A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2020-ban közel 150.000 energetikai tanúsítványt állítottak ki, amelyre a jogszabály szerint akkor van szükség, ha ingatlan adásvételére vagy bérbeadására kerül sor, új épület használatba vételi engedélyéhez, illetve szükség esetén energetikai pályázatokhoz. A lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a súlyosan elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik. Az átlagos szintet az „FF” osztályzat mutatja, de egy évvel korábban még az eladott ingatlanok 35,85%-a nem érte el ezt a minősítést. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze 4,78%-uk esett. Így kijelenthető, hogy még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon.

A tavaly kiadott tanúsítványok alapján a magyar lakó- és szállásjellegű ingatlanok többsége (27,35%) CC besorolású, azaz „Korszerű” volt, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy az ide tartozó épületek egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása 101-130 KWh. „Habár az ingatlantranzakciók esetében még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik az ingatlanok energetikai állapotát és azok későbbi korszerűsítési lehetőségét is döntő szempontnak tartják lakásvásárlásnál” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

„A nemzetközi keresletnövekedéssel ellentétben, hazai szinten a tudatosság azonban sokszor nem párosul jelentősen magasabb vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek az ingatlanok tekintetében is. Értékesítés szempontjából viszont jól jönnek ezek a tulajdonságok, a tapasztalatok alapján ugyanis a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nem csak gyorsabban, hanem akár 5-15%-kal drágábban is el lehet adni.”

„Az újonnan épülő ingatlanoknál folyamatosan javul a helyzet, hiszen az EU-s előírásokat követő jogszabály szerint 2022. július 1-jétől már csak a legalább „BB” besorolású, azaz a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezhetőek, és a megújuló energia részarányának is el kell érnie a 25%-ot. Az újépítésű családi, sor- vagy ikerházaknál éppen ezért már most is figyelnek ezekre a szempontokra az építtetők.” Az ingatlanpiaci szakértő továbbá kiemelte, hogy a magasabb vételár hosszú távon meg is térül a befektetőknek. Minél korszerűbb ugyanis lakóhelyünk – fel van szerelve például napelemmel, korszerű fűtési rendszerrel, megfelelő hőszigeteléssel vagy új nyílászárókkal –, annál alacsonyabb rezsiköltségekkel kell számolnunk. A környezettudatosság eszmei értékéről már nem is beszélve.

A használtlakás-piacon a január elsejétől igényelhető otthonfelújítási program hivatott javítani a helyzeten, aminek keretében az állam akár 3 millió forinttal is támogatja a korszerűsítési folyamatokat. Mindezt a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése, valamint az építőipari ágazat fehérítése érdekében. Ingatlanpiaci és környezetvédelmi szempontból pedig – a fenti adatok tükrében – szükség is van a jelenlegi ingatlanállomány minőségének javítására, amin a kormányzati támogatás nagyot lendíthet.

A Környezettudatos-e a magyar ingatlanvásárló? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A 2020-as kezdeti változás Magyarországon főképpen a fővárost, Budapestet és a turisztikai központú, illetve egyetemi városokat érintette. Első hullámban a főleg külföldiek által igénybe vett Airbnb lakások és hotelek üresedtek ki a határlezárások miatt, majd változtatva a piaci célponton, lettek elérhetőek hosszabbtávú bérbevételre. Másrészről, az online oktatás beiktatásának terjedésével, illetve a home office munkalehetőségek népszerűsítésével, a vidékről ingázó hallgatók és munkavállalók, akik korábban nagy számban vették igénybe a belvárosi albérleteket, sok üres lakást hagytak maguk után. A bérbeadók és a bérbevevők aránya felborult, hirtelen és nagyszámú ingatlan került vissza a piacra, aminek hatására a bérleti díjak jelentősen csökkentek a nagyvárosokban.

Az agglomerációban és vidéken található ingatlanokra azonban a járvány pont ellenkező hatást gyakorolt. Ahogy a covid-19 lebénította a nagyvárosok által kínált előnyöket, a korlátozásokkal, a kijárási tilalom megjelenésével, a kulturális programok látogatásának szabályozásával majd megszüntetésével, átcsoportosult az érdeklődése a vásárlóknak. Először, a nyaralók négyzetméterárai kezdtek emelkedni a Balaton térségében, ahogy a külföldi nyaralásokat ellehetetlenítette a terjedő járvány. A covid-19 megjelenésével és következményeivel párhuzamosan a balatoni ingatlanok, bizonyos partmenti városokban, mára már az egymillió forintos négyzetméterárat is meghaladják. Tihany, Füred és Zamárdi is azon települések közé tartozik, ahol már nem csak a nyári lakok népszerűek a vásárlók körében, hanem az állandó lakhelyként funkcionáló házak és újonnan épített lakások is hasonlóan felkapottak lettek. Balatonfüreden a lakótelepi lakások árai fél milliós négyzetméteráron kelnek el, ráadásul rövid időn belül. Az ingatlannet.hu országos ár statisztikája szerint, a balatoni térség behozta a budapesti ingatlanárakat.

(Balatonfured.hu, Ingatlannet.hu)

A Koronavírus aranyáron bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.