Az európai klímatörvény által kitűzött nettó 55%-os (valójában 52,8%-os) kibocsátáscsökkentés helyett a tudományos jelentések alapján legalább 65%-kal kellene mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy reális esély legyen a felmelegedést 1,5 °C-on belül tartani.

Mivel az „Irány az 55%” klímacsomag csak az 55%-os célt szeretné elérni, hiába tartalmaz többnyire előremutató intézkedéseket, az LMP – Magyarország Zöld Pártja nem tartja elégségesnek, a zöldek radikálisabb reformokat és gyorsabb átalakulást várnak. Például a belső égésű motorral szerelt új autókat 2035 helyett már 2030-tól be kellene tiltani, és a 2030-ra vonatkozó, 40%-os megújuló energia célszám is túl alacsony.

Üdvözöljük a meglévő kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer reformját, hiszen a Bizottság az éves csökkentési arány növelését javasolja. Azonban a közlekedésre és a háztartásokra vonatkozó új, párhuzamos kvótakereskedelmi rendszer veszélyeket is rejt magában. Megfelelő kompenzációs mechanizmussal biztosítani kell, hogy a szegénységben, energiaszegénységben élő emberekre nem hárul aránytalanul nagy teher.

Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy az elkövetkező egyeztetések során ne akadályozza, hanem segítse a hatékony és kellően szigorú intézkedések elfogadását – olvashatjuk az LMP – Magyarország Zöld Pártjának oldalán.

A Az uniós klímacsomag köszönőviszonyban sincs a párizsi célokkal bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Banking on Climate Chaos 2021 jelentése szerint 2016 és 2020 között a világ 60 legnagyobb kereskedelmi és befektetési bankja összesen 3800 milliárd dollár összegben fektetett fosszilis üzemanyagokba. Ebből peresze lehet következtetni, hogy az ilyen mértékű invesztálás nem kifejezetten segít, sőt meglehetősen nehezíti a klímavédelemért folytatott küzdelmet.

A bankoknak remélhetően ébresztőleg fog hatni a tanulmány eredménye továbbá a jövőben konkretizálni tudnák valóban a nettó és a zéró célkitűzéseket a klímaválság megoldása érdekében. Ettől függetlenül persze kérdéses, hogy melyik irányba fognak elmozdulni, mivel nagyon gyalázatos a 2020-ban bekövetkezett dollármilliárdok beleölése a fosszilis üzemanyagokba.

Éves összevetésben a káros üzemanyagokba folyó összegek 9%-kal estek vissza tavaly, de a jelentés ezt a koronavírus miatt visszaeső kereslethez köti. Arra is kitérnek, hogy a fosszilis üzemanyagok és iparágak pénzügyi támogatása magasabb volt 2020-ban, mint 2016-ban, utóbbi volt az első teljes év, amikor már élt a Párizsi Klímaegyezmény. Itt érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy Donald Trump volt amerikai elnök 2017-ben kilépett az egyezményből, Joe Biden pedig első munkanapján visszalépett – olvashatjuk a climatenews oldalán.

A jelentésből kiderül hogy a legtöbbet pénzt a  JP Morgan fektette be 51,3 milliárd dollárral, a második helyen a Citi  áll 48,4 milliárddal a harmadik dobogós pedig a Bank of America 42,1 milliárddal.

A jelentés után a bankok nagy része aszerint reflektált, hogy igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy összhangba legyenek a klímaegyezmény céljaival.

A jelentést hét nonprofit szervezet közreműködésével írták meg, ők a Rainforest Action Network, Bank Track, Indigenous Environmental Network, Oil Change International, Reclaim Finance és a Sierra Club.

(climatenews)

A 3800 milliárd dollár fosszilis üzemanyagra bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.