Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.

Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, ezen belül leginkább a tojás (102,9 százalékkal), a kenyér (81,8 százalékkal), a tejtermékek (79,0 százalékkal) és a sajt (78,8 százalékkal) drágult.

A háztartási energia ára egy év alatt 65,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 14,4, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,8, ezen belül a szeszes italok 19,4 százalékkal drágultak tavaly novemberhez képest.  

Az év első tizenegy hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 14,1 százalékkal  emelkedtek éves bázison a KSH jelentése szerint.

A KSH: már 43,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Októberben 1,5 százalékos inflációt mértek szeptemberhez képest az euróövezetben és 1,4 százalékosat az EU-ban.

Az euróövezetben az élelmiszer-, alkohol-, energia- és dohánytermékek nélkül számított fogyasztói áremelkedés (maginfláció) 4,8 százalékról 5 százalékra gyorsult. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára 13,1 százalékkal nőtt a szeptemberi 11,8 százalék után. Az energiaárak növekedése 41,5 százalékra gyorsult októberben az egy hónappal korábbi 40,7 százalékot követően. A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ugyanúgy mint szeptemberben.

Októberben a legalacsonyabb éves infláció az alábbi országokban volt:

• Franciaország:, 7,1 százalék
• Spanyolország: 7,3 százalék
• Málta: 7,4 százalék.

A legmagasabb éves ráta ezekben az országokban volt:

• Észtország: 22,5 százalék
• Litvánia: 22,1 százalék:
• Magyarország: 21,9 százalék.

Forrás: MTI

A Itt a hivatalos lista: Magyarországon a harmadik legmagasabb az infláció bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább 40,0, illetve 64,4 százalékkal. A vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára 14,9 a szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett.

Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek.

MTI

A Itt a KSH adata: brutális volt az infláció októberben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Tízből kilenc szülő szokott otthon tízórait csomagolni gyermekének. Péksüteményt a válaszadók közel kétharmada szokott adni a csemetének, ezt követi a gyümölcs és a zöldség (54,7%), a müzli és a zabszelet (34,8%), majd a házi sütemény (20,7%). Tejterméket minden kilencedik szülő készít be gyermekének iskolába induláskor – mutat rá a Pek-Snack, Magyarország és a közép-európai régió meghatározó látványpékség-hálózata által végzett online felmérése.

A megkérdezettek közül 42 százalék nem szokott költőpénzt adni gyermekének, 33,3 százalékuk pedig napi 1000 forint alatti összeget szán iskolai harapnivalóra. 1000-2000 forint közötti összeggel a válaszadók mintegy 21 százaléka engedi el a nebulókat iskolába, míg napi 2000 forintnál többet a nyilatkozók csak elenyésző része, 3,6 százalék ad.   

Az infláció miatt a szülők rákényszerülnek otthon készíteni az ennivalót a gyereknek

A jelenleg tapasztalható áremelkedések sok szülőt arra késztetnek, hogy gyakrabban készítsenek otthon kaját. 73 százalék ugyanis azt nyilatkozta, az infláció miatt mindenképp racionalizálja a költéseit, és saját maga is süt-főz gyermekének. Közel 25 százalék azonban egyáltalán nem mond le az iskolába indulók esetében a boltban vásárolt harapnivalókról, mivel egyszerűbb és praktikusabb így megoldani a helyzetet. Mások pedig egyszerű időspórolás miatt döntenek a kész termékek megvétele mellett. Azok aránya, akik biztosan lemondanak a vásárlásról, mert spórolni szeretnének, 2,7 százalék. A péksütemények érezhetően kézenfekvő megoldást jelentenek, mert ha vásárlásról van szó, akkor a szülők mintegy háromnegyede e mellett dönt. Nagy népszerűségnek örvendenek még a gyümölcsök és zöldségek, illetve az előre elkészített szendvicsek.

Péksüteményekre a válaszadók több mint fele (52,9%) jellemzően 1000 forint alatt költ naponta, ami azt mutatja, hogy ezek a termékek még mindig kedvező árú alternatívát jelentenek akkor, ha éhesek vagyunk. 39,7 százalék 1000-2000 forint közötti összeget szokott ezekre áldozni, 2000 forintnál többet mindössze 7,4 százalék szán. A pékárukat a kitöltők 40,5 százaléka élelmiszerboltból szerzi be, közel egyharmada (31,2%) látványpékségből, 21 százalék pedig szupermarketből vásárolja. Ám elenyésző rész, alig 2 százalék kávézókból viszi haza a másnapi finomságot.

A péksütemények nagyon népszerűek a gyerekek körében, a kakaós csiga a kedvencük

A kutatásból kiderül, hogy a gyermekek 76 százaléka hetente többször fogyaszt pékárut, naponta szinte minden harmadik iskolás eszik ilyet. Azok aránya, akik hetente csak egyszer, illetve még ritkábban, havonta néhány alkalommal választják ezt a harapnivalót, igen alacsony, alig 10 százalék. A péksütemények ízesítése kapcsán összességében az mondható, hogy az iskolába járó nebulók döntő része édesszájú, hiszen majd kétharmaduk az édes ízeket keresi, míg a többiek a sós ízek mellett teszik le a voksukat.  

A gyermekek körében a legnépszerűbb a kakaós csiga, ez szinte örök kedvenc. Ezt követi a sajtos pogácsa, a zsömle, a kifli, a sajtos rúd, a fánk, a pizza, a túrós batyu, végül pedig a muffin.

A Az áremelkedések miatt a szülők többsége inkább elkészíti, mint megveszi a gyermek iskolai harapnivalóját bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését a jelentős drágulást realizáló energiaipar nagyobb részaránya okozta. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának és a forint gyengülésének is árfelhajtó hatása volt – magyarázta a KSH.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 10,3, az exporté 0,9 százalékkal emelkedtek. 

Belföldön a 62 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 37,7, a 33 százalékos súlyú energiaiparban 144 százalékkal nőttek az árak tavaly augusztushoz képest. 

Az ipari exportárak 31,6 százalékos emelkedésén belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 25,7, a 3,8 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak drasztikus növekedése következtében – 239 százalékos volt a drágulás.

Idén január-augusztusban a belföldi értékesítés árai 45,1, az exportértékesítéséi 23,8, az ipari termelői árak pedig összességében 31,0 százalékkal emelkedtek.

MTI

A KSH: augusztusban 43,4 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Magyar Államkincstár (MÁK) azt közölte, hogy a költségvetési intézmények lejárt adóssága július végén 47,2 milliárd forint volt. Figyelmeztető jel, hogy a tartozás egyetlen hónap alatt 8,2 milliárd forinttal emelkedett, ami egyértelmű jelzés arról, hogy a költségvetési intézmények elkezdtek nem fizetni a piaci beszállítóiknak – írja a Népszava.

A lap azt is kiemeli, hogy az adósság elég jelentős részét, összesen 29,2 milliárd forintot az egészségügyi intézmények halmozták fel. 

Az 581 közintézményből 290 intézménynek van valamilyen formában tartozása, ami kisebb vagy nagyobb mértékű is lehet. Ez viszont azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden második közintézménynél vannak finanszírozási problémák, ami már egy rendszerszintű problémára utal.

A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szereljenek. Márpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv is bekerült. Az Országos Rendőr-főkapitányságnál beélesedett egy (vagy több) 1,5 milliárd forintos követelés, így az intézmény tartozása 2,4 milliárd forintra ugrott.

A Készenléti Rendőrségnél 1,7 milliárdos ki nem fizetett adósságot talált a MÁK, míg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ugyan kis mértékben csökkentette, de még így is egymilliárd forint feletti kifizetetlen számlát görget maga előtt. 

További részletek a Népszava oldalán.

A Hatalmas adósságot halmoztak fel júliusban a közintézmények az energiaszámlák után bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlási ára 53,0 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál, ami 0,7 százalékponttal élénkebb éves emelkedés az előző havinál. Az élő állatok és állati termékek ára átlagosan 45,6 százalékkal nőtt egy év alatt, az élő állatok árának emelkedése 5,4 százalékponttal 48,5 százalékosra nőtt az állati termékeké 8,2 százalékponttal gyorsult 39,9 százalékosra, amiben a tej ára játszott főszerepet azzal, hogy éves drágulása a júniusi  43,6 százalékról 10,2 százalékponttal 53,8 százalékosra ugrott, míg a tojás árának 30,6 százalékos emelkedése alig változott a júniusi 31,4 százalékhoz képest.  

A növényi termékek körében gyorsult a gabonafélék, a burgonya és a gyümölcsök éves áremelkedésének üteme, míg az ipari növények és a zöldségfélék áremelkedése 5,4, illetve 0,3 százalékponttal csillapodott. 

A gabonafélék ára 82,2 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit, ami 11,1 százalékponttal meredekebb emelkedés a júniusinál. A búza felvásárlási ára a tavaly júliusinak több mint duplájára nőtt, a 106,9 százalékos emelkedés 23,9 százalékponttal meredekebb az előző havinál. A kukorica felvásárlási árának emelkedése 3,4 százalékponttal 63,3 százalékra élénkült. 

A burgonyának a tavaly júliusinál 18,8 százalékkal magasabb ára  13,1 százalékponttal nagyobb növekedést mutat a júniusinál, a gyümölcsök  4,3 százalékos éves áremelkedése 2,5 százalékponttal nagyobb emelkedés az előző havinál. 

A zöldségfélék felvásárlási ára átlagosan 27,4 százalékkal volt magasabb  a tavaly júliusinál. A legnagyobb áremelkedés a zöldborsónál volt, 51,2 százalék, ami 7,4 százalékponttal több a júniusinál. A fejes káposzta 34,9 százalékkal kerül többe, mint egy éve, és az emelkedés üteme júniusról júliusra 17,1 százalékponttal ugrott magasabbra.  A zöldbab és a fejeskáposzta éves áremelkedése lendült fel a legnagyobb mértékben: 18,2, illetve 17,1 százalékponttal és ezzel a borsó 24,4, a káposzta 34,9 százalékkal drágult egy év alatt. A fejes saláta  felvásárlási ára 29,2, az uborkáé 26,2, a paradicsomé 24,6, a vöröshagymáé 22,5, a  százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál.  Júliusban egyedül a paradicsom áremelkedése lassult 3,0 százalékponttal 24,6 százalékosra. A spenót 25,5 százalékkal drágult egy év alatt, a karfiol 14,5, a sárgarépa ára pedig 3,2 százalékkal emelkedett egy év alatt. 

Az élő állatok felvásárlási árának 48,5 százalékos emelkedését a vágósertés és a vágómarha felvásárlási árának szárnyalása húzta, a sertések ára egy év alatt 48,9 százalékkal nőtt, ami 10,3 százalékponttal nagyobb emelkedés a júniusinál, a vágómarha 61,7 százalékos emelkedése 15,8 százalékponttal pattant fel az előző haviról. A vágóbaromfi ára 49,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, gyakorlatilag tartja a júniusban elért 50 százalékos emelkedést, a tyúkfélék ára 48,4, a pulyka felvásárlási ára 38,6 százalékkal magasabb a tavaly júliusinál, a libáé 55,5, a kacsáé 67,3 százalékkal nőtt.

A KSH: júliusban a mezőgazdasági termékek ára 50,7%-al volt magasabb az egy évvel korábbinál bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.