„A Freie Mittével a parképítésben is új utakra lépünk: nem katonásan ápolt zöldterület lesz, hanem természetközeli pihenőhely a bécsiek számára. A Freie Mitte területén már most is számos védett hüllő és kétéltű faj él, mint például a zöld varangy és a fürge gyík. A park kialakításakor nagy hangsúlyt fektetünk a biológiai sokféleség megőrzésére, az új zöldterület egyszerre felel majd meg a faj- és természetvédelem követelményeinek, illetve a látogatók igényeinek” – mondta Bécs klímavédelmi városi tanácsnoka, Jürgen Czernohorszky az első kapavágás alkalmából.

Az 1,6 hektáros városi vadon két természetes vízfelületével már most is fontos élőhelye a zöld varangyoknak és a fürge gyíkoknak. A vizes élőhelyet – az itt élő védett fajok megóvása mellett – természetközeli élményterületté formálják át, fastégeken keresztül lehet majd megközelíteni és ülőalkalmatosságokat is kihelyeznek, hogy a látogatók innen figyelhessék a flórát és faunát. Mivel a területen mezei nyulak, vörös vércsék, valamint számos védett  lepke-, tücsök- és növényfaj is él, az építkezést ökológiai építésfelügyelő kíséri figyelemmel és minden beavatkozást természetvédelmi engedélyeztetés előz meg – számolt be a Greenfo.

A park klímáját a 300 új fa fogja majd javítani, továbbá a tervek között van több gyermekjátszótér, kutyafuttató, skatepark, biciklis játszótér, különböző sportpálya, napozórétek és egy közösségi kert kialakítása is.

(Greenfo)

A Durván zöldít Bécs, 1974 óta nem építettek ekkora parkot bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

– mondta Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos tegnapi találkozóján a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

Az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: az EB július 14-én mutatta be a Fit for 55 nevű komplex klímavédelmi javaslatcsomagját, amely azt célozza, hogy az Európai Unió 2030-ra elérhesse az 55 százalékos szén-dioxid-csökkentési célját. Ez volt az első olyan találkozó, amikor a tagállamok erről kifejthették a véleményüket – tette hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

“Azonban beigazolódtak a kezdeti félelmeink, mert megjelent az a javaslat a bizottsági csomagban, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit kiterjesztenék a lakossági, illetve a közlekedési szektorra is”

– mutatott rá.

Ez annyit jelentene, hogy a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk ezeknek a költségnek a finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai, és így a magyar családokra – tette hozzá.

Szavai szerint nagyon fontos, hogy az állampolgárok és az ipar is támogassa majd a zöld átmenetet, különben a 2050-es klímasemlegességet nem lehet elérni, de ennek érdekében megvalósítható célokat kell kitűzni.

“Mi úgy gondoljuk, hogy az, hogy kiterjesztjük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a lakosságra, az nem a jó út, ezt mi mindenféleképpen ellenezzük”

– jelentette ki.  

“Lehet, hogy néhány nyugat-európai országban ez elviselhető terhet jelent, de mi azt szeretnénk, ha ezeket a költségeket a nagy szennyező vállalatok fizetnék meg”

– mondta.

Beszélt arról is, hogy a bizottság javaslatot tett egy úgynevezett szociális alap létrehozására, ami első ránézésre egy túlbürokratizált rendszernek tűnik. A szén-dioxid-kvóta bevételek Brüsszelbe kerülnének, és valamilyen döntési mechanizmus alapján Brüsszel osztaná szét a tagállamok között ezeket a forrásokat, hogy kompenzálja a szociális költségeket – magyarázta.

Úgy vélekedett:

“Ez egy túl bonyolult rendszer, a tagállamok sokkal jobban tudják, hogy hova és mire kell ezeket a forrásokat felhasználni, nem Brüsszelnek kell megmondania”.

Jelezte: azt szeretnék, ha minél több pénzügyi eszköz állna rendelkezésre annak érdekében, hogy a zöld átmenetet finanszírozni lehessen, és a magyar ipar is versenyképes maradjon a jövőben, valamint az energiaárak se szálljanak el.

“Egy jól kiegyensúlyozott intézkedéscsomagra van szükség, és ezt fogjuk képviselni az elkövetkező uniós tárgyalások során”

– fogalmazott, majd hozzátette: a visegrádi csoport (V4: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) hasonlóan látja a problémát, ezért a jövőben is összehangolják majd az álláspontjaikat.

/Greenfo

A Magyarország nem támogatja az EU-s klímavédelmi tervet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Alkotmánybírósági panasszal élt Luisa Neubauer a Fridays for Future klímaaktivistája, mivel szerinte a hatályos német klímavédelmi törvény nem volt elég szigorú. A bírák döntése értelmében arra kötelezik a törvényhozót, hogy 2022 végéig részletesebben szabályozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, szerintük ugyanis a mostani rendeletek valóban nem fékezik meg kellőképpen a CO2 kibocsájtást és ezt a fajta feladatot leginkább 2030 utánra halasztja.

Ahhoz, hogy a Németország által is aláírt Párizsi Megállapodásban foglaltak tarthatóak legyenek, 2030 után már olyan drasztikus lépéseket kellene megtenni az országnak, ami a személyek szabadságjogait is korlátozhatná.

Az alkotmánybíróság döntése azért is fontos, hiszen ezzel olyan bírói precedenst teremtettek Németországban, ami a későbbi alkotmánybírói döntéseket is befolyásolhatják.

A panaszt benyújtó klímaaktivista, Luisa Neubauer Twitteren is kifejezte örömét, mint írta: NYERTÜNK!!!

WIR HABEN GEWONNEN!!! Unserer #Klimaklage vor dem #BVerfG wurde zugestimmt. Es ist riesig. Klimaschutz ist nicht nice-to-have, Klimaschutz ist unser Grundrecht. Jetzt kämpfen wir weiter, für eine 1,5 Grad Politik, die unsere zukünftigen Freiheiten schützt, statt sie zu gefährden.

— Luisa Neubauer (@Luisamneubauer) April 29, 2021

A Elbukott a német klímatörvény, mert nem elég szigorú bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.