A vasárnapi napon bejelentés érkezett a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletére, hogy a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon (RSD), Dunaharaszti térségében kisebb testű halak pipálása tapasztalható. Szakembereink azonnal a helyszínre mentek és megkezdték a vízminőségi mintavételezéseket, az oxigénhiányos állapot okának felderítése érdekében. Ezzel egyidőben, az éjszaka során „V” alakban, 2 x 50 m csőhosszal a kompresszoros levegőztetés megkezdődött, továbbá 2 db TRUXOR munkagép a főmeder és a mellékág levegőztetését (a HÉV híd és az M0 híd között) megkezdte.

Hétfőn TRUXOR úszó munkagépekre mobilszivattyúkat telepítettek a szakemberek, ezzel is növelve a levegőztetés hatékonyságát.

Horgászok elmondásai szerint a halpusztulás oka a hétvégén lezúdult nagy mennyiségű csapadék, ami nem először mosott ki szennyvizet a Délpesti szennyvíztisztítóból.

Kiemelt kép: Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Facebook oldala

A Vízszennyezést és halpusztulást észleltek a ráckevei Dunán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az, hogy pontosan mi okozta a nagymértékű pusztulást még nem lehet tudni. A potenciális okok között szerepelhet az emberi mulasztás vagy akár a túl alacsony vízszint, az algaelszaporodás és a hirtelen légnyomáscsökkenés is. Legnagyobb valószínűséggel azért az oxigénhiány szerepelhet a háttérben mivel az egész Dunántúlon észlelhető a tömeges halpusztulás. Ezeknél a kisebb tavaknál szivattyúzással és levegőztető készülékekkel próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól.

A tavon gyakran horgászó Balog-Farkas András Facebook posztjában számolt be a helyzetről:

„Sajnos súlyos halpusztulás történt a Pécsi-tó mögötti Hermann Ottó-tavon a mai napon (2021.08.18). Az okokat még vizsgálják a hatóságok. Sajnos nagyon sok hal még nem emelkedett a felszínre, ezért a holnapi napon is folyik a tetemek gyűjtése.”

Balog-Farkas András lapunknak megerősítette, hogy:

Az egész Dunántúlt érinti a tömeges halpusztulás problémája.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet sajtóközleménye szerint nem segítettetek a helyzeten a kisebb nagyobb esőzések sem, mivel a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta a lehullott csapadékot, továbbá egy meleg nyári napon akár 2-3 centit is csökkenhet a tavak vízszintje a párolgás miatt.  A legtöbb halastóban jelenleg az 50 %-ot sem éri el a tavak vízszintje. Egyedül talán néhány gázlómadárnak kedvez a helyzet, tekintve, hogy nagyobb kárt is képesek okozni a beszűkült.

A drasztikus vízszintcsökkenés miatt kényszerhalászatra van szüksége a haltermelőknek, hogy a halállományt meg tudják menteni.

A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többlet költségekkel jár. Van olyan haltermelő, aki a 2021. évben ki sem tudta helyezni a halastavait ivadékkal a már tavasszal jelentkező vízhiány miatt. Várhatóan ez a kedvezőtlen száraz nyári időjárás negatív kihatással lesz az őszi lehalászási eredményekre – írja A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet sajtóközleményében.

Korábban beszámoltunk, hogy nem csak tömeges halpusztulás történik a Velencei-tóban, hanem a környéken nagy számban kezdtek el a madarak is hullani. Erről bővebben itt olvashattok.

Nyitókép: Balog-Farkas András / Facebook

A Baranya megyében is több tonna hal pusztult el bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Rengeteg hal pusztult el köztük veszélyeztetett példányok is, mivel egy biogázállomás fermentációs hulladéka ömlött a Garamba az elmúlt napok esőzései és viharai miatt.

A szlovákiai Bezeréte település mellett horgászók jelentették a horgászszövetségnek, hogy bűzlik a víz és kifejezetten zavaros is, továbbá rengeteg elpusztult halat láttak. A horgászszövetség ezután azonnal értesítette a hatóságokat.

A viharban kidőlt fa okozta az ökológiai katasztrófát, mivel az pont egy fermentációs hulladékot tároló zsákszerű tartályra zuhant. A baleset közben a tartály megsérült az esőzések következtében pedig feltehetőleg 400 köbméter hulladékot mosott bele a vihar a patakba, ami aztán a Garamba ömlött.

Közben Szendőfi Balázs természetfilmes azt közölte Facebook-oldalán, hogy hétfő esti információi szerint az első napi dögszedés eredménye 25 halfaj 4100 példánya összesen 1,9 tonna súlyban. Ráadásul ebben nincsenek benne az apróbb termetű halak (csík- és küllőfélék, ingolák), mert a kisebb tetemeiket nehezebb összegyűjteni. Viszont a rendkívül kisállományú, világszinten veszélyeztetettként nyilvántartott dunai galóca több példányát is látni a tetemekről készült képek között. Az itthon fokozottan védett halfaj természetvédelmi értéke 100 000 forint. Egy példány akár 50 kilogrammosra és 1,5 méteresre is megnőhet – írja a Napi.hu.

A szlovákiai Bezeréte és környékén 600 kilogramm haltetemet emeltek ki a folyó egy kilométeres szakaszán. A környező települések környékén is átlag feletti halpusztulást észleltek a folyóban.

A Garam Esztergommal szemben torkollik a Dunába, és a szennyezés körülbelül 90-100 kilométerre már megjelent a folyótól – számolt be az esetről a Liner.hu is.

(Napi.hu / Liner )

Nyitókép: Budapest halai – Facebook

A 600 kilogramm haltetemet emeltek ki a Duna mellékfolyójából bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.