példány akár 50 kilogrammosra és 1,5 méteresre is megnőhet – írja a Napi.hu.

A szlovákiai Bezeréte és környékén 600 kilogramm haltetemet emeltek ki a folyó egy kilométeres szakaszán. A környező települések környékén is átlag feletti halpusztulást észleltek a folyóban.

A Garam Esztergommal szemben torkollik a Dunába, és a szennyezés körülbelül 90-100 kilométerre már megjelent a folyótól – számolt be az esetről a Liner.hu is.

(Napi.hu / Liner )

Nyitókép: Budapest halai – Facebook

A 600 kilogramm haltetemet emeltek ki a Duna mellékfolyójából bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szigetszentmiklósi önkormányzat víziközmű cégének rendszeresen dolgozó vállalkozás alkalmazottját gyanúsítja a rendőrség a ráckevei Duna-ágban történt kapitális olajszennyezéssel. A Polihistor Épület- és Közműfenntartó Kft. egyik munkatársa megerősítette értesülésünket, hogy V. József náluk dolgozik.

Nagy János, Szigetszentmiklós polgármestere, azt közölte, hogy a híradásokból értesült a gyanúsításról.

Úgy gondolom, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a bíróság jogerős ítéletéig. Nekem nincs jogköröm eldönteni azt, hogy egy cég alkalmazottja dolgozhat-e vagy sem 

– közölte a polgármester a Magyar Naranccsal.

Még tavaly december elején többezer liter olajszennyeződés került Szigetszentmiklós csapadékvíz-gyűjtőjébe. A súlyos természeti károkat okozó bűncselekmény felderítése érdekében a BRFK külön nyomozócsoport alakított ki. Június elején pedig lehetséges áttörés történt az ügyben, lett egy gyanúsítottuk.

A A vízgyűjtőt tisztító cég munkatársát gyanúsítják a szigetszentmiklósi olajszennyezés ügyében bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Felvetődhet a kérdés: mi közünk nekünk az óceánokhoz, amikor még tengerünk sincs? A válasz az, hogy az óceánok jelentős mértékben befolyásolják a Föld éghajlatát, az éghajlatváltozást, és így a mi életkilátásainkat is.

Földünk felszínének több mint 70 %-át tenger borítja. Minden második levegővétel a Földön az óceánok növényvilágának köszönhető. Létük biztosítja termelődő oxigénkészletünk felét, miközben elnyelik az emberi tevékenységek által kibocsájtott CO₂ egyharmadát. Ugyanígy meghatározó szerepük van a Föld éghajlatának, időjárási viszonyainak alakulásában: Az óceánok nyelik el a Földet érő hő legnagyobb részét, különböző mértékben az Egyenlítőtől a sarkokig. Ez a különbözőség meghatározó tényezője a hatalmas energiával végbemenő légköri áramlások évmilliók alatt kialakult rendszerének, miközben a tengerek és az óceánok egyfajta hő- és energia akkumulátorként játszanak szerepet a szélsőséges viszonyok kiegyenlítésében, elősegítve a bolygó sajátos „komfort klímájának” kialakulását.

De a jelenlegi, nagyrészt ember okozta gyors globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent: veszélybe került az élőviláguk, a biológiai egyensúlyuk, aminek felborulása egyrészt ökológiai katasztrófához vezet, másrészt a földi klíma szabályozásában betöltött szerepük is átalakul, így az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyoknak nemhogy a fékezői, de a kiváltó tényezői lehetnek. A Meteorológiai Világszervezet nem véletlenül mondta ki, hogy ha meg akarjuk ismerni az éghajlat és az időjárás változását, meg kell ismernünk, értenünk és védenünk kell az óceánok életét.

Hogy mi mit tehetünk ezért? Csökkentenünk kell az „értől az óceánig” vízbe és légkörbe jutó szennyezéseket, védeni és bővíteni kell a természetes élőhelyeket, amelyek e jótékony és semmi mással nem pótolható élő rendszer részei – olvasható az LMP oldalán.

A Ma van az Óceánok világnapja bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A település és a környék tisztaságáért sokat tett az önkormányzat – írják. Ennek ellenére még mindig van példa arra, hogy többen közterületeken, vízpartokon, tisztásokon, vagy a kertek alatt dobálják el a hulladékot.

Így az elkövetőket a polgármesteri hivatal felhívása szerint módukban áll azonosítani és felelőségre vonni. A jogszabályok szerint magánszemélyek 3 és 6 ezer lej közötti, cégek pedig 25 és 50 ezer lej közötti bírságot kaphatnak.

(Transindex)

A Pénzt kapnak egy román faluban, ha dokumentálják az illegálisan szemetelőket bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Tiba István Fideszes képviselő, aki Balmazújváros korábbi polgármestere volt, most miniszteri biztos pozíciót kapott át a Hajdúnánáson létrehozandó így kordinálhatja a soha meg nem térülő, most 65 milliárdos – multifunkciós MotoGP versenypálya megvalósítását és az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket is. Szerencsére nem ingyen kell dolgoznia, mert havi kétmilliós parlamenti juttatása mellett, most ezért még szintén havi egy milliót rakhat a zsebébe. Természtesen az sem titok, hogy a diszkrét pénzpazarlás mellett ez nem a leginkább környezetbarát beruházás, akár mondhatjuk környezettszennyezőnek is.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Hivatalos Értesítőben a miniszteri biztos feladatává tette, hogy tartsa a kapcsolatot a versenypályaberuházó gazdasági társasággal, vegyen részt a fejlesztések műszaki tartalmának kialakításában, valamint az érintett településekkel való egyeztetésben, a pálya üzemeltetési koncepciójának kialakításában. Készítse elő a sikeres üzemeltetés érdekében szükséges térségi infrastrukturális és turisztikai beruházásokat, működjön közre a beruházás kommunikációs és marketingstratégiájának előkészítésében és megvalósításában – írja a Greenfo.

A Hajdúnánás külterületén lévő korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát építését 2020-ban jelentette be a kormány. Létrehoznak mindenféle vagányságot, többek között Forma-1 motoros megfelelőjét, így kiválóan funkcionálhat világ első számú gyorsaságimotoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is.

– olvashatjuk.

(Greenfo)

A A hasznos beruházásnak, kell egy méghasznosabb miniszteri biztos bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Tiszán úszó hulladékból készítenek vonalzókat, poharakat és tollakat a Tisza menti településeken élő diákok. A program sikereségéből adódóan, három év múlva már Ukrajnában is megrendezésre kerül a PET kupa.

A PET kupa csapata már közel 10 éve szervez különböző programokat a Tiszában lévő rengeteg szemét problémájából fakadóan, hogy felhívják a figyelmet az eset fontosságára és a környezetszennyezés súlyosságára. A legújabb programjuk a Műanyag Műhely, azaz a MüMü, melynek keretein belül újragondolják a műanyag fogalmát.

A megfelelő szakmai háttérismerettel a folyamatosan problémát okozó folyami szemetet néhány berendezéssel számtalan új menő tárggyá is lehet varázsolni, mindeközben a környék folyópartja is megtisztul. A műanyagkupakokat mind a diákok darálják le saját kezüleg, amiből aztán vonalzót, poharat, vagy akár golyóstollat is készíthetnek

– mondta a MüMü nyitóhelyszínén, Tiszadadán Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója az Euronewsnak.

Rendkívül fontosak ezek a programok, hiszen a jövő generációját már rászoktatják a környezettudatos gondolkodásra és arra is, hogy egyénenként mi mindent meg lehet tenni a természet megóvása érdekében. Az újrahasznosított műanyag hasznot hordoz magában, akár vállalkozást is lehet rá építeni. A műanyag ára a koronavírus alatt 60 százalékkal drágult a világpiacon.

Mi lehet az oka a sok folyami szemétnek?

Sajnos a Tiszán érkező szemét nagy része Ukrajnából és romániai mellékfolyóiról érkezik, melynek fő okai a szegénység és a tudatlanság lehet, feltehetőleg nem ártalmas szándékkal rongálják a környezetet.

– mondta a PET Kupa társalapítója az Euronewsnak.

A Műanyag Műhely három hét múlva már a folyó ukrán szakaszán jár majd, hogy megismertesse az ott élőket a helyes hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás lehetőségeivel.

(Euronews)

A A Tiszán úszó hulladékokból készítenek tárgyakat az iskolások bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Meglepő fordulatot hajtott végre a kormány a Brüsszelnek benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv pénzügyi vonatkozásaiban. A terv finanszírozására hazánknak a következő 3 évre összesen 5800 Mrd forintos keretet ajánlott fel az Unió: 2500 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást és 3300 milliárd Ft hitelt. A társadalmi vitára bocsátott tervezetben még az 5800 Mrd forintos felhasználás szerepelt, majd a közelmúltban megtudtuk, hogy a kamatmentes hitelt nem vesszük fel.

Nem hozta nyilvánosságra a kormány, hogy mely programelemeket törli vagy csökkenti az új koncepció szerint.  Az LMP gyanítja, hogy többek között a zöld beruházások, köztük a klímavédelmi és természetvédelmi programok látják ennek a kárát.

Már az 5800 Mrd forintos változat is igen gyenge volt klímavédelmi szempontból, különösen az energiahatékonyság és energiatakarékosság tekintetében. Hiányzik belőle az épületek energetikai mélyfelújítása, márpedig ezzel lehetne a legkönnyebben csökkenteni az energia felhasználást, a szén-dioxid kibocsátást és a légszennyezést. Ezek után érthetetlen, hogy a fűtési rendszerek korszerűsítését viszont tartalmazza a program. A kettőt egyszerre kellett volna, mert így az új berendezések is az utcát fogják fűteni. Ráadásul a terv a pazarló elektromos fűtést támogatja, ami legfeljebb Paks 2 legitimálását szolgálhatja. Ennél vannak sokkal jobb megoldások, mint például a hőszivattyú vagy a megújuló alapú távfűtés.

A megújuló energiaforrások terén szinte kizárólag a napenergia támogatásáról van szó, holott a rugalmas ellenállóképesség feltétele a diverzitás, a több lábon állás. Fájóan hiányzik a szélenergia és a biogáz. Ráadásul a napenergiás támogatások jelentős része nagy, zöldmezős vagy termőföldekre telepített naperőműveknek menne, ami nem jó irány. Ezeket a pénzeket át kellene csoportosítani a barnamezős telepítésekre, illetve a háztetőkre szerelt napelemes rendszerekre.

Az LMP hangsúlyozza, hogy továbbra sem tartja fontosnak a kormány a szemléletformálást, a lakossági klímatudatosság és energiatakarékosság támogatását.

A helyreállítási terv ebben a formában egy kihagyott ziccer, sokkal jobban kellene szolgálnia a klímavédelmi célokat. Ne feledkezzünk el arról, hogy Magyarország különösen kitett a gyorsuló klímaváltozás hatásainak, amit már mindannyian a saját bőrünkön megtapasztalunk.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólítja a kormányt, hogy a szakmai és civil szervezetektől beérkezett vélemények és a parlamenti vitanap tanulságai alapján tervezze újra a helyreállítási tervet úgy, hogy a középpontban a környezet- és klímavédelmi intézkedések álljanak.

A A helyreállítási terv egy kihagyott zöld ziccer bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Mészáros keményítőgyárát 2019 februárjában Orbán Viktor avatta fel; a beruházáshoz az állam 6,2 milliárd forint közpénzt adott. Az üzem 2019 őszén súlyos környezetkárosítást okozott: a légszennyezés miatt dolgozók kerültek kórházba, a közeli patakban halpusztulás történt, és talajszennyezést is megállapított a katasztrófavédelem.

A vállalat eleinte tagadta, hogy köze lenne a szennyezéshez, és perrel fenyegette az esetről beszámoló médiumokat, utóbb azonban bebizonyosodott, hogy a gyár ipari mennyiségű szerves anyagot engedett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol az tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.

A megyei katasztrófavédelem arra kötelezte a céget: „az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással” akadályozza meg, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.

– áll a katasztrófavédelmi hatóság határozatában.

Az ügy miatt a Párbeszéd feljelentést tett, a rendőrség azonban most megszüntette a nyomozást, mondván: minden szabályszerűen történt, nincs felelőse az esetnek.

Ennek azonban nemcsak a már említett hatósági határozat mond ellent, hanem a tények sokasága is. A hatályos Btk. szerint a környezetkárosítás már a környezet állapotát veszélyeztető szennyezéssel is megvalósul, itt pedig sokkal több történt puszta veszélyeztetésnél, hiszen konkrét egészségkárosodásra, illetve halpusztulásra is sor került. Továbbá hibás volt a Viresol által használt technológia is – ezért írta elő a katasztrófavédelem a megváltoztatását.

A területen nem volt monitoringrendszer kiépítve az iszap vizsgálatára, miközben a légszennyezést okozó kénhidrogén forrása a tározó iszapjában évek alatt felhalmozódó szulfátok nagy mennyisége és a szerves anyag beengedése miatt kialakult oxigénhiányos állapot volt. Vagyis az engedélyező hatóságnak számolnia kellett volna ezzel a kockázattal, ami a hatóság mulasztásának lehetőségét is felveti. Ráadásul az eset kapcsán a gyár területén egy szintén súlyos, és máig következmények nélkül maradt pakuraszennyezésre is fény derült, amelynek következményeit csak részleges talajcserével lehetett elhárítani.
Mindezek miatt a Párbeszéd panasszal él a nyomozást megszüntető határozat ellen, bízva benne, hogy az ügyészség a jog oldalára áll a kormánypárti oligarchával szemben, és nem hagyja büntetlenül a bizonyítottan megvalósult – a Btk. szerint hivatalból üldözendő – környezetkárosítást.

Budapest, 2021. május 7.

Kocsis-Cake Olivio,
a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese

A Futni hagyják Mészáros Lőrincet?! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.