A rendelet szerint az egészségügyi intézményben mindenki köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot vagy textil, illetve más anyagból készült maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Viszont az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.

A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmus spektrumzavarral élő személy továbbra sem köteles maszkot viselni.

Az egészségügyi dolgozóknak viszont nem kell mindenhol maszkot hordaniuk. Ilyenek a betegellátásra nem szolgáló, betegforgalom számára nyitva nem álló területek. Például:

• pihenésre és étkezésre szolgáló helyiségekben,
• orvosi és nővérszobában és
• irodai és egyéb munkahelyen

Szociális intézményben a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid–19 oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerint védettnek nem minősülő látogató, ellátott – lehetőség szerint – 

• látogató fogadásakor,
• közösségi programok alkalmával,
• közösségi terekben való tartózkodás esetén
• munkát végző személy,
• egyéb célból jelen lévő személy

köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot vagy textil, illetve más anyagból készült maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmus spektrumzavarral élő személy itt sem köteles maszkot viselni.

A rendelet csütörtöktől lépett érvénybe.

A Változnak a maszkviselési szabályok bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kutatás szerint a harmadik hullám idején némileg csökkent az elégedettség, de a hullám végére az év eleji szinten elégedettek a magyarok a kormány járványkezelésével. Hozzátették, hogy a járvány idején soha nem csökkent ötven százalék alá az elégedettségi mutató.

A kormánypárti válaszadók elégedettsége 89 százalék. Az ellenzéki szavazók körében a válaszadók 26 százaléka elégedett a kormány járványkezelésével, az ismeretlen preferenciájúaknak pedi 45 százaléka. A Nézőpont intézet szerint idén még nem volt ilyen magas a kormány járványkezelésével való elégedettség a potenciális szavazóik körében.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. május 25. és 26. között ezer fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezerfős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

A Nézőpont: a magyarok csaknem kétharmada elégedett a kormány járványkezelésével bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A vezérigazgató a döntést azzal indokolta, hogy a közszolgáltatásban végzett menetrendi hajóközlekedtetés alapból évi 300-500 millió pluszköltséggel jár a BKV-nak, és a járvány miatt pedig forráshiányos a cég, a BKK és a főváros is.

Ezért a hajókra szánt összeget inkább az alaptevékenységre, buszokra-villamosokra költik.

Bolla megemlítette azt is, hogy egyelőre még nincs döntés, mi legyen a hajóközlekedéssel jövőre. Két lehetőséget fontolgatnak: folytassák-e veszteségesen, vagy felemeljék az árakat piaci szintre, hogy az üzletág eltartsa magát.

A hajók üzemeltetésére a BKV minden évben pályázatot ír ki, a vállalkozók március és augusztus vége között működtetik a hajókat menetrend szerint. A BKV flottája hét hajóból áll: Budavár, Várhegy, Lágymányos, Lánchíd, Pestbuda és Hungária, valamint a 125 éves Hófehérke, ami elsősorban nosztalgiahajóként működik.

Fotó: Balaton József / MTI

A Idén nem lesznek BKV-hajózások a Dunán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szülők fele szerint okozott a járvány valamilyen lelki vagy mentális problémát, viselkedészavart a gyermekeknél az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint.

A leggyakoribb pszichés tünetek, amelyek csaknem minden második diáknál feltűntek azok a szokatlan fáradtság (67%), a tartós szomorúság és üresség érzet (65%), valamint az alvászavarok (53 %), ahogy reménytelenségről és pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be.

A fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család.

Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.

A diákok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60 %) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek. A szülők túlnyomó többsége (71 %) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség (64 %), ahol kiengedhetnek. Ez is lehet az egyik oka, amiért a középiskolások baráti kapcsolatai elhalványultak.

Az állandó otthon maradás a gyermekek szabadidős tevékenységére is hatással volt. A szülők 65 százaléka szerint gyerekük kevesebbet sportol, és közel ugyanennyien állítják, hogy a digitális oktatáson felül is többet használják az internetet.

A Minden nyolcadik középiskolásnak már eszébe jutott az öngyilkosság bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Folyamatos az oltás (bár most nem olyan gyors), a beoltottak száma 4 639 299 fő, közülük 2 727 165 fő már a második oltását is megkapta.

A védettségi igazolványok postázása folyamatos, és már az első oltás után kiállítják az okmányt. Ha bármilyen probléma merülne fel a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban, az Ügyfélkapun keresztül vagy személyesen a kormányablakban lehet bejelenteni. Viszont ha nem akarunk várni, akkor az EESZT mobilapplikációján kersztül egy regisztráció után virtuálisan is megszerezhetjük az igazolványt.

Az újraindítás következő fokozata ötmillió beoltottnál várható, amely a kormányfő szerint május végéig meglesz.

fotó: MTI/Varga György

A Fél éve nem volt ilyen kevés áldozata a járványnak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A dokumentum vizsgálja a koronavírus-járvány eredetét, továbbá világossá válik az is benne, hogy az élőhelyek tönkretétele, valamint a vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása növelheti a további vírusok elszabadulásának kockázatát. Számtalanszor mi is felhívtuk a figyelmet, hogy ez hazánkban is kritikus a helyzet, ott a Balaton helyzete, ahol minden olyan dolog megtörténik kicsiben, ami az egész országban jellemző. Gigaberuházások, erdőirtások, a zöld területek bebetonozása nem beszélve a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdaság terjeszkedésekről sem.

Az olyan vírusoktól, mint a SARS, a sertésinfluenza, madárinfluenza, zika és az ebolától az úgynevezett pufferzóna védhetne meg minket, hogy az állatok által hordozott vírusok ne tudjanak átterjedni emberekre. Ez a zóna az elválasztó sáv, ami a vadon élő álatokat elkerítik az emberek életterétől, és ez évről évre egyre keskenyebbé válik, ami az imént emlegetett vírusok könnyedebb elterjedését eredményezheti.

Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint például a hazánkban is felbukkant nyugat-nílusi vírusfertőzés aránya alacsonyabb volt azokon a területeken, ahol sokféle madár élt, mint ott, ahol csak kevés faj volt megtalálható. A nyugat-nílusi vírus ugyanis egy olyan kórokozó, ami madárról madárra terjed, a szúnyogok közvetítésével. Csak bizonyos madárfajok vérében tud jól szaporodni, így azokon a területeken, ahol sok madárfaj megtalálható, felhígul a vírus szaporodóhelye, azaz kisebb eséllyel kerül be olyan madár vérébe, ami jó gazdaszervezet a számára – olvasható a Greenpeace oldalán.

2018-ban hazánkban 225-en betegedtek meg és 15-en bele is haltak bele a nyugat-nílusi láz okozta fertőzésbe a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján. Ezért is fontos a vírust hordozó tigrisszúnyog hazai terjedésének nyomon követése. Ehhez nyújt segítséget a az Ökológiai Kutatóközpont által indított „Szúnyogmonitor” oldal, ahol a lakosság is segíthet feltérképezni a helyzetet hazánkban.

Az általunk készített videós interjúból mindent megtudhattok, ami a Szúnyogmonitorral és a hazai szúnyoghelyzettel kapcsolatos.

 „Magyarországon 20 év alatt eltűnt a fecskék több mint fele, mert a háztáji állattartás megszűnése, a mezőgazdasági rovarölő szerek használata és a kémiai szúnyogirtás miatt nincs elegendő táplálék számukra. Gyorsan fogynak a kétéltűek is, hisz ezek az élőlények különösen érzékenyek a környezet változásaira. A vizes élőhelyek feltöltésével, a természetes partszakaszok beépítésével rohamos gyorsasággal tűnnek el, pedig nekik is nagy szerepük lenne a szúnyogok gyérítésében. Ha a kormány nem hagy fel a természetpusztító beruházások és az élővilágot pusztító nagyüzemi mezőgazdaság támogatásával, akkor ökológiai összeomlás felé kormányozza az országot és ezzel veszélybe sodorja a magyar emberek egészségét. A tudomány álláspontja egyértelmű: a természetes ökoszisztémák pusztítása utat nyit további járványok kialakulása felé. Itt az idő, hogy változtassunk ezen és mindent megtegyünk egyéni és kormányzati szinten is a még meglévő természetes élőhelyek megmentéséért”

– mondta Rodics Katalin a Greenpeace biodiverzitás-védelmi kampányának felelőse – olvasható a Greenpeace oldalán.

A Greenpeace petícióját, amely követeli a kormánytó a fenyegető ökológiai összeomlás elkerülését itt tudod aláírni: greenpeace.hu/termeszet

(Greenpeace)

A A természetrombolás egyenes út a további vírusok elterjedéséhez bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Interjút készítettünk Halász Bertalannal, a Jóautók.hu vezérigazgatójával, aki elmondta, hogy a járvány több okból sem befolyásolta jelentősen a használtautó-piacot.

2019-ben az autópiac rekordot döntött: belföldön csaknem 810 ezer átírás történt, 180 ezer új autót adtak át, és ugyan ennyit importáltak külföldről.

A rekordévhez képest viszont visszaesés történt 2020-ban, de nem drasztikusan.

– közölte Halász Bertalan.

Az autókereskedelemben leginkább az új autók vásárlása esett vissza, itt 20-25 százalékos visszaesésről bezsélünk. Viszont nem a kereslet maradt el, hanem a kínálat. Emlékezhetünk, hogy a járvány első hullámában több autó- és autóalkatrészgyárat is leállítottak a járvány miatt. Ez pedig jelentős mennyiségű új autó megépítésének a kihagyását eredményezte.

A használt autók importálása is visszaesett tavaly, a majdnem állandó határzárak miatt.

A belföldi használtautó-piac viszont csaknem 2-3 százalékos visszaesést eredményezett a járvány miatt.

Ennek pedig több oka van:

• A járvány alatt megnőtt az olcsóbb, idősebb autók iránti kereslet, hogy ezzel váltsák ki a tömegközlekedést
• Az új autók készlethiánya sokakat a drága használtautók irányába terelte
• Az importok hiánya pedig ugyanúgy a belföldön árult használt autók felé irányította a gépjármű-vásárlókat

A hiány viszont megváltoztatta az autók árait is. Elsősorban az euró átváltás okozott egy jelentős drágulást az újautó és az import piacon, amely miatt a belföldön árult használtautók ára is drágult. Erre tett rá egy lapáttal, hogy nem tudtak elegendő autót gyártani, ami újból a szalonautók árát növelte.

A Jóautók vezériazgatója szerint a drágulás valószínűleg marad, sőt akár picit tovább emelkedhet 2021-ben.

A járvány miatt egyre több dolgot próbálunk és tudunk már otthonról megoldani, és ez a trend az autópiacot sem kímélte. A kereskedők különböző online megoldásokkal próbálták biztonságosabbá és kényelmesebbé tenni az autóvásárlást: megjelent az online autóértékesítés, a megvásárolt autók házhozszállítása. Halász Bertalan szerint ez az onlinere való átállás lehet a piac jövője, de ez még nagyon gyermekcipőben van. Hozzátette, hogy az ilyen értékesítés amerikában keződött és ott is az adásvételek csupán 1 százaléka volt teljesen online.

Megtudtuk azt is, hogy a sok vásárló a járvány miatt bízott abban, hogy leesnek a használtautók árai, de ez nem történt meg. Egyedüli „akció” ami kis számban megjelent, azok a céges autók eladásai voltak, amelyeket a bajba jutott cégek adtak el. Ezeket Halász szerint jó árban lehetett megvenni, de az ilyeneket gyorsan el is kapkodták.

A Leginkább az újautó-piacot viselte meg a járvány – INTERJÚ bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

24 óra alatt 3001 haláleset történt, miután április elején elérte a több mint 400 000 főt a halottak száma.

A kongresszus vizsgálatot indított a kormány járványkezelésével kapcsolatban.

Jair Bolsonaro elnök, aki gyakran felszólalt a korlátozások ellen, nem védekezett megfelelően a vírus ellen. Alkalmasnak nem minősített maszkokkal, illetve le nem tesztelt gyógyszerekkel próbálkozott a vírust kezelni, mint látjuk nagyon gyalázatos sikerekkel. A halálozások emelkedésével népszerűségé és támogatottsága mindeközben zuhant és széles körű kritikával is szembesül már.

Brazília március és április között mindössze 37 nap alatt 100 000 halálesetet regisztrált, amelyek az ország legrosszabb hónapjai voltak. Egyedül csak az Egyesült Államokban van magasabb a halálozási ráta.

A világjárvány kezdete óta Brazíliában több mint 14,5 millió esetet regisztráltak.

Eközben néhány városnak ideiglenesen le kellett állítania oltási programjait a megfelelő mennyiségű vakcina hiányában. A 212 milliós lakosság körülbelül 13% -a kapta meg első körben az oltást.

(BBC)

A Több mint 400 000 haláleset a nem működő oltási program miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Két héttel a koncert után az 5000 emberből mindössze csupán hatan fertőződtek meg a résztvevők közül, ráadásul ebből négyen nem is a koncerten. Ők egy családtagjuktól kapták el a vírust. A maradék kettő pozitív esetről még nem érkezett hivatalos megerősítés.

A szakemberek szerint is bebizonyosodott, hogy a nagyszabású rendezvényeken nem kell a tömeges megfertőződéstől tartani, amennyiben a megfelelő óvintézkedéskét mindenki betartja. Továbbá ez a példa azt is alátámasztotta, hogy 5000 embert simán le lehet tesztelni egy délelőtt alatt, plusz, ha a közönség is normális hozzáállassal, megfelelően viseli a maszkot a tömeges fertőzést ezzel el lehet kerülni.

(euronews)

A Tippeljetek hányan fertőződtek meg az 5000 fős próbakoncert után bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ahogy mindenki sejthette, megrohamozták a kinyitott teraszokat, sokan már délelőtt kimentek, hogy szerezzenek egy ülőhelyet. Ezt a kitartóak jól tették, hiszen este 7-8 fele már teljes fesztiválélmény volt a Deák Ferenc téren és környékén. A Fröccsteraszon szerintem sosem voltak még ennyien, mint ezen a napon. És ennyi mosolygó, boldog társaságot is rég láthattunk már egy helyen.

Fotók: Pásztor Csaba/Jövő TV

A Ilyen volt a teraszok kinyitása szombaton bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.