Schmuck Erzsébet szerint erre azért van szükség, mert Magyarország klímatörvénye ellentétes az alaptörvénnyel és a párizsi egyezmény célkitűzéseinek sem felel meg.

Felidézte, hogy az országgyűlés egy éve fogadta el Magyarország klímatörvényét, amelyet a kormány olyan szinten átalakított, hogy az nem segíti elő az éghajlatváltozás megfékezését.

A társelnök reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság szigorít a klímatörvényen, ahogy ezt a német alkotmánybíróság is megtette a saját klímatörvényével. De hasonlóan szigorítottak Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban is a klímatörvényeken.

A – jelenlegi – magyar klímatörvény szerint az üvegházhatású gázok kibocsájtását minimum 40 százalékkal csökkenti a ’90es évekhez képest, 2030-ig.

Ez kevés.

– hangsúlyozta Schmuck Erzsébet.

Ugyanis 2030ig nem 40, hanem legalább 65 százalékos csökkentésre van szükség ahhoz, hogy ne roncsoljuk tovább a földünk klímáját.

Emellett kritizálta, hogy a törvény nem írja elő az energiafogyasztás csökkentését, valamint az is probléma, hogy a megújuló részarányunk 21% lenne 2030-ra. Ezt az arányt pedig meg lehetne duplázni, ha a kormány nem tiltotta volna be a szélenergiát – tette hozzá.

A Az LMP alkotmánybírósághoz fordul az elégtelen klímacélok miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.