Halálos gázolás helyszínére kerültek ki a STOP táblák

A Serfőző utcai helyszínválasztás – az időponttal szemben – nem volt véletlen. Ezen a helyszínen korábban elsőbbségadás kötelező tábla volt kihelyezve, ám miután 2023. júniusában egy szabálytalanul közlekedő autós – elsőbbségadási kötelezettségét elmulasztva – halálra gázolt egy 46 éves kerékpárost, a közútkezelő átépítette a kereszteződést.

Az új kialakításban járdaszintbe emelték a kerékpáros átkelőt, sávszűkítő oszlopokat tettek ki, újrafestették az útburkolati jeleket, valamint fluoreszkáló háttérrel ellátott STOP táblákat is elhelyeztek az úttest mindkét oldalán, sőt, még a közvilágítást is erősebbre cserélték. A helyszínen tehát minden lehetséges módon biztosították, hogy az autóval érkezők észrevegyék: megállási kötelezettségük van.

100 érkező autó – de vajon hányan állnak meg?

A vizsgálat egyszerű volt: egy telefonnal felvettük az érkező autókat, és megszámoltuk, hányan tartják be a KRESZ-t. Értsd: hányan fékezik állóra az autót az ‘Állj, elsőbbségadás kötelező’ tábla vonalában felfestett, megállás helyét jelző vonalnál. 

Voltak, akiket egyáltalán nem érdekeltek a táblák és felfestések, lassítás nélkül, nagy sebességgel hajtottak a kereszteződésbe. Sokan voltak, akik láthatóan lassítottak, ám nem álltak meg. 

Voltak olyanok is, akik szinte állóra fékeztek, de nem álltak meg – mivel itt a vizsgálat kifejezetten a szabálykövetést nézte, őket is a szabálytalanok közé soroltuk. Elvégre a KRESZ nem azt írja elő, hogy lassítsunk le a STOP táblánál, hanem azt, hogy álljunk meg. A piros lámpán átcsorgó kerékpáros is szabálytalan, a STOP táblán átcsorgó autós is az.

És voltak, akik megálltak. Igaz, nem sokan: 100 sofőrből összesen 4 (igen, négy) tartotta be a KRESZ-t, és fékezte állóra a járművet a STOP táblánál lévő vonal előtt. 

Az autós szabálykövetés mítosza: 100-ból mindössze 4 sofőr tartotta be a KRESZ-t

Visszatérve az ‘autósok vs. biciklisek’ vitára: az utakon emberek vannak. Közlekedők. Ugyanaz az ember egyszer autóba ül, máskor gyalogol, vagy épp biciklizik. Aki autóban tahó módon közlekedik, nagy eséllyel biciklin is így tesz, és ez persze fordítva, és minden egyéb permutációban is pontosan igaz.

Hogy Felföldi Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának vonatkozó tanulmányát idézzem: „Számos alkalommal végeztem már forgalomfelvételt az ország számos jelzőlámpás csomópontjában, és az volt a megfigyelésem, hogy a jelzőlámpa tilos jelzését nem csak a kerékpárosok, hanem gyakorlatilag bármilyen járműtípussal közlekedő valamilyen mértékben figyelmen kívül hagyja.„

Félreértelmezett szerepek

Az egymásra mutogatás mellett – ami az adatok alapján egyértelműen ‘más szemében a szálkát, a sajátjában a gerendát sem’ tipikus esete – a másik visszatérő motívum a közútkezelő döntésének direkt bírálata. Értsd: ha mindenki túllépi a sebességhatárt, akkor meg kéne emelni. Ha senki nem áll meg a STOP táblánál, akkor le kéne szerelni. Ilyen és ehhez hasonló érvek ezerszámra kerülnek elő kommentben az adott témájú bejegyzések alatt, legyen az egy traffipaxos kiemelt ellenőrzés, vagy éppen drónos rendőrségi akció.

A járda a gyalogosoké megküldött írása szerint tízmillió futballszakértő országából egyetlen pillanat alatt vedlünk át tízmillió közlekedésmérnök országává, és gondoljuk magunkat hozzáértőbbnek a szakmájukat végzőknél. Az említett helyszínen is halálos gázolás történt, egy vétlen biciklis volt az áldozat. Az eredeti cikk alatt pedig százával születtek meg a képen is látható tartalmú kommentek:

Pedig jó lenne, ha mindannyian megértenénk végre:

Ez igaz a piroson áthajtó biciklisre, az sebességhatár felett állandóan 15-tel közlekedő autósra, az úttesten szabálytalanul átszaladgáló gyalogosra, a járdán elektromos rollerrel száguldozóra, és mindenki másra is egyaránt. Ez lenne a közlekedési kultúra alapja, amit ha mind betartanánk, sokkal nyugodtabb, biztonságosabb, és kényelmesebb lenne minden közlekedő élete.

A 100 autósból 96 nem áll meg a halálos gázolás helyszínén a STOP táblánál​ bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Villanyoszlop az út közepén, megrepedt és süllyedő aszfalt és az út szintjéhez képest jóval kiemelkedő csatorna fedő – ez jellemzi most azt a bicikliutat, amit szeptember 30-ig kellett volna átadni a támogatási szerződésről szóló információs tábla szerint.

A képeket a Salgótarján régen és most Facebook oldal osztotta meg, ahol a helybéliek is arról számoltak be, hogy amit láttak, az bizony messze van a tökéletes munkától.

Van olyan útszakasz, ahol az egyik irányba haladó sáv annyira leszűkül, hogy jól láthatóan nem lehet elférni a villanyoszloptól, vagy legalábbis nagyon gyakorlottnak kell lenni, hogy épségben ki lehessen kerülni azt.

Az pedig különösen veszélyes, hogy a csatornafedő jelentősen kiemelkedik az út szintjéhez képest. Ráadásul a vállalkozó a felfestést itt is megcsinálta, tehát nem valószínű, hogy alapvetően úgy gondolta, hogy érdemes lenne egy szintbe hozni a kerékpárutat és a fedőt.

Arról nem is beszélve, hogy az út itt is me van repedve, ahogy a mindössze 7 kilométeres szakasz több pontján.

Az egyik önkormányzati képviselő nem értette, mi a problémája a salgótarjániaknak a kerékpárúttal.

„Én nem láttam, hogy át lett volna bárhol is, bármikor is, bárki által is adva, mint elkészült beruházás.”

– írta Molnár Károly kommentben.

Az uniós forrásból megvalósuló 270 510 000 Ft összegű beruházás Molnár szerint a törvényi előírások miatt csúszik most.

A képviselő abban bízik, hogy majd ha abba a fázisba ér a beruházás, akkor a hibákat javítassák ki a beruházóval és legyen rendben, legyen olyan amilyennek lennie kell. „Addig meg dolgozzon, ahogy ő beosztja.” – írta kommentben.

További képek:

A Botrány, milyen az átadás előtti kerékpárút Salgótarjánban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Azt írták, az ősz beköszöntével a kerékpárosoknak továbbra is ajánlott a legkedveltebb úti célok megközelítése vonattal, amihez „kiemelt kedvcsináló”, hogy – a Technológiai és Ipari Minisztérium rendelete szerint – a MÁV-Start, a GYSEV és a MÁV-HÉV az Európai Mobilitási Héten díjmentes kerékpárszállítási lehetőséget biztosít utasainak az erre alkalmas hazai járatain.

A tájékoztatás szerint a díjmentes jegyek a pénztárakban, az automatákból és az online felületeken is megválthatók szombattól. A 20 colos kerékátmérő feletti kerékpárok szállítása esetén kell megvásárolni a díjmentes kerékpárjegyet. Ha a vonat kerékpárhely-foglalással vehető igénybe, a vonatra szóló kerékpár-helyjegyet továbbra is szükséges megvásárolni – ismertette a MÁV.

A vasúttársaság jelezte azt is, hogy a szeptember 17-22. közötti időszakra elővételben megváltott kerékpár-jegyeket az utas kérésére kezelési költség levonása nélkül visszatérítik a MÁV-Start ügyfélszolgálatán keresztül.

„A díjmentes kerékpárjegy megváltása kötelező, így aki szeptember 17. és 21. között a kerékpárját szállítja, de nem rendelkezik díjmentes kerékpárjeggyel, menetjegy függvénye szerinti pótdíjjal (ha van menetjegye 500 forintos, ha nincs menetjegye sem, 2600 forintos áron) tud a fedélzeten menetjegyet venni” – tudatták.

A MÁV közleménye szerint 2022 első nyolc hónapjában mintegy 785 ezer kerékpárjegyet és bérletet vásároltak a vonattal utazó biciklisták, a jegyek 43 százalékát már online felületen, azaz a MÁV applikáción vagy a megújult Elvirán keresztül váltották. Ez az elmúlt évek legjobb eredménye: 2019-ben 435 ezer, 2020-ban 491 ezer, tavaly pedig 631 ezer volt az eladott kerékpárjegyek vagy bérletek száma a januártól augusztusig tartó időszakban – írták. 

A Díjmentes a kerékpárszállítás a vonatokon a mobilitási héten bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Június 26-án 14:00-kor a budai alsó rakpartról indul, és a pesti rakpart érintésével az Andrássy úton keresztül a Városligetbe érkezik a várhatóan több ezres kerékpáros felvonulás, ahol bringaemeléssel ér véget.

Az I bike Budapest felvonuláson a főváros olyan pontjain tud végigtekerni gyerekektől idősekig bárki, ahol máskor nem vagy csak nagyon nehezen lehet kerékpározni. „A felvonulást szervező Magyar Kerékpárosklubnál hiszünk abban, hogy ahol jó bringázni, ott jó élni. Olyan Budapestet szeretnénk, ahol mindenki biciklire tud ülni.” – írják az esemény Facebook oldalán.

Az I bike Budapest bringás felvonulás 14 órakor indul a budai alsó rakpart Margit hídtól északra eső szakaszáról, és René van Hell holland nagykövet nyitja meg. A felvonulást záró bringaemelés várhatóan 17:00-kor lesz a Városligetben, így a 18 órás focimeccsről sem marad le senki.
A június 26-i I bike Budapest idejére már feloldják a gyülekezési korlátozásokat, a Kerékpárosklub viszont ennek ellenére is a korábbinál rövidebb útvonalon és lehetőleg minél tágasabb szabad tereken vezeti a menetet. A felvonulás rendőrség által biztosított, lezárt útvonalon halad végig, így családosan is könnyen teljesíthető. A felvonulás önkéntes rendezői a forgalmas keresztező útvonalaknál átengedik a közösségi közlekedést, az autókat és a zebrákon a gyalogosokat, így ha sokan is vesznek részt, sem várható a közlekedés aránytalan korlátozása.

Budapesten egyébként 15%-kal nagyobb kerékpáros forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A Magyar Kerékpárosklub reprezentatív közvélemény-kutatása szerint 2018-höz képest 6 százalékponttal, 57%-ra nőtt a legalább alkalomszerűen kerékpározó budapesti felnőttek aránya. A többség szívesebben kerékpározna a hétköznapokban is, ha azt több kerékpársáv és kerékpárút építésével segítenék.

A Újra lesz I bike Budapest bringás felvonulás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjújában beszélt arról, hogy

a legtöbb magyar kerékpáros szervezet elsődleges kérése, hogy töröljék el a kötelező kerékpárút-használatot.

Ezt a kérést a szervezetek azzal indokolják, hogy a baleseti statisztikák szerint több a biciklis baleset a gyalogosoknak fenntartott járdák mellett a családok és kisgyermekek körül, mint az autóutak mentén.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a szabályok módosítása nem csak a kerékpárosok miatt fontos, hanem az utóbbi időben egyre népszerűbbé és elterjedtebbé váló elektromos közlekedési eszközök, például a rollerek miatt is. Szerinte ezekre az eszközökre vonatkozóan is ki kellene alakítani egy külön bejáratú, átlátható és logikus szabályrendszert.

A KRESZ-módosítás ügye egyébként nem új keletű probléma, ezzel kapcsolatban ugyanis már három éve folynak a tárgyalások. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság (OBB) volt az, amely legutoljára foglalkozott az üggyel.

A Eltörölhetik a kerékpárutak kötelező használatát itthon, az autóutak szélén kevesebb a baleset bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.