Közleményükben így fogalmaztak:

„A beadványok általában sérelmezték a tudósításokat, azonban a kiegyensúlyozottsági kérelemben pontosan meg kell jelölni a kifogásolt műsorszámot, valamint az elhangzott tájékoztatástól érdemben eltérő, releváns álláspontot is. A beadványokban a bejelentők nem utaltak arra sem, hogy kifogásukkal előzetesen a médiaszolgáltatóhoz fordultak, pedig a hatályos szabályozás értelmében először feléjük kell jelezni a kifogásokat”

Az NMHH Médiatanácsa legutóbbi ülésén elfogadott egy kutatást, amely szerint az M1, az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub műsoraiban is „objektíven, szakértőket megszólaltatva, több álláspontot szemléltetve, a helyzet komplexitását feldolgozva tudósítottak a szomszédunkban zajló háborúról”.

A hatóság március elején vizsgálta a tévécsatornák műsorait. Ebben az időszakban „orosz (vagy akár ukrán) háborús propaganda a mintába került műsorszámokban nem jelent meg”. A 444.hu így írt a hír kapcsán:

„Sajnos nem vizsgálták Georg Spöttle és Nógrádi György kicsit korábbi, februári közmédiás szerepléseit. Előbbi például az orosz invázió második napján azt elemezte, milyen higgadtan, szinte szakszerűen vonultak be az orosz katonák, és veszélyes, egyenesen hitleri megoldásnak nevezte, hogy Zelenszkij fegyverkezésre szólította fel állampolgárait.”

A Médiatanács: a közmédia is objektív volt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A járókelők véleménye szerint, a Magyarok javarészt kiveszik a segítségnyújtásból a részüket. Sokan kiemelték, hogy örömmel látják miként fogott össze az ország a rászorulók segítségnyújtásában, és régen tapasztaltak ehhez hasonló egységet az utóbbi időben.

A megkérdezettek körülbelül fele már segédkezett valamilyen szervezetnek. Voltak, akik financiális adományokkal, voltak, akik ruhaneműkkel, vagy tartós élelmiszerekkel támogatták a háború elől menekülőket. Szerencsére elzárkózást nem tapasztaltunk, voltak, akik bizonytalanok voltak abban, hogy miként tudnának segíteni, de fontos leszögezni, hogy valamilyen úton-módon tervezték az ukrajnai menekültek megsegítését.

Ahogy az a médiában is látszódik számos szervezet hívja fel a figyelmet a segítségnyújtás fontosságára és lehetőségeire is. Folyamatosan érkeznek a hírek a civil szerveződésektől, akik napról napra tételesen leírják, hogy éppen mire lenne szükség. Különböző tematikájú Facebook csoportokban is jól látszik, hogy ki lakást hirdet, ki fuvart vállal, de összességében sokan összedolgoznak, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a háború elől menekülőknek.

Az Egységben Magyarország és a Fidesz is, mikor néha elengedik a egymás torkának szorongatását rendszeresen visznek a határhoz különböző segélyszállítmányokat.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt példaértékű módon veszi ki a részét a segítség nyújtásban. A Nyugati pályaudvarnál, ahova egyébként az Ukrajnai vonatok is befutnak egy úgynevezett „Helpsátrat” állítottak. A Nyugati téri adománysátorban pelenkázó, gyermekágy és egy ágy várja a menekült kisgyermekes anyukákat, szeparált részben, fűtéssel! – írják a Facebook oldalukon.

A NoÁr Facebook oldalán összegyűjtötték a legnagyobb szervezeteket, akinek különböző formában lehet segíteni.

Ezek közül vannak, akik önkénteseket keresnek, vagy financiális adományokat gyűjtenek, valakik orvosi segédszállítmányokat, mások pedig segélycsomagokat állítanak össze (pelenkák, ruhák, tartós élelmiszerek stb).

Segítsünk a rászorulókon!

A „Örülök neki, hogy így összefogunk” – utca embere videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Örülni nem tudok, mert anyum és a nagyim otthon van. Nyugodtabb lennék, ha itt lennének.”– indítja beszámolóját.

„Anyu azt mondta egyelőre nem érzékelnek ebből semmit, mivel a konfliktus javarészt Kelet-Ukrajnában súlyosabb. Amit olvastam, illetve amit mondott, hogy 160-170 km-re tőlünk is történt egy robbanás, Ivano-Frankivszk mellett egy ukrán reptéren.”

„A munkahelyén volt gyűlés nemrég, mert Zelenszkij hadiállapotot vezettek be Ukrajnában”.

„Vannak rendőrök akik ellenőrzik az autókat, személyeket, illetve minden iskolában távoktatást vezetnek be, az óvodák pedig zárva tartanak a helyzet stabilizálódásáig.„

„A határokat nem zárták le, elvileg nem fogják – míg parancsot nem kapnak rá, de az biztos, hogy se oltás, se kártya nem kell már ahhoz, hogy átlépjük a határt. „

„Ettől függetlenül más nincs, csak iszonyatosan nagy a pánik. A sok hír, a sok videó megbolondított mindenkit és rohannak a bankokba, na meg persze tankolni, továbbá aki tud megy nyugatra.” – mondta

„Legtöbb dolgot én is a hírekből tudom, de a pánikon kívül komolyabb nem történt nálunk.”- zárja.

A Beszámoló egy kárpátaljai magyartól – „iszonyatosan nagy a pánik” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A ukránok azonnal elkezdték elhagyni otthonaikat, Kijevből kifelé azonnal bedugultak az utak.

Ukrainian Residents trying to escape from Kyiv, Ukraine.#Ukraine #Kyiv #Russia #RussiaUkraine pic.twitter.com/PWP3kMZs6Q

— WORLD WAR 3 – RUSSIA vs Ukraine #2022 (@WW32022) February 24, 2022

Oroszok által lebombázott csuhuivi repülőtér

Chuguev airport in Kharkiv after Russian strikes. #Ukraine #Russia #Kharkiv #ChuguevAirport pic.twitter.com/hclhUIjhsR

— WORLD WAR 3 – RUSSIA vs Ukraine #2022 (@WW32022) February 24, 2022

Orosz rakétatámadások Ukrajna irányába

Russian Rocket launcher fire towards Ukraine. #Russia #Ukraine #RussiaRockets #Missile pic.twitter.com/pAVoQkv0cj

— WORLD WAR 3 – RUSSIA vs Ukraine #2022 (@WW32022) February 24, 2022

A Videók az első orosz csapásokról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Putyin szónoklatában úgy fogalmazott, hogy lesznek veszteségek, és felszólította az ukrán katonákat, hogy adják meg magukat.

Putyin szerint az ukrán népnek hamarosan lehetősége lesz új vezetőket választani a neonáci puccsisták helyett.

Az ukrán kormány szerint ez a háború kezdetét jelenti.

Több nyugati tévétársaság, így a BBC és a CNN is robbanások hangját hallja Kijevben és a város közelében.

Ahogyan korábban megírtuk, az Európai Unió elítélte Putyin lépését és törvénytelennek nevezték azt: az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei közös közleményben ígértek szankciókat Oroszországgal szemben. Eközben Orbán Viktor miniszterelnök Facebook posztban közölte, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak, illetve, hogy az egyeztetések folyamatosak.

Rácz András, történész-Oroszország-szakértő szerint a fentebb említett szankciók hidegen hagyják Putyint, a grúz megszállás idején is fenyegetőzött ilyesmivel az unió, de végül nem léptek.

Szijjártó Péter rendkívüli bejelentést tett ma reggel, melyben elmondta, hogy a legfontosabb a magyar emberek biztonsága, valamint azt is közölte, hogy a magyar-ukrán Nagykövetség működik és folyamatosan zajlik a munka.

A Ukrajna háborúban áll, Putyin megindította seregeit bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kérdéssel kapcsolatban, hogy valójában mire készül Oroszország, Rácz András elmondta, kizárható, hogy az ukrán határon zajló hadi összpontosulás puszta erőfitogtatási célt szolgálna. Ebben az esetben ugyanis olyan párhuzamos diplomáciai tárgyalások folynának, melyek legalább magukban hordoznák az esélyét annak, hogy eredményt érjenek el. Jelen helyzetben ezt a párbeszédet nem látjuk. A korábban benyújtott orosz javaslatcsomagok ugyanis teljes mértékben komolyan vehetetlenek – állítja a szakértő.

Rácz elmondta, az oroszok olyan irreális követeléseket fogalmaztak meg, miszerint a NATO vonuljon vissza az 1997-es határai mögé, továbbá szórakoztatónak nevezte az amerikaiaknak benyújtott azon irányú orosz javaslatot, miszerint az európai felet kihagyva tárgyaljanak az európai biztonsági rendszerről. Rácz nyomatékosította, tudjuk, hogy milyen, amikor az oroszok tárgyalni akarnak, ez most nem a helyzet. 

Rácz szerint az oroszok erő összpontosítása, a hadsereg átcsoportosítása körülbelül két hét múlva eredményezhet inváziót – provokációra, önvédelemre hivatkozva. Addig pedig marad a terelés és a tagadás. 

A felvetésre, miszerint “nagybirodalmi álmokat” szöveget-e Putyin, Rácz elmondta, ilyenek már nincsenek. Véleménye szerint Oroszország pontosan tudja, hogy a Szovjetunió nem állítható vissza, szó nincs arról, hogy egy új szuperállam előkészítése zajlana. Moszkvának inkább preventív jellegű céljai vannak, azaz azt szeretnék, hogy Ukrajna ne lehessen a NATO vagy az Európai Unió tagja. Továbbá – tette hozzá –, azt akarják, hogy Ukrajnában ne legyenek nyugati fegyverek, kiképzők és katonai bázisok.

Egy másik aspektus szerint – ezt Rácz rezsimbiztonsági szempontnak nevezte –, Oroszország nem hagyhatja, hogy Ukrajna a nyugatosodás útjára lépjen, fejlődjön, ezáltal az orosz nép könnyedén tehetné fel a kérdést: “ha nekik sikerült, nekik miért nem?”. A Kreml éppen ezért félt borzasztóan az úgynevezett “színes forradalmaktól”, melyek végigsöpörtek a posztszovjet térségen 2003-tól kezdve, nem beszélve az arab tavaszról:  “nem akarják, hogy hasonló forradalmi hullám söpörjön végig Oroszországon is”. 

Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozására nem lát reális esélyt a szakértő. Rácz hangsúlyozta, háborús konfliktusban álló országokat nem vesz fel tagjai közé az EU. Ezzel kapcsolatban egyetlen kivétel Ciprus volt. Ukrajnának jelenleg két területi konfliktusa is van: Krím, illetve Kelet-Ukrajna. Az orosz fél részéről úgy néz ki a jelenlegi helyzet, hogy a NATO 2008-ban ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy Grúzia és Ukrajna csatlakozni fog a Transzatlanti Szövetséghez – Rácz szerint ezen ígéretek visszavonását szeretné elérni Oroszország, mely követelés további szuverenitási kérdéseket is felvet. 

Azzal kapcsolatban, hogy a két ország közvéleménye hányadán áll jelenleg a háborúval kapcsolatban, Rácz elmondta, a felmérések szerint – az orosz propaganda-gépezet nyomásának köszönhetően –, az orosz nép több, mint 50 százaléka meg van győződve arról, hogy a jelenlegi konfliktus az ukrán fél miatt van. 

Ukrán oldalon etnikai jellegű oroszellenesség nem tapasztalható – furcsa is lenne, hiszen 11 milliónál is több oroszajkú állampolgára van Ukrajnának – mondta Rácz. Kreml ellenesség azonban tapasztalható – tette hozzá –, érzékelik a fenyegetést, valamint beszédes, hogy friss felmérések szerint az ukrán nép egyharmada kész volna fegyvert fogni egy esetleges konfliktus esetén. 

Rácz András szerint a háború meg fog maradni területi jellegűnek. Ukrajnán kívüli eszkaláció nem várható, azaz NATO, illetve európai országokra nem fog kiterjedni. Továbbá, a szakértő szerint arra sem kell számítani, hogy NATO katonák harcolnának majd az ukrán lövészárkokban – a támogatás megmarad a fegyverek küldése, információmegosztás, illetve szankciók szintjén.

A kárpátaljai magyarság besorozása nem várható Rácz szerint, mint ahogyan történt az 2014-ben. A szakértő azzal magyarázza ezt, hogy az ukrán hadsereg mára sokkal erősebb, mint a háború kezdetekor, így nincs szükség az etnikailag magyar állampolgáraira. 

Az ukrán hadsereg 250.000 fős állományát úgy fogja kiegészíteni, hogy területi alapon szerveződő önkéntes területvédelmi egységeket hoznak létre – ehhez persze kárpátaljai magyarok is csatlakozhatnak akár. A második lépcsőben a 900.000 főnyi tartalékos katonákra számítanának, illetve harmadik lépcső – az általános besorozás –, csak a legvégső esetben történne meg. 

Rácz András szerint a jelenlegi háborús feszültség a 2014 óta fennálló hatást fogja erősíteni, miszerint a nemzetközi kapcsolatok alakításában a katonai erő fokozatosan egyre nagyobb szerephez jut. Ha Putyin nyomásgyakorlása, illetve esetleges háborúja sikerrel jár, azt sok más katonai hatalom is bátorításnak tekintheti, ennek pedig nagyon rossz üzenete van. 

A Rácz András Oroszország-szakértő: Valószínűleg háború lesz bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Brian Chesky az Airbnb vezérigazgatója Twitteren felhívta a figyelmet korunk egyik legnagyobb humanitárius válságára, mely az afgán menekültek ki és betelepítését foglalja magába világszerte. Az Airbnb szeretné ebből kivenni a részét és Brian Chesky reméli, hogy több hasonlóan nagy szervezet csatlakozni fog a kezdeményezéshez. Ki-ki a maga módján úgy vegye ki a részét, ahogy tudja.

Starting today, Airbnb will begin housing 20,000 Afghan refugees globally for free.

— Brian Chesky (@bchesky) August 24, 2021

Hozzátette azt is, hogy mindez nem valósulhatna meg a befogadó házigazdák nélkül. Továbbá kérte, hogy aki részt venne még a szállásadásban keresse fel őt.

Az Airbnb.org a vállalat nonprofit szervezete eddig is szorosan együttműködött civil szervezetekkel, melyek eddig is segítették lakhatással a természeti katasztrófák sújtotta régiókat és az egyéb válság után rászorulókat.

The displacement and resettlement of Afghan refugees in the US and elsewhere is one of the biggest humanitarian crises of our time. We feel a responsibility to step up.

— Brian Chesky (@bchesky) August 24, 2021

Arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig finanszírozza az Airbnb az afgán menekültek lakhatását.

Miután az ország fővárosa, Kabul a tálibok kezére került több tízezer ember próbálta elhagyni Afganisztánt. A kabuli reptéren pedig embertelen pánik uralkodott. Az Egyesült Államok és más kormányok által üzemeltetett evakuálási járatokról számos felvétel is készült, melyről zuhannak le az óriási pánikban menekülő emberek.

Az Afganisztánban több évtizede óta húzódó konfliktusok már heves menekültválságot idéztek elő. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) szerint csaknem 2,5 millió regisztrált menekült van Afganisztánból – olvasható a CNN oldalán is.

Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és számos más országokban a civil szervezetek, vallási csoportok és helyi önkormányzatok is kiállnak az afgán menekültek megsegítése érdekében.

A Az Airbnb 20 ezer afgán menekültet szállásol el bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az intenzív viharok és áradások, illetve a tavalyi erőszakos konfliktusok miatt háromszor annyian kényszerületek elhagyni otthonaikat, így világszerte belső menekültek száma az elmúlt 10 év tekintetében elérte a legmagasabb szintet. 30 millióan keltek útra saját hazájukon belül az erdőtüzek, áradások és extrém viharok miatt, míg a háborús konfliktusok miatt ezen kívül még 10 millióan.

Legalább 55 millió belső menekült volt tavaly év végéig – derül ki a Norwegian Refugee Council’s Internal Displacement Monitoring Centre (IDMC) közzétett adataiból.

Az otthonok elhagyási mértéke világszerte növekszik, és ennek nagy része az országhatárokon belül történik. Az adatok szerint a legmelegebb év során 5 millióval több embernek kellett elhagynia otthonát, mint előtte 2019-ben – írja a The Guardian.

A természeti katasztrófák miatt Afganisztánban volt a legmagasabb a belső migráció, ahol 1,1 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, mögötte követi India ahol további 929 ezren kerültek hasonló életkörülmények közé, majd Pakisztán, ahol 806 ezer hasonló sorsú ember kelt útra az országhatáraikon belül.

A háborús konfliktusok okozta belső migráció Szíriában a legmagasabb, ahol 6,6 millióan menekültek el otthonaikból, majd a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol 5,3 millióan majd Kolumbia, ahol még 4,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Alexandra Bilak, az IDMC igazgatója elmondta:

A mai belső migráció sok egymással összefüggő tényezőből fakad, ideértve az éghajlati és környezeti változásokat, az elhúzódó konfliktusokat és a politikai instabilitást. A Covid-19 járvány által törékenyebb világban a fenntartott politikai akarat és a helyi tulajdonú megoldásokba történő befektetés minden eddiginél fontosabb lesz – írja a lap.

(The Guardian)

A Többtízmillióan kényszerülnek elhagyni otthonaikat a klímaváltozás miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.