A kormány továbbra sem kíméli hazánk természeti értékeit. Idén augusztusban védett erdeinkben engedélyezte a tarvágást, most pedig egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésbe, mely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területeink magánkézbe kerüljenek.

A törvényjavaslatban ugyan az áll, hogy ez csak a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával történhet meg, ám azt nem lesz nehéz megszerezni, mivel független természetvédelmi hatósági rendszer már rég nincs Magyarországon. A vevőnek csupán annyit kell tennie, hogy megígéri a szerződésben, hogy vigyázni fog a területen található természeti értékekre, és erről időnként írásban is beszámol.   

A törvényjavaslat azért is rendkívül aggasztó, mert egyértelműen a bevételszerzés a cél: az indoklásból az látszik, hogy az „értékesítési potenciállal” rendelkező területeket kívánják eladni, azaz kiárusítják az állami vagyont. Csakhogy ez nem egy épület, régi gyár vagy telephely.

Amiről szó van, azok a jogszabály-módosítás szerint jelenleg csak a „művelés alól kivett védett természeti területek”, amelyek lehetnek például felhagyott bányák, utak, csatornák, árkok, mocsarak. Azonban ezeket az évek óta zavartalan természetvédelmi oltalom alatt álló területeket legtöbbször már visszafoglalta a természet. Van olyan felhagyott bányánk, ahol rendkívül ritka uráli bagoly él, értékes, kiszáradással fenyegetett, de még meglévő mocsarak, a csatornapartokon pedig gyakran óriási a biológiai sokféleség, rovarok, békák, siklók és madárfajok tucatjai élhetnek ezeken a helyeken.   

Az Alkotmánybíróság korábban már többször kimondta, utoljára a Natura 2000 területek eladása kapcsán is, hogy hazánkban a védettségi szint nem csökkenhet. Csakhogy az már önmagában is a védettségi szint csökkenése, hogy az állam átruházza a tulajdonjogot, és tulajdonképpen a magyar emberek nevében lemond természetvédelmi területekről. És bár felügyeletet továbbra is gyakorolhat, a jogérvényesítés közvetett lesz. A valódi hatalom átkerül magánszemélyek kezébe, akiknek a terveit, az akaratát az állam csak közvetve, feltételekkel tudja felülbírálni. 

A Greenpeace Magyarország azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kormány ezt a törvényjavaslatot és a lehető legmagasabb szinten biztosítsa hazánk védett természeti értékeinek megőrzését, hiszen ezek nélkül elveszítjük azt a lehetőségünket, hogy a klíma- és ökológiai válságot enyhítve egy élhető országot biztosítsunk a magyar embereknek.

A A kormány kiárusítaná a magyar természetvédelmi területeket egy új törvényjavaslattal bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A műanyagmentes július a végéhez ér a héten, ám rengeteg még a teendő azért, hogy végleg felszámoljuk a műanyagválságot. Ennek részeként a Greenpeace Magyarország a műanyaghulladék-termelésben élenjáró boltokban is szeretne változást látni, ezért a zöldszervezet áprilisban megkereste hazánk 9 legnagyobb élelmiszerüzlet-láncát, hogy megvizsgálja a műanyaglábnyomukat. A felmérés keretében a környezetvédő szervezet rangsorolni fogja az élelmiszerüzlet-láncokat, hogy azok mennyit tesznek a hulladékcsökkentésért és az újratölthető csomagolások elterjedéséért – a Greenpeace az ehhez köthető értékelését 2022. őszén tervezi bemutatni.

Már most kijelenthető, hogy az üzletekben számos pozitív tendencia látható, például néhány nagyáruház megszüntette az ingyenes műanyag zacskókat és egyre több termék elérhető újratölthető csomagolásban vagy csomagolás nélkül. Ám sokat kell még azon dolgozni, hogy végleg eltűnjenek a boltok polcairól az eldobható palackokban kínált italok, a több réteg műanyagba csomagolt zöldségek, gyümölcsök. Erre hasznos példákkal szolgál a Greenpeace, elsősorban brit példákat bemutató „Kicsomagolva” című kiadványa, melyben számos jó gyakorlat található arra vonatkozólag, hogy hogyan felezhetik meg az élelmiszerboltok a műanyagcsomagolást 2027-re.

Ugyan az Egyesült Királyságban bizonyos esetekben eltérőek lehetnek a fogyasztási szokások, a műanyagcsökkentésre meghatározott célok és alapelvek azonosak: meg kell előzni a hulladék keletkezését. A kiadvány bemutatja azokat a termékeket, ahol a legnagyobb a lehetőség a műanyagcsökkentésre. Ilyenek például a szénsavas üdítők, az ásványvíz, a zöldségek és gyümölcsök, a tisztító- és tisztálkodószerek, sok más egyéb termékkategória mellett. A zöldségek és gyümölcsök a legtöbb esetben kínálhatók csomagolásmentesen, amennyiben szükséges párásítással kiegészítve. Az italok esetében egyre több országban alkalmazzák a palackok újratöltésén alapuló, betétdíjas, visszaváltható rendszert. A háztartási tisztítószereknél is jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék, például, ha koncentrátumok formájában kínálják őket. Ha a tisztálkodószereket nézzük, már kapható szilárd sampon csomagolásmentesen, de vásárolhatunk folyékony tusfürdőt bolti utántöltős rendszerben. 

A Greenpeace évek óta küzd a műanyagkrízis felszámolásáért. Közel negyedmillióan követelték, hogy tiltsák be Magyarországon az egyszer használatos műanyag zacskókat. A társadalmi nyomás hatására a kormány részben betiltotta, részben pedig jelentősen megadóztatta a műanyag zacskók használatát. Emellett több mint 50 ezren támogatták a Greenpeace STOP PET petícióját, melyben azt követeli a zöldszervezet, hogy minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re, és az italcsomagolások legalább 70%-a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.

A Így csökkenthetik felére a műanyag csomagolást az élelmiszerboltok bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Miközben a MOL profitja 38%-kal nőtt az első negyedévben 2021-hez képest, ellátásbiztonsági kifogásokra és egyéb csúsztatásokra hivatkozva akarja megvétózni Magyarország a végre elfogadás előtt álló európai embargót, amelyet az orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre vezetnének be az tagállamok. Pedig a hírek szerint az EU még nagyvonalú ajánlatot is tett a magyar és szlovák kormánynak: a többi államra vonatkozó 6-8 hónapos felkészülési időszakon túl plusz egy évnyi haladékot kaphatnánk, így csak 2024 elejétől kellene orosz helyett más forrásból beszereznünk a kőolajat.

levegőt vett és elkezdte keresni a kiutat az orosz gáz- és olajfüggőségből, mert mindenki érzi, hogy ez az egyetlen morálisan járható út. Ehhez képest a magyar kormány mást sem tesz, mint kifogásokat keres és hazug érveket gyárt arra, hogy miért jó minden úgy, ahogy van, a MOL pedig hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a világpiaci kőolajárnál a háború kezdete óta jóval olcsóbb orosz kőolajat veszi. Az európai embargó megvétózásával a magyar kormány újra az orosz agresszort támogatná, és azt, hogy az uniós országok továbbra is olajvásárlással finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját.” – mondta el Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

A Greenpeace hamisnak tartja az kormány azon érvelését is, amely szerint az orosz gáz- és kőolaj biztosítaná hazánk energiabiztonságát. Nem csinálhatunk úgy, mintha nem lenne a szomszédban egy olyan háború, amely nagyon sok szempontból veszélyezteti az ellátásunkat. Ezekre a veszélyekre, kockázatokra az olaj esetében elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, különböző takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel fel kell készülni, magyar és uniós szinten egyaránt. A Greenpeace szerint 5 intézkedés kombinációjával néhány hónap alatt az orosz import mintegy 28%-ának megfelelő mennyiségű kőolajat lehetne megtakarítani uniós szinten. A Greenpeace ezen felül arra is figyelmeztet, hogy klímaválság miatt mihamarabb csökkentenünk kell a fosszilisek felhasználását, és fel kell gyorsítani az átmenetet a megújulókra.

„Nem az a megoldás, hogy Oroszország helyett más beszállítót keresünk. Radikális takarékosságra van szükség, ehhez pedig a rendszereink átalakítására és a szokásaink újragondolására. Két és fél hónapja zajlik a háború, ez idő alatt még csak társadalmi vita se indult arról, hogyan tudnánk csökkenteni pusztító olaj- és gázfüggőségünket. A kormány az Ukrajnában folyó vérontással nem törődve csak azon ügyködik, hogy biztosítsa a megszokott ügymenetet: az orosz kőolajimportot, és a mesterségesen lenyomott üzemanyagárakkal a fogyasztást.” – tette hozzá Perger András.

Mindeközben a MOL rengeteg pénzt keres azon, hogy a háború kitörése óta jelentősen, jelenleg mintegy harmadával alacsonyabb áron szerzi be az orosz (Ural) olajat az Európában mérvadó Brent olajhoz képest (~109 és 73 USD/bbl). Ez óriási versenyelőnyt biztosít a MOL-nak a többi, nem orosz olajat vásárló olajcéghez képest. A MOL ráadásul, ellentétben sok más olajcéggel vagy más iparágakban érdekelt cégekkel ellentétben, nem hagyott fel az oroszországi tevékenységével, sőt, még növelte is az oroszországi olajtermelését.

A kormány állításaival ellentétben minden lehetőségünk meglenne rá, hogy mástól vásároljunk olajat, ami hiányzik, az a politikai akarat. Az Adria vezetéken mintegy 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk. A kormány állításaival szemben pedig szintén nem igaz önmagában, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj finomítására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról. A béke és a klímavédelem záloga azonban az, ha minél előbb felhagyunk a fosszilis függőségünkkel, és a tiszta megújulókra alapozzuk energiaigényünket.

A Greenpeace: a MOL háborús extraprofitját védi az állam Brüsszelben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Momentum, az LMP, és a PM minden, az MSZP 12, a Jobbik 17, és a DK 14 jelöltje, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 7 politikusa is aláírta a Greenpeace zöld nyilatkozatát, és Márki-Zay Péter is. A Fidesz-KDNP számára azonban úgy tűnik, nem fontos a klímavédelem, hiszen a pártszövetség egyetlen jelöltje sem állt a zöld kezdeményezés mellé.

Nyolc évünk maradt cselekedni, ha túl akarjuk élni ezt az évszázadot, verik a vészharangot a tudósok. Az április 3-án megválasztott képviselőink ennek az időszaknak a felében fogják irányítani hazánkat. Ezért a Klímaválasztás 2022 kampány keretében a Greenpeace mind a 106 egyéni választókerületben felkereste a közvélemény-kutatások alapján két legesélyesebb képviselőjelöltet, hogy egy 7 pontos Zöld Nyilatkozat aláírására kérje őket. A Greenpeace aktivistái az aHang, a Fridays For Future Magyarország és az Extinction Rebellion Magyarország támogatásával e-mailben, telefonon és személyesen is felkeresték a jelölteket.

A kampány célja és eszköze volt egyben a választópolgárok aktív bevonása a természetvédelembe, mint közügybe. Így a klimavalasztas2022.hu oldalon bárki üzenhetett e-mailben a jelölteknek, valamint sokan személyesen is konstruktív beszélgetést kezdeményeztek jelöltjeikkel. Egy székesfehérvári lakos, Horváth Bence például Fejér megye összes választókerületében felhívta a jelöltek figyelmét a Zöld Nyilatkozatra, és végül személyesen három ellenzéki jelölttel is sikerült aláíratnia a vállalásokat.

A Greenpeace már tavaly júliusban felhívást indított a miniszterelnökhöz és a 2022-es választáson induló miniszterelnök-jelöltekhez, hogy osszák meg zöld programjaikat, majd ezeket ki is értékelte – ennek eredménye itt olvasható. Az októberi ellenzéki előválasztásokon a Greenpeace és a HVG közösen szervezett eseményén Magyarországon először ültek le vitázni miniszterelnök-jelöltek napjaink legkritikusabb környezet- és természetvédelmet érintő kérdéseiről. A Greenpeace azóta is folyamatosan szorgalmazta, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP, és Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje egy hasonló vita keretében mérjék össze zöld elköteleződésüket a nagy nyilvánosság előtt, erre azonban sajnos nem került sor.

A Greenpeace hétpontos zöld nyilatkozata itt érhető el: https://klimavalasztas2022.hu, a jelöltektől még április 1. péntekig várják az aláírt nyilatkozatokat.

A Márki-Zay Péter is aláírta a Greenpeace Zöld Nyilatkozatát, a szervezet most Orbán Viktortól várja a vállalást bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Múlt héten támadta meg az újra kiírt közbeszerzési pályázatot a Greenpeace Magyarország a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és hamar meg is jött a testület válasza: a vonatkozó szabályozás alapján 25 millió forintot kellene befizetnie a civil szervezetnek, hogy foglalkozzanak az ügyével, mindezt öt naptári (!) napon belül.

Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Ezt az összeget kellene most befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Döntőbizottság foglalkozzon a panaszával.

A 45/2015. (XI.2.) számú MvM rendeletet 2015-ben pont azért módosították és emelték fel irreálisan magasra az eljárási díjakat, hogy ezzel visszatartsák a jogorvoslati panaszoktól az érintetteket. 

A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke 35 781 669 000, tehát majdnem 35,8 milliárd forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése.

A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az még a – a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon kiadott – környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A közbeszerzési kiírásban megadott adatok ugyanis jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye a 100%-os állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.

„45 milliárd forintnál jár a fertői beruházás számlálója, és ez csak a hivatalosan kommunikált összeg. 45 milliárd adófizetői forintot akar elkölteni a magyar állam arra, hogy tönkretegye a gondjára bízott nemzeti parkunkat. Minden valódi hazai és nemzetközi természetvédelmi testület egyetért velünk abban, hogy ez a beruházás alapjaiban veszélyezteti a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékeit. Az állam pedig nemhogy megvédené a rá bízott közös kincsünket, de ő maga a beruházó. Nem csoda, ha Orbán Viktor miniszterelnök arra se veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon az aggályainkra, Áder János köztársasági elnök pedig egy interjúban nem is kommentálja a Fertő ügyét arra hivatkozva, hogy „kevésbé ismeri” a beruházás részleteit. Nekünk viszont elfogyott a türelmünk.” – nyilatkozta Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi kampányának vezetője.

A 25 millió forintot követel a Greenpeace-től a Közbeszerzési Döntőbizottság a fertői beadvány elbírálásáért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Sopron főterén állított fel egy kiállítást a Fertő Part nevű beruházást végző Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., amely a leendő üdülőkomplexum vélt előnyeit ecseteli. Ezen a kiállításon tartott Litkai Gergely tárlatvezetést, ízekre szedve a fejlesztésnek csúfolt természetrombolást.

A Greenpeace eközben új honlapot indított a Fertőről, és arról, hogyan veszélyezteti a terület különleges természeti értékeit a tervezett beruházás. Egy idővonalon pedig az is végigkövethető, hogy mit tettek eddig az ügyben a tiltakozó civilek, és milyen aggályokat fogalmaztak meg a beruházással kapcsolatban a nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió és az Unesco testületei. A greenpeace.hu/ferto oldalon most mindenki csatlakozhat, aki tenni szeretne a Fertő tó, és hazánk megmaradt természetes területeinek védelméért. 

A Fertő egy vadregényes vízivilág, amely kis csatornáival, nádasaival madarak tízezreinek nyújt otthont. Különleges élővilága miatt hazai és nemzetközi védelem alatt is áll, nemzeti park és UNESCO világörökségi terület. Magyarország kormánya most mégis a legnagyobb idegenforgalmi beruházását hajtja itt végre: 30 milliárd forint közpénzből 100 szobás szállodát, apartmanházakat, 880 parkolót, vitorláskikötőt és fedett sportkomplexumot épít, és több további épületet, összesen 60 hektáron. A 100%-ig közpénzből finanszírozott komplexum üzemeltetőjének személye egyelőre nem ismert. 

A civilek másfél éve tiltakoznak a túlméretezett beruházás ellen, a helyiek petícióját eddig több mint huszonnégyezren írták alá, és ugyanennyien csatlakoztak annak német nyelvű változatához is a tó osztrák oldaláról. A civilek azt szeretnék elérni, hogy a túlméretezett, természetpusztító beruházás helyett csak egy kisebb léptékű turisztikai fejlesztést végezzen az állam, amely messzemenően figyelembe veszi a tó természetes adottságait és megóvja annak élővilágát, a fennmaradó pénzt pedig fordítsák inkább természetvédelmi projektekre.

A Fertőért indított kampányhoz csatlakozott Udvaros Dorottya színművésznő is, aki idén nyáron több aktivistával együtt szállt kenuba a fecskék védelméért a Fertő tavon. Nemzetközi szervezetek is felléptek az építkezés ellen: az Európai Bizottság 2021 júniusában eljárást indított a Fertő tó ügyében, az Unesco pedig a beruházás azonnali felfüggesztését kérte a magyar kormánytól.

A „A halott állat a jó állat” – Litkai Gergely tárlatvezetése a Fertőről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a természetpusztítás helyett a természettel összhangban működő gazdaság és társadalom létrejöttét támogassa. A miniszterelnök ezzel a teljes magyar lakosság érdekét szolgálná, nem csak egy szűk gazdasági elit érdekeit.

A Greenpeace Magyarország Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levele Magyarország vizes élőhelyeinek megőrzésére, különös tekintettel a Fertő tó védelmére, hiszen mint levelükben írják, a tervezett beruházás számos hazai jogszabályt és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásait is sérti, ezek között:

• Magyarország Alaptörvényét;
• a természet védelméről szóló törvényt;
• a Natura 2000 területekről szóló kormányrendeletet;
• a vizes élőhelyek védelméről szóló kormányrendeletet;
• Magyarországnak a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyéről szóló Ramsari egyezményben vállalt és törvényben rögzített kötelezettségvállalásait. 

Mint korábban mi is megírtunk, nem csak a Fertő-tónál, hanem a Velencei-tónál is problémák vannak. A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt.

A felvételt a Gárdonyi Közlöny juttatta el szerkesztőségünkhöz, ahol jól látszódnak azon területek, melyeket még korábban víz lepett el.

A A Greenpeace nyílt levelet küldött Orbán Viktornak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. beruházása súlyosan veszélyezteti a Fertő tó partján fekvő a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magánterületén. A mintegy 60 hektáron terveztett megaberuházás Natura 2000 besorolású területet is veszélyeztet – erről bővebben itt írtunk.

A mai tüntetés, teljesen békés volt. A gyülekező a Batthyány téren kezdődött, majd onnan meneteltek a tüntetők a Karmelita Kolostorig. Kisgyermekektől idősekig minden generáció megtalálható volt, akik szívükön viselik a környezetvédelem fontosságát. Rendőrök biztosították a menetet, ügyeltek mindenki testi épségére, illetve a forgalom zavartalan fennmaradására is.

A menet közben volt kántálás is legtöbbször a

’Fertő tó, pont így jó’

és a

’Hagyd békén a tómedret természet-védelmet’.

A szervezők és a tüntetők is a 30 fok és a várba vezető emelkedő ellenére rendíthetetlenül skandálták ezeket és a további mondatokat. A menetről készült élő adást itt tudjátok visszanézni.

A Karmelita Kolostor elött 3 rövidebb beszédet mondtak, köztük Molnár Judit a Fertő tó barátaitól, Rodics Katalin a Greenpeace Magyarországtól és Major Gyula szinténFertő tó barátaitól. Az itt elhangzott beszédeket pedig itt tudjátok megtekinteni.

A A kánikula sem állította meg a Fertő tavi beruházások elleni tüntetőket bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Mi lenne, ha a műanyag csomagolásokra is kötelező lenne olyan figyelmeztető feliratokat tenni, mint a dohánytermékekre? Ezzel a gondolattal játszik el a Greenpeace új figyelemfelhívó videója, amelyben a sampontól a PET-palackig, eldobható műanyag pohártól az öblítős flakonig mindenen feliratok hívják fel a figyelmet az egyszer használatos műanyagok káros hatásaira. A videóban szereplő szimbolikus termékeken olyan címkék szerepelnek, mint „Egyes műanyagok akár 400 évig szennyezik a környezetünket” és „A legnagyobb óceáni szemétsziget 27-szer nagyobb Magyarországnál.” 

A műanyagok korlátlan elterjedése az emberiség egyik legnagyobb kríziséhez vezetett: a természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodásához is jelentősen hozzájárul, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül, hatalmas károsanyag-kibocsátással. 

A problémával kapcsolatban egyre tudatosabbak a fogyasztók is, amit jól mutat például a csomagolásmentes boltok elterjedése, a zero waste életforma növekvő népszerűsége, vagy akár a Greenpeace műanyag zacskók betiltását célzó petíciójára érkezett rekordszámú, mintegy negyedmillió aláírás is. 

A cégek azonban egyelőre mintha nem hallanák meg a fogyasztók szavát. A Greenpeace célja a kampánnyal ezért az, hogy az eldobható műanyagba csomagolt termékeket gyártó cégek a valódi innovációban versenyezzenek egymással: abban, hogyan tudnak minél gyorsabban minél kreatívabb megoldásokat bevezetni az egyszer használatos csomagolóanyagok helyett. 

Fluor Tomi, a kampány nagykövete elmondta: „Azért csatlakoztam a Greenpeace kampányához, mert itt az ideje, hogy a cégek is szerepet vállaljanak a műanyagválság megoldásában. Ahol csak lehet, próbálom elkerülni az eldobható műanyag csomagolásokat. De ez szinte lehetetlen, amikor mindent eldobható palackban meg pohárban lehet kapni, és még az is hat réteg műanyagba van csomagolva. Én szeretnék jól dönteni, de ha a cégek még döntési lehetőséget sem adnak, akkor nem tudok. Ezért remélem, hogy ez a kampány eljuttatja hozzájuk az üzenetet: hogy mi fogyasztók a szeméthegyeket termelő eldobható műanyagok helyett végre újrahasználható, környezetbarát csomagolásokat szeretnénk.” 

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője elmondta: „A bolygónkat fojtogató műanyagválságot csak együtt tudjuk megoldani – fogyasztók, cégvezetők, és politikai döntéshozók. Az elmúlt években egyre több ember értette meg, hogy fogyasztásával miként járul hozzá a műanyagválsághoz, és egyre többen próbálnak változtatni is. Uniós és hazai szinten is egyre több előremutató intézkedés születik, itthon például döntöttek a műanyag zacskók tilalmáról, illetve megadóztatásáról, és a parlament zöld utat adott a PET-palackokra kivetendő betétdíjnak is. Most a cégeken a sor. Léteznek már kreatív és innovatív megoldások az egyszer használatos csomagolások lecserélésére. Szeretnénk ezekből most már minél többet látni.” 

A kampányt egy weboldal foglalja össze, amely bemutatja az egyszer használatos műanyag termékek alternatíváit. A Greenpeace reméli, hogy minél több cégvezető felkeresi majd ezt az oldalt, és a jó példák által inspirálva egyre több jó megoldás váltja le a mostani környezetpusztító csomagolásokat. A kampány részeként bárki használhatja a Vigyázz, műanyag! online matricákat is, melyeket az Instagram matricakeresőjében lehet megtalálni. 

A Greenpeace Magyarország megbízásából készített közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság 85 százaléka támogatja, hogy visszaválthatóak legyenek a PET-palackok, például betétdíj bevezetésével. Hasonlóan magas arányban, a lakosság 86%-a a visszaváltás mellett az italcsomagolások újratöltését is támogatja. Az eldobható italcsomagolások kivezetéséért indított greenpeace.hu/stopPET címen elérhető petíciót pedig már közel 30 000 ember írta alá.

A Fluor Tomi és a Greenpeace nekimegy az eldobható műanyagoknak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.