A kérdésre, miszerint mi az üzenete annak, hogy összeálltak a Munkáspárttal, melynek elnöke Thürmer Gyula Lukasenko belarusz diktátorral egyeztetett, Észak-Koreába járt tárgyalni, Orbán Viktor miniszterelnökről úgy nyilatkozott, hogy “bölcsebb vezető, mint az összes nyugati európai politikus együttvéve”, valamint az Európai Unióból való kilépésről is beszélt, Galba-Deák Ádám elmondta, több szervezettel is tárgyaltak – köztük kiemelte az Európai Baloldalt és a Szociáldemokrata Pártot –, de ezek a pártok az ISZOMM-nál is kisebbek, így választási matematikai törvényszerűség volt a Munkáspárttal kötött szövetség. Thürmer Gyula pártjával ezidáig zökkenőmentesen zajlott az együttműködés, úgy is, hogy vannak dolgok amelyekben nem értenek egyet – de ez Galba-Deák szerint elmondható az “ellenzéki hatosfogatról” is.

Galba-Deák Ádám kiemelte a keleti nyitás politikájával kapcsolatban, hogy Magyarország kis ország, mindenkivel jóba kell lennie, ők nem dönthetik el, hogy egy országnak milyen lehet a gazdasági berendezkedése – ahogy véleménye szerint teszi azt például az Egyesült Államok – így ők elsősorban pragmatista alapon közelitenek a Munkáspárttal való együttműködésükhöz. 

Azzal kapcsolatban, hogy nem kifutott brand-e Kádár János neve 2022-re, egyáltalán lehet-e kampányolni Kádárral, az ISZOMM szóvivője elmondta, ők úgy tekintenek a Kádár-rendszerre, mint Magyarország 1000 éves történetének egyetlen szociálisan felemelkedő időszakára. Galba-Deák példaként hozta a Kádár-féle állami bérlakás programot, az ingyenes közoktatást, az olcsó színházakat, könyvtárakat. Általános pezsgéssel jellemezte ezt a korszakot. Hozzátette azonban, hogy Kádár János a múlt, az ISZOMM a jövőbe tekint és egy modern kori szocializmusnak a híve, amihez legközelebb a jelenlegi skandináv államok és Bécs városa állnak.

Kádár történelmi megítéléséről, illetve hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc szerinte ellenforradalom volt-e Galba-Deák Ádám elmondta, nincs olyan személy a világon, akiről egyértelműen csak pozitívan vagy negatívan lehet nyilatkozni, itt Szent István hozta példaként. Hogy ‘56 ellenforradalom volt-e, a politikusnak vegyes a megítélése. Szerinte a forradalom idején október 30-án “mentek félre” a dolgok, véleménye szerint szélsőjobboldali elemek is garázdálkodtak az utcákon, viszont nyomatékosította, ‘56-ban senki nem akart kapitalizmust – mindenki az emberarcú szocializmusért küzdött és a többpártrendszert akart.  

Az ISZOMM leszállítaná a választójogi korhatárt 16 évre, illetve szeretnének bevezetni 18 éves kor után valamiféle önkéntes jellegű munkát a fiatalok számára – akár a hadseregben, akár a szociális szférában –, így Galba-Deák szerint egy 20 éves fiatalnak is volna valamiféle tapasztalata a világgal kapcsolatban. 

A sokszor felmerülő vádra, miszerint az ISZOMM csak egy “fideszes kamupárt”, a szóvivő úgy reagált, “Magyarországon mindenki fideszes kamupárt”, szerinte ez egy komolyanvehetetlen felvetés. Galba-Deák véleménye az, hogy Magyarországon az ország nagy részének elege van a 15 éve tartó Orbán-Gyurcsány-féle kétosztatúságból, ők egy alternatívát szeretnének kínálni. 

Programjukkal kapcsolatban elmondta, négy sarokkövük van: a nettó 250.000 forintos minimálbér, a 150.000 forintos nyugdíjminimum, a családi pótlék felemelése 50.000 forintra, illetve hogy senki ne kaphasson 100.000 forintnál kisebb fizetést. Ez a szóvivő szerint a megtermelt GDP egyhatodából kivitelezhető, amelyet a gazdaság átstruktálásával ki lehet termelni. Nagyobb vállalati adókat követelnek, továbbá elvetette azt az érvet is, hogy a üres államkassza várhatja majd az új kormányt.

A Parlamentbe jutásukat firtató kérdésre Galba-Deák Ádám úgy válaszolt, hogy a reálpolitika híve, nem tartja lehetetlennek, hogy összejön a 10%, de ennek meglehetősen kevés esélyt jósol. 
Szerettek volna csatlakozni az összellenzéki összefogáshoz, azonban Huszti Andrea pártelnök megkereséseire nem kaptak érdemi választ, így a szóvívő nem tudott mást elmondani az egyesült ellenzékkel kapcsolatban, mint hogy, “sok sikert kíván nekik áprilisra”.

A Fudan Egyetem kapcsán Galba-Deák Ádám elmondta, ők minden egyetemet támogatnak, alapvetően a kölcsönszerződésben látják a problémát, és amíg vannak Magyarországon amerikai vagy német egyetemek, nem lát kivetnivalót abban, hogy hazánkba jöjjön a világ egyik legjobb felsőoktatási intézménye. A népszavazási kérdést általában véve öngólnak tartja, hiszen várható volt, hogy le fogja söpörni az ellenzék kérdéseit a kormánypárt.

Az ISZOMM szóvivője hangsúlyozta, pártjuk egyértelműen az Európai Unió pártján van, szociális uniót szeretnének, illetve a keleti nyitás politikájával kapcsolatban ismételten kiemelte, kis államként nem teheti meg Magyarország, hogy ne legyen jóban más országokkal vagy nagyhatalmakkal.

Pál Éva, a Neoton Família egykori énekesnőjének köztársasági elnök-jelöltségével kapcsolatban elmondta, alapvetően a közvetlen köztársasági elnök-választásban hisznek, így a jelölés egy szimbolikus gesztusként értelmezhető inkább.

A politikus kiemelte, jelöltjeik között vannak ápolók, kertészek, irodai dolgozók, nem pedig milliárdosok játszótere az ISZOMM. A párt húzónevei között megemlítette Pál Évát, a Józsefváros-Ferencvárosban induló   Szabóné Kállai Szilviát, illetve Székely Sándor országgyűlési képviselőt.

Az ISZOMM egy dolgot biztosan meg tud ígérni választóinak: jóllétet.

A ISZOMM: “Pezsgés volt a Kádár-rendszerben” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

“Most már elég sok eset volt, amikor ittasnak tűnő képviselők tartózkodtak, sőt szavaztak a plenáris, vagy bizottsági üléstermekben. Ha ezek kivizsgálására eddig nem volt akarat, vagy lehetőség, akkor most vegyük elejét!  Ittasan sok mindent nem szabad csinálni, de országot vezetni különösen nem!“ – mondta Szanyi Tibor, s hozzátette: “Arra kértem Székely Sándort, hogy fontolja meg, vajon van-e lehetősége olyan jogszabályt kezdeményezni, amely az Országházában amúgy is jelen lévő egészségügyi szolgálatot felhatalmazza a szúrópróbaszerűen, avagy gyanú esetén célzottan végzett alkoholtesztelésre, illetve a gránátvetőkkel is felszerelt parlamenti őrséget néhány jó szimatú, képzett felderítő ebbel kiegészíteni. Csodálatos technikák léteznek, alkalmazzuk őket, ha már a ‘videobíró’ nem elégséges.”

Érdekesség, hogy Szanyi Tibor 2010 előtt, amikor még ténylegesen italoztak országgyűlési képviselők a Parlament épületében, nem szólalt fel ellene, pedig 2006 és 2010 között már harmadik ciklusát töltötte az akkor még MSZP-s politikus. Újabban viszont ezt fontos erkölcsi kérdésként tünteti fel.

A párt országgyűlési képviselője, Székely Sándor jelezte, hogy az ISZOMM miniszterelnök-jelölti felvetés lehetőségeit megvizsgálja, hiszen őt is aggasztják a hivatkozott esetek.

Kiemelt kép: Szanyi Tibor Facebook oldala

A Szanyi Tibor: Ki az ittasokkal az Országházából! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Szerintük a koronavírus rendkívül megdrágította a családok megélhetésést. Elondásuk alapján, amikor az egy főre jutó létminimum összege 110 ezer forint, elvárható, hogy a gyermeküket egyedül nevelő dolgozók 8 óra munkával ne a létminimum összegéből neveljék a gyerekeküket. Ez kettőjük esetében 220 ezer forint nettó jövedelmet igényelne. A mai megélhetési költségek mellett a nettó 250 ezer forintos minimálbér az a szint, ami kell a megélhetéshez. – írják

Az ISZOMM kiemelte: „A párt célja, hogy a szeptember 11-én rendezendő Munkás Büszkeség Napjára országosan 250.000 támogatói aláírást gyűjtsön össze.”

Székely Sándor, az ISZOMM elnökségi tagja elmondta: “Akik sokallják ezt a pénzt, azok jöjjenek velem és mondják ezt az aláírók szemébe is!”

Galba-Deák Ádám, az ISZOMM szóvivője hozzátette: “A történelem arra tanított minket, hogy a dolgozók fizetése pont annyi, amennyit kiharcolnak.”

Bíró Zoltán, az ISZOMM képviselőjelöltje szerint: “A bankok ennél nagyobb összegeket is szemrebbenés nélkül kipréselnek például a devizahitelesekből, mintha a havi nettó 250.000 forint valami szokványos jövedelem lenne. Azon vagyunk, hogy az legyen, a nagyvárosokon kívül is.”

Az ISZOMM mindenkit arra kér, hogy május elsején délben emelje poharát a 250.000 forintos minimálbér iránti törekvésre.

A 250 ezer forintos minimálbérért gyűjt aláírást az ISZOMM bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

– írja közleményében az Igen Szolidáris Magyarországért Mozgalom

Székely Sándor azzal indokolja egyet nem értését, hogy szerinte nem világos, hogy mire szolgálna a több, mint négy hónapra bevezetendő rendkívüli jogrend. Szerinte az indítvány politikai értelemben csak az ellenzéket provokálja, így a lakosságban is bizalmatlanságot ébreszt.

„Különösen visszás, hogy a kötelező maszkviselés mellett a munkahelyeken, az iskolákban, a tömegközlekedési járműveken gyakorlatilag egyéb korlátozások nélkül lehet tömörülni, a politikai szándékú gyülekezés azonban továbbra is tiltott.” – írja a független országgyűlési képsviselő.

A veszélyhezet kinyújtásáról szóló törvényjavaslatról itt írtunk korábban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes április 20-án, este nyújtotta be a törvényjavaslatot, mely szerint a veszélyhelyzet őszig hosszabbodna.

A Felesleges provokációnak tartja a veszélyhelyzet meghosszabbítását az ISZOMM alapítója bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.