• Az első megállapodás egy egyetértési megállapodás a Brazil szövetségi köztársaság védelmi minisztériuma és Magyarország Honvédelmi minisztériuma között, a védelem területén való együttműködésről.
• A második egy egyetértési megállapodás a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya és a miniszterelnökségen keresztül Magyarország Kormánya között a Humanitárius együttműködésről előremozdításáról.
• A harmadik kegy együttműködési szándéknyilatkozat a vízgazdálkodás és szanitáció területén Magyarország Kormánya a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között.

Az aláírásokat követően Orbán Viktor, magyar miniszterelnök és Jair Bolsonaro brazil elnök tartott sajtótájékoztatót.

Orbán Viktor

„Ma olyan történt, ami még sohasem” – indította beszédét a magyar miniszterelnök. Diplomácia-történelmi eseménynek nevezte a Brazil elnök első alkalommal történő magyarországi látogatását.

A háború lehetőségéről és a diplomácia jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy vannak az EU-nak és a NATO-nak stratégiai partnerei, Brazília is ilyen.

Elmondta, hogy Brazília lakossága és méretei hatalmasak, ezért Magyarországnak érdeke a velük való jó kapcsolat. A miniszterelnök szerint hasonlóan gondolkodnak a migráció kérdéséről. Elmondta, hogy azt a globális migrációval kapcsolatos paktumot, melyet szerinte az EU, az egész világra rá akart erőltetni, Csehországgal, Lengyelországgal együtt megakadályozták.

„A józanok koalíciójának nevezzük” – mondta Orbán a bevándorlás-ellenes országok vezetőiről és politikusairól.

A családok hagyományos családmodell-megőrzésében is hasonlóan vélekedik a brazil és a magyar vezetés. Komoly az elköteleződés a szabad kereskedelem mellett, hiszen Magyarország számára ez kulcsfontosságú, ugyanúgy, mint Brazíliának, amely hajlandó magyar beruházásokat, befektetéseket fogadni. Működik már hazai biotechnológiai beruházás a latin-amerikai országban éppúgy, mint a Richter – említette meg a magyar kormányfő.

A hadi felszerelések terén is együttműködés várható, hiszen már korábban is rendeltünk vadászgépeket Brazíliából.

Jair Bolsonaro

A brazil elnök válaszában „nagy kistestvérének” nevezte Magyarországot, és megerősítette, hogy együtt küzdenek a család hagyományos értékeinek megóvásáért. Bolsonaro utalt találkozójára Áder János köztársasági elnökkel, akinek elmondta: Brazília számára kulcsfontosságú az esőerdők megőrzése, és hozzátette, hogy 63 százalékon tartják az erdősítés szintjét, mégpedig folyamatos erdőtelepítéssel.

Az aláírásokat és a sajtótájékoztatót itt lehet megtekinteni:

A Orbán Viktor és Jair Bolsonaro brazil elnök megállapodásokat kötött bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Jair Bolsonaro brazil elnököt 10 napja tartó folyamatos csuklása miatt korházba kellett szállítani, mivel komoly hasi fájdalmai is jelentkezni kezdtek nála.

A 66 éves Bolsonarot szerdán hajnali 4 óra körül szállították a brazíliavárosban katonai korházba. Az egyik újságíró állítása szerint Jair Bolsonaro elnök bélelzáródásban szenved – írja a The Guardian.

Az elnökség rövid nyilatkozatában elmondta, hogy Bolsonaro jó hangulatban van és jól érzi magát, de 48 órán keresztül megfigyelés alatt tartják. Teszteket végeztek rajta, hogy kiderítsék mi okozta a csuklást.

Abban a betegségben (koronavírus), melyet Bolsonaro „kis influenzának” minősített több mint 535 0000 brazíl vesztette életét. A közvélemény kutatások szerint Jair Bolsonaro nem fogja megnyerni a következő évi választásokat többek között a koronavírus kezelése miatt sem.

(The Guardian)

(Borítókép: Jair Bolsonaro FORRÁS: AFP/MATEUS BONOMI/AGIF/MATEUS BONOMI)

A Csuklás miatt kórházba kellett vinni a brazil elnököt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ha ugyanebben a gyorsított ütemben halad tovább az amazóniai esőerdő kipusztítása, 10-20 év múlva elérkezik a fordulópont, amely után a folyamat egy tartós halálspirálba lép át, ami után az esőerdő menthetetlenül kiszárad és szavannává válik – nyilatkozta Carlos Nobre, a São Pauloi Egyetem tudósa a Reuters-nek.

Ha a régió nem a szén-dioxid „elnyelője”, hanem nettó forrássá válik, akkor az éghajlati válság kezelése sokkal nehezebb lesz.

A fordulópont az élővilág 20-25 %-os megsemmisülésénél következik be, amelynek 17-18 %-a már megsemmisült.

Ezért Carlos Nobre szerint már a következő öt évben el kell érni, hogy az amazóniai erdőirtás teljesen megszűnjön. Ettől a céltól viszont messze van az emberiség – csak az elmúlt évben 21 ezer négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki vagy gyújtottak fel.

A The Guardian-ben is megjelent tanulmány szerint az elmúlt évtizedben csaknem 20% -kal több szén-dioxidot bocsátott ki a légkörbe, mint amennyit elnyelt. Mindezek mögött az esőerdő felégetése áll.

Ami az Amazónia kilenc országát illeti, a tavalyi erdőirtás oroszlánrészéért, 61%-áért Brazília volt felelős, nem sokkal mögötte Bolívia következik, aztán Peru, Kolumbia és Ecuador, ezeken a területeken viszont csekélyebb mértékben nőtt az erdőirtás mértéke.

Brazília szélsőjobboldali vezetőjét, Jair Bolsonaro-t az amerikai titkosszolgálatok segítették hatalomra, aki aztán egy nap alatt megszegte a a klímacsúcson tett ígéretét . Brazíliában a korábbi munkáspárti elnököt, Lula da Silva-t korrupció vádjával elítélték, 2015-ben pedig szintén korrupció vádjával lemondásra kényszerítették Lula utódját, Dilma Rousseffet. Ezért 2018-ban a Munkáspárt Fernando Haddad-ot indította Bolsonaroval szemben. Haddad népszerűsége és választási esélyei azonban összemérhetetlenek voltak Lulaéval, aki milliókat emelt ki a szegénységből és akit egykoron a világ legnépszerűbb politikusaként tartottak számon. Lula-t azóta felmentették a vádak alól és szabadlábra helyezték – a politikus azt tervezi, hogy 2022-ban újra indul az elnöki választáson – olvashatjuk a Greenfo oldalán.

(Greenfo, The Guardian, Reuters)

A Két évtizeden belül szavannává válhat az amazóniai esőerdő bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.