Volt itt már kisebb nagyobb terület eladása a közvetlen part mentén, parkoló bérbeadása ‘barátoknak’ évenként 55 ezer forintér, utána betonfalat emeltek az agárdi szabadstrand mentén, máshol kerítést húztak, több tonna hal pusztult el, aztán egy hónappal később a halpusztulás megismétlődött, és persze a döglött haltetemekből lakmározó madarak is hullásnak indultak, mindemellett ugye nem mellékes tény, hogy a tó jó pár négyzetkilométert elveszített a területéből ugyanis ki van száradva és nem pótolják a vizet.

Most Eötvös Pál Árpád gárdonyi képviselő vezetett körbe minket és tárta elénk a tavat érintő problémák sokaságát.

A következő hetekben fel fogjuk tárni a Velencei-tavat érintő ügyeket, hogy kiderüljön miért nem tesznek semmit a védelme érdekében.

A betonfalról röviden: balesetveszélyes, környezetvédelmi, esztétikai, tájképvédelmi, etikai szempontból sem létezhet olyan érv, amivel ezt a lépést meg lehetne magyarázni.

A kiszáradásról röviden: A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt.

A halak helyzetéről röviden: Oxigénhiány miatt fulladtak meg azok a halak, amelyek tetemei a nyár folyamán tömegesen úszkálnak a Velencei-tavon. Méghozzá nem is kevés hal fulladt meg, ugyanis eddig három tonna haltetemet húztak ki a Velencei-tóból. Az oxigénhiány a szélsőséges időjárási viszonyok miatt alakult ki.

A madarak helyzetéről korábban ekképp számoltunk be: Egy civil csoport egy kifejezetten a madarak által kedvelt partrészt látogatott meg vasárnap, ahonnan a 10-20 darab dög mellől 2 darab még élő, beteg sirályt is befogtak.Mindketten sajnos a botulizmus tüneteit mutatták, melynek következményekén az állat szinte teljesen mozgásképtelenné válik.

A Túlélheti-e a Velencei-tó ezt a mértékű kizsákmányolást? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Velencei-tó halpusztulása is többek között azért történik, mert nem bánunk megfelelően az egyébként bőséges vízkészleteinkel.

Lévai Ferenccel, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a vízkészleteinket, illetve arról, milyen lehetőségeink vannak a vízkészleteink megőrzésére.

A Ezért fenyegeti Magyarországot a kiszáradás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Orbán-kormány az elmúlt 10 évben semmit nem tett, hogy felkészítse az országot a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, mint például az egyre gyakoribb aszályokhoz való alkalmazkodásra. A sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem világnapján az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólítja a kormányt, hogy

A sivatagok terjeszkedése és a szárazodás a világ egyik legsúlyosabb környezeti és társadalmi problémája, ami szorosan összefügg a klímaváltozással, de a helytelen mezőgazdaság és az erdőirtás is az okok között szerepel. Több mint egymilliárd ember létét, a szárazföldek egyharmadát, Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti.

Magyarországon is nő az aszálynak való kitettség és a szárazodás. 37 folyóvizünk van kiszáradófélben és a Duna-Tisza közén kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben.

Az ország számos területén a felszíni vizek mellett a talajvíz is évtizedek óta süllyedőben van.

Azonnal cselekedni kell!

Teret kell adnunk a folyóknak: az árvíz nem fenyegetés, hanem a csapadékhiányt ellensúlyozó természetes jelenség.

Az uniós és hazai agrárpolitikában alapvető változásokra van szükség: az iparszerű nagybirtokok helyett a vízmegtartó, talajmegújító ökológiai gazdálkodást folytató kis- és közepes gazdaságokat kell támogatni.

Írja sajtóközleményükben Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté,az LMP társelnökei.

A A Duna-Tisza közén kb. 1000 kisebb-nagyobb tó tűnt el az elmúlt 100 évben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.