A felsőoktatással együtt a nemzeti vagyon is – azaz az egyetemek és főiskolák épületei is azon alapítványok kezébe kerültek a modellváltás során, melyek kuratóriumainak élére többnyire a Fidesz politikusai kerültek kinevezésre. Ez azt is jelenti, hogy ha bekövetkezne egy kormányváltás, akkor a kiszervezések miatt az államnak semmilyen beleszólása sem lehetne az egyetemek működésébe, ráadásul a megválasztott kurátorok megbízása csak azok halálával szűnik meg. 

Továbbá ezzel a kiszervezéssel az egyetemek szenátusok is elveszítették minden jogukat, így az egyetemek autonómiája is végleg elveszett Magyarországon.

Bár a felsőoktatás modernizációjára valóban szükség volt, de ez az átalakításokkal együtt sem valósuk meg. Nem kerültek közelebb a felsőoktatási intézmények a gazdasági szektor szereplőivel, nem kerültek rendezésre a bérek és nem lett több hallgató sem, pedig 2010 óta drasztikusan csökkent a hallgatói létszám – ami köszönhető a különböző forráselvonásoknak is.

Az ellenzéki szövetség győzelme esetén az első diplomát ingyenessé tesznek, valamint a lakhatás mellett – ami kollégiumfejlesztésekben is megmutatkozik – további ösztöndíjakat is bevezetnének. 

A A nemzeti vagyonnal együtt kijátszották a magyar felsőoktatást is – összefoglaló az elmúlt év történáseiről  bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A téren ellenzéki program miatt került ki ledfal és kivetítő. A fideszes honatya több szemtanú elmondása szerint átmászott a kordonon és azt kihúzta a konnektorból. A kivetítőn Mellár Tamás melletti kampányfilm, illetve különböző interjúk fiatal – vélhetően ellenzéki – szavazókkal ment.

Ezt követően a képviselő hangos szóváltásba keveredett a biztonsági őrrel, ahol számon kérte, hogy milyen munkát végez.

Az esetre Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője is reagált közösségi oldalán:

Képviselő Úr! Kedves Péter!
Vádollak téged Pécs-Baranya ELÁRULÁSÁVAL, a kormány kritikátlan, az egykori kommunistákat idéző KISZOLGÁLÁSÁVAL. Az állításaimat tényekkel támasztom alá, nem olyan üres hazugságpanelekkel, mint amelyekkel te rendszerint politikai ellenfeleidet támadod. A saját döntéseiddel, lépéseiddel szembesítelek a parlamenti ciklus végén.
Teszem ezt tősgyökeres pécsiként, városunk múltját, történelmét, hagyományait tisztelő polgárként, aki nemcsak ebben a csodálatos városban élte egész eddigi életét, és él itt most is, de akinek a felmenői már évszázadokkal ezelőtt ezen a vidéken katonáskodtak a török ellen. És teszem ezt a parlamenti ciklus legaktívabb ellenzéki képviselőjeként, és az 1990 utáni időszak azon képviselőjeként, aki (4 év alatt is) leginkább felvállalta Pécs és Baranya ügyeinek képviseletét az Országgyűlésben.
Kedves Péter! Legyél jó pécsi, ne áruld el többet szeretett városunkat, tiszteld Pécs csodálatos történelmét, hagyományait, tiszteld Pécs egyetemét, és legfőképpen: tiszteld a pécsieket! Kívánok neked jó egészséget, és azt, hogy a dicstelen „képviselői” tevékenységed lezárultával mihamarabb visszatérhess eredeti szakmádhoz.

A A fideszes Hoppál kihúzta Pécsen az ellenzék kivetítőjét és balhézott is bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A legtöbb alkalommal a KDNP-s Rétvári Bence 237 alkalommal szólalt fel, aki így több mint 12 órát beszélt. Felszólalásait leginkább az ellenzéki képviselők által feltett kérdésekre adott a válaszadások gyarapították.

Őt követi második helyen dr. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, aki 153 alkalommal szólalt fel és 11 óra 34 percet beszélt az országház üléstermében. A képviselő kiemelten sokat foglalkozott a Paks II. beruházásával, valamint Baranya megyével és Pécs városával.

A top 10 felszólaló között összesen 7 ellenzéki képviselő és mindössze három kormánypárti képviselő van, aki közül az egyik Völner Pál, akinek mentelmi jogát felfüggesztette a Parlament az ügyészségi nyomozás miatt, miszerint az igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Vannak viszont olyan képviselők, akik ebben az évben sem szólalt fel egyetlen alkalommal sem. Ilyen a nyilvánosságot most már erősen kerülő Rogán Antal, aki nem csak 2021-ben nem, de a 2018 óta tartó ciklusban még sosem sem szólalt fel, ahogy Farkas Flórián sem, akinek nevéhez fűződik az a „Híd a munka világába” program, ami kapcsán költségvetési csalás miatt zajlik nyomozás 2015 óta.

Nem szólalt fel ebben a ciklusban a Velencei tónál élő L. Simon László sem, ahogy a Fejér megye 3. számú választókörzetének képviselője, a szintén Fideszes Tessely Zoltán sem. Pedig a tónál zajló beruházások miatt tömeges halpusztulás volt tapasztalható, vagy szintén ott volt a Velence-korzónál lezajló botrány is, amikor egy kormányközeli vállalkozó elkezdte kerítéssel körbe keríteni a szabadstrandot (az ügyről részletek ebben a cikkben), vagy a gárdonyi erősen gyanús ingatlan-bérbeadási ügy (erről részletek itt), egyszóval lett volna miről beszélni, de láthatóan a tó megmentése vagy a korrupciógyanús ügyek tisztázása nem célja a honatyáknak.

Novák Katalin, akit Orbán Viktor bejelentése alapján köztársasági elnöknek jelöltek, a 2018 decemberében megjelent botrányos Axioma videója után is csak három alkalommal szólalt fel és ezek kevesebb, mint negyedórát tettek ki.

A legaktívabb ellenzéki képviselők 2021-ben

A legaktívabb kormánypárti képviselők 2021-ben

Kiemelt képek: képviselők Facebook oldalai/MTI/Alfahir

A Ők voltak a legaktívabb országgyűlési képviselők – itt a 2021-es toplista bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A gyalázatos BAHART privatizáció során a települést megfosztották közhasznú hajóállomásától és a hozzá tartozó mólótól, partmenti területtől.

Az LMP garantálni kívánja, hogy ez ne fordulhasson elő további településekkel, ezért a párt frakciója országgyűlési határozatot fog benyújtani néhány napon belül. A benyújtani kívánt határozat tartalmazza az LMP javaslatait a Balaton természeti értékeinek megvédésére és a helyi közösségek érdekeinek biztosításáért.

A zöld párt kezdeményezni fogja a javaslatok beemelését az ellenzék közös programjába és kormányváltás esetén bízik a megvalósulásban. A kormányváltásig pedig egyfajta kármentő, figyelemfelhívó jelleggel tekint a javaslatokra.

A legfontosabb pontok:

•  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás besorolással csak a térség érdekében valóban fontos infrastrukturális fejlesztéseket lehessen megvalósítani. Semmi nem indokolja a normál engedélyeztetési eljárás korrupciógyanús kikerülését, felgyorsítását. Minden beruházásnak meg kell felelnie a hatályos építésügyi és környezetvédelmi szabályozásnak, eljárásrendnek.
• Azonnali hatállyal rendeljenek el építési moratóriumot a Balaton partmenti sávjában, értve ezalatt a partvonaltól számított 50 méteres távolságban lévő területet.
• A köztulajdon védelme érdekében, a parttól mért 500 méteres távolságig terjedően, a jelenleg, illetve korábban gyermek- és egyéb üdültetési célú (önkormányzati, állami, közalapítványi) ingatlan tulajdon átruházása, magántulajdonba adása esetén, garantálni kell, hogy azok továbbra is közösségi célokat szolgálhassanak. Illetve erősen korlátozni kell az ingatlanok tulajdon átruházásának, eladásának lehetőségét.
• Amennyire lehet biztosítani kell a Balaton körüljárhatóságát, a partmenti területek köztulajdonban tartását. Ezért jelenleg köztulajdonban (állami, önkormányzati, közalapítványi) lévő terület csak erős korlátozások mellett lenne eladható magántulajdon részére. Az önkormányzatok számára jogszabályban rendeljék el az elővételi jogot a parti területek közcélú, forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó visszavásárlása érdekében. Ehhez, valamint a Balaton körüljárhatóságát, megközelíthetőségét szükség szerint kisajátítás útján biztosító ingatlan(rész)-vásárlásokhoz pályázati úton elérhető állami forrásokat kell biztosítani.
• Véget kell vetni a közpénzen épülő luxusszálloda üzletnek. Ezekben az esetekben a vállalkozó nem, vagy csak részben vállal valódi üzleti kockázatot. Az adófizetők pénzéből épülnek, gyakran környezetromboló módon a luxus szálláshelyek. Ezért e térségben hazai és az EU támogatást csak egy bizonyos határig lehessen nyújtani szálláshely létrehozására, elsősorban kisebb magánszálláshely bérbeadók számára.

BaHír.hu

A Az LMP építési moratóriumot követel a Balaton partján bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A frakcióvezető korábban elmondta, hogy a Parlamentben sem Süli János, sem Orbán Viktor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért utasították el az atomerőmű kettes blokkjának engedélyezését. Keresztes szerint a korai földmunka megkezdése nagy veszélyt jelent, ugyanis így nem lehet további geológiai vizsgálótokat és tanulmányokat végezni a helyszínen, ráadásul az adófizetők pénzén végzett beruházás is lehet, hogy feleslegessé válik, ha a hiányosságok miatt le kell állítani a beruházást.

Keresztes László Lóránt ezért levelet ír a Roszatom atomenergetikai konszern vezetőjének, amiben arra kéri, hogy adjon válaszokat a magyar országgyűlési képviselőknek és a sajtónak az engedélyezési dokumentáció problémáiról, nyitott kérdéseiről, a földrengésbiztonsággal kapcsolatos ügyekben, valamint a hűtés megoldásairól.

A ROSZATOM vezetője udvariasan visszautasította a meghívásomat, és azt javasolja, hogy kérdezzem SÜLI János minisztert. Mivel ezt már megtettük, sokszor, sok fórumon, marad a jogi út. Ha kell, pereskedni fogunk a válaszokért, hiszen meggyőződésünk szerint erről az ezer sebből vérző beruházásról Magyarországon, a magyar emberek tájékoztatása után kell meghozni a döntéseket, nem Moszkvában.
Sokszor, sok helyen elmondtuk már: az ATOMENERGIA NEM ZÖLD, nem olcsó, nem biztonságos, és az LMP – Magyarország Zöld Pártjának határozott állásfoglalása, hogy ezt a beruházást le kell állítani.

– írja Keresztes a közösségi oldalán.

Az LMP egyébként parlamenti vitanapot is kezdeményezett a fent említettek miatt.

A Válaszolt Pask2 beruházója, a ROSZATOM az LMP-s politikusnak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Mivel ebben az országgyűlési ciklusban nincs érdemi esély a törvényjavaslat elfogadtatására, kijelenthetjük, hogy a Fidesz elérte amit akart, és 12 éves kormányzása alatt sikeresen megvédte, rejtegette a kommunista rezsim besúgóit, ügynökeit és a besúgóhálózat irányítóit.

A 2022-es kormányváltás után ugyanakkor az újonnan felálló kormány nyilvánosságra fogja hozni az adatokat, mert ez történelmi elégtételt jelent az elnyomottaknak, a kommunista rendszer áldozatainak – írja Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője.

A A Fidesz ma 24. alkalommal is leszavazta az ügynökakták megnyitását bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A frakcióvezető elmondta, hogy hétfőn a Parlamentben sem Süli János, sem Orbán Viktor nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért utasították el az atomerőmű kettes blokkjának engedélyezését. Keresztes szerint a korai földmunka megkezdése nagy veszélyt jelent, ugyanis így nem lehet további geológiai vizsgálótokat és tanulmányokat végezni a helyszínen, ráadásul az adófizetők pénzén végzett beruházás is lehet, hogy feleslegessé válik, ha a hiányosságok miatt le kell állítani a beruházást.

Keresztes László Lóránt levelet ír a Roszatom atomenergetikai konszern vezetőjének, amiben arra kéri, hogy adjon válaszokat a magyar országgyűlési képviselőknek és a sajtónak. Kihangsúlyozta, hogy nincs megoldás az atomhulladék tárolására, amit a jelenlegi tervek szerint a Pécs melletti Bodára terveznek. Az LMP Parlamenti vitanapot kezdeményez a fent említettek miatt, hiszen világosan látható, hogy az atomenergia nem olcsó és nem biztonságos.

A Vitanapot kezdeményez az LMP Paks2 beruházása miatt, mert sok a megválaszolatlan kérdés bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Alább végig nézheti az egész adást, emiatt csak röviden foglaljuk össze a vitán elhangzottakat. Abban például mindkét képviselő egyetért, hogy Pécsre egyelőre nem kell stadion, hasznosabban is el lehet költeni azt a 20 milliárd forintot, például aquaparkra.

Mindkét jelölt hangsúlyozta, hogy Baranya és Pécs az elmúlt időszakban lemaradt az országos átlagtól is, igaz Keresztes hozzátette, hogy a lemaradás nem 2010-ben kezdődött, hanem korábban, amikor még Szakács is kormánypárti képviselő volt. Abban egyetértettek a jelöltek, hogy tragédia az elvándorlás, több tízezer ember volt kénytelen elhagynia Pécset, Komlót és Baranyát a nehéz gazdasági helyzet miatt.

Fontos téma volt az ózdi náci karlendítést végző Jobbikos képviselő, akit a DK is támogat. Szakács az ügyben nem foglalt egyértelműen állást, míg Keresztes határozottan kijelentette, hogy elhatárolódik az ilyen jellegű cselekedettől, és minden ellenzékinek ezt kellene tennie.

A vita végén Keresztes hangsúlyozta, hogy a Fideszt le kell váltani, azonban az ország nem térhet vissza, a 2010 előtti – szintén sikertelen – korszakhoz, ehhez pedig tisztességes jelöltekre van szükség, olyanokra, akik a 2010 előtti kormányzásokban sem vettek részt. Szakács szerint a legfontosabb az integrálás, mert Baranya most szürke, és nem tudunk úgy élni, ahogy szeretnénk – írja Vági Márton a Bahír.hu-n.

Hogy pontosan hol, mikor és kire lehet szavazni még a keddig tartó előválasztáson, azt IDE KATTINTVA lehet kikeresni. Online formában IDE kattintva lehet a voksot leadni.

Kiemelt kép: Jövő TV

A Keresztes: a Fideszt le kell győzni, de nem térhetünk vissza a 2010 előtti korszakhoz bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A frakcióvezető sajtótájékoztatót tartott Baranyamegyében, ahol egy kutatófúrást végeznek az atomtemető egy lehetséges helyszínável kapcsolatban. Keresztes felidézte, hogy komoly problémák övezik a paksi bővítést, ugyanis az új atomerőművi blokkok lehetséges helyszíne alatt egy aktív törészóna található, amely felveti a földrengésbiztonság kérdését. A magyar jogszabályok értelmében ilyen területre csak akkor lehet építkezni, ha kizárható, hogy a törés zóna földfelszíni elmozdulásokat nem képes okozni. Viszont erre nincs elegendő információ, hogy ezt ki lehessen jelenteni – mutatott rá az LMPs politikus.

A másik nagyobb probléma, az az atomtemető kérdése. Keresztes elmondta, hogy azért is felelőtlenség volt elindítani a paksi bővítést, ugyanis az atomhulladékok eltárolására sehol sincs jó megoldás a világon.

A kormány viszont rendszeresen mondja, hogy még nem született döntés az atomtemető helyszínéről. Ugyanakkor az országgyűlés elfogadott egy programot, ami tartalmazza, hogy lesz ilyen tároló Magyarországon és helyileg csak Bodát adták meg. Pécs városa pedig ezt már határozatban is elmondta, hogy nem fogadja el – tette hozzá.

Keresztes László Lóránt ezért felszólította kormányt, adjon válaszokat a Paks 2 földrengésbiztonságával és az atomtemető helyszínével kapcsolatban. Emellett megígérte, hogyha az ellenzék megnyeri a választást ’22-ben, akkor a paksi bővítést leállítják.

A LMP: a kormány adjon válaszokat Paks 2 földrengésbiztonságával és az atomtemetővel kapcsolatban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt a beszélgetés során elmondta, szerinte az egyetemek autonómiája nem valósult meg az alapítványi modellváltással, mivel azok kuratóriumaiban olyan személyek kerültek kinevezésre, akik erősen kötődnek a jelenlegi kormánypártokhoz.

Schiffer András véleményében azt fejtette ki, hogy a felsőoktatásban a jelenleg is zajló modellváltás a privatizáció előszobája, arra pedig semmi garancia nincs, hogy 5-10 év múlva a felsőoktatás nem fog-e financiális problémák miatt bedőlni.

Az LMP egykori alapítója hozzátette, szerinte a Fidesz technikázásaival „visszanyalhat a fagyi”, amit már a Tapolcai, valamint a Budafoki-Újbudai Budapest 18-as számú választókörzetében is láthattunk. Éppen ezért nem kizárható, hogy a jelenlegi ellenzéknek kétharmados többsége is lehet 2022-ben, de a Fidesz is tarthatja jelenlegi pozícióját.

A A közvagyon kiszervezése és ami mögötte van bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.