A cseh politikus posztjában kitért arra, hogy Orbán támogatta az orosz hadsereg bevonulását Kazahsztánba, továbbá a demonstráló tömeg ellen bevetett éles lőfegyverek használatát is, amelyek több tucat ember halálát okozták. Putyin azóta győzelmet hirdetett egyébként, és megkezdték a csapatok kivonását. Markéta Petarova Adamová hozzátette, “Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral”.

Viktor Orbán dnes de facto podpořil střelbu do občanů Kazachstánu a příjezd ruské armády.

Maďarsko se nerovná Viktor Orbán, žije tam mnoho občanů, kteří s podobnými výroky mají problém a ty podporuji a vždy podporovat budu.

— Markéta Pekarová Adamová (@market_a) January 10, 2022

A cseh parlament elnöke régóta Orbán Viktor egyik heves bírálójának számít. Többször elmondta, reméli a magyar miniszterelnök hamarosan Andrej Babis előző cseh kormányfő sorsára jut majd és tavasszal leváltják őt a magyarok. Azért Csehországban sem mindenki Orbán-ellenes: Milos Zeman, a cseh államfő szóvivője bocsánatot kért Adamová kijelentései miatt.

Kazahsztánban január 2-án kezdődtek a demonstrációk az ország délnyugati részén fekvő Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen vonultak utcára. Két nappal később a zavargások átterjedtek Almatiba és az ország más, nagyobb városaiba is, fegyveres összetűzésekké fajultak. A kormányzat által terroristáknak bélyegzett felkelők ellen Putyin vezetésével a posztszovjet országokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete csapatokat küldött az országba. Az összecsapásokban legalább 170 ember vesztette életét, valamint több, mint 10.000 embert tartóztattak le. Mostanra a helyzet stabilizálódott.

A A cseh parlament elnöke szerint Orbán a kazah nép ellen van bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kihirdette a győzelmet Kazahsztánban. Állítása szerint sikerült megvédeni a közép-ázsiai országot a külföldről támogatott “felbujtóktól, terroristáktól és fosztogatóktól”, valamint megígérte a többi posztszovjet ország vezetőjének is, hogy alkalomadtán Moszkva őket is készen áll megvédeni.

A Kreml által Kazahsztánba vezérelt katonák biztosították a védelmét a fontosabb stratégiai és kormányzati jelentőséggel bíró épületeknek.

Hétfőre – az ország 30 éves függetlensége óta eltelt legerőszakosabb hete után – Almatiban, Kazahsztán legnagyobb városában is helyreállt a rend. Az országot ezidáig az egyik legstabilabb posztszovjet államként lehetett számon tartani.

Az utcákról eltakarították az összecsapások maradványait, felszámolták a szemétből és felgyújtott autókból álló barikádokat. A boltok ismét kinyitottak, ahogy a szerda óta szünetelő tömegközlekedés, az autóforgalom, illetve az internetszolgáltatás is újraindulhatott.

Az Almati városháza előtti tér – ahol a legsúlyosabb, több tucat életet követelő összecsapások voltak – még el van kerítve, a környéken checkpointokat állított fel a rendőrség.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) online tartott ülésén Kaszim-Zsomart Tokajev elmondta, “spontán tüntetéseknek álcázott zavargások törtek ki az országban, melynek célja az alkotmányos rend megtörése és a hatalom átvétele volt.” Azt is hozzátette: “tudják, hogy a Kazahsztánban történtek nem az első és nem is az utolsó próbálkozások voltak, hogy külföldről avatkozzanak bele az ország belügyeibe”.

Az ülésen az orosz és a kazah vezetés is egyöntetűen azt a narratívát hangsúlyozta, hogy külföldiek álltak a zavargások mögött – ám nem nevezték meg, hogy konkrétan kikre gondolnak.
Ez az értelmezés egyébként nem idegen az orosz vezetés szájából: az ukrán, örmény, belarusz, valamint a grúz kormányellenes felkelések esetében is a Nyugatot vádolták ezeknek a kirobbantásával, illetve saját szerepüket hangsúlyozták a tüntetések leverésében.

Kazahsztánban január 2-án kezdődtek a demonstrációk az ország délnyugati részén fekvő Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen vonultak utcára. Két nappal később a zavargások átterjedtek Almatiba és az ország más, nagyobb városaiba is.

A Putyin győzelmet hirdetett Kazahsztánban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Footage from Almaty, Kazakhstan that shows the ongoing military operation within the city. pic.twitter.com/8iSCOKFSRp

— Global: MilitaryInfo (@Global_Mil_Info) January 6, 2022

A városháza előtti téren tűzharc kezdődött a katonaság és a tüntetők között, nem sokkal később további csapatok érkeztek a térre, és folytatták a “rendbontók” feloszlatását.

Almatiban az éjszaka folyamán közigazgatási épületeket és a helyi rendőrkapitányságot támadták meg a tüntetők. Többtucatnyit közülük megöltek a rendfenntartó erők, személyazonosságuk beazonosítása folyamatban van – közölte Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvívője.

Az internetszolgáltatást szerte az országban leállították. A városban fosztogatások is kezdődtek, köztük egy fegyverkereskedést is kiürítettek a tüntetők.

Kazahsztánban január 2-án kezdődtek a demonstrációk az ország délnyugati részén fekvő Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen vonultak utcára. Két nappal később a zavargások átterjedtek Almatiba és az ország más, nagyobb városaiba is.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a szerdai nap folyamán szükségállapotot rendelt el országszerte, valamint menesztette a kormányt. Az elnök a tüntetésen résztvevőket terroristáknak bélyegezte, valamint kérte az Oroszország által vezetett volt szovjet köztársaságokat tömörítő katonai szövetséget, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét, hogy segítsenek az országot fenyegető “terrorveszély” megszüntetésében. A szervezet erre válaszul békefenntartókat vezényelt az országba.

Csütörtök reggelre a “terrorizmusellenes műveletre” hivatkozva felfüggesztették a bankok és tőzsde működését is. Olzsasz Ramazanov, a kazah jegybank szóvivője elmondta, hogy a döntés egyelőre átmeneti, és csak a csütörtöki napra vonatkozik. 

A Tüntetőket ölt meg a rendőrség Kazahsztán legnagyobb városában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.