A tavalyi évben a világ összes óceánjának felszín alatti 2000 méterén mértek melegrekordot, a La Nina Csendes Óceánt hűtő időszakos időjárási jelenség ellenére is. Az 1955 óta eltelt időszakban az óceánok második legmelegebb éve 2020, a harmadik 2019 volt. “Az óceánok hőmérséklete könyörtelen ütemben növekszik, ez pedig a legpontosabb indikátora az ember által okozott klímaváltozásnak” – mondta Kevin Trenberth, a National Center for Atmospheric Research klímakutatója, az óceánok hőmérsékletével foglalkozó kutatás egyik társszerzője.

Az egyre jobban melegedő óceánok hozzájárulnak a szélsőséges esőzések, hurrikánok, viharok felerősödéséhez, ezáltal nő a súlyos árvizek kialakulásának esélye is.  Az óceánok felmelegedett vizei hozzájárulnak a grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadásához, ez pedig a tengerszint emelkedését okozza.

A világ óceánjai az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid harmadát nyelik el, savasodásukat okozva ezzel. A savasodás pedig súlyosan károsítja a korallzátonyok élővilágát, melyek nemcsak sósvizi élővilág negyedének adnak otthon, de 500 millió ember táplálékát is biztosítják.

A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járó hő több mint 90 százalékát szintén az óceánok nyelik el, ami ugyancsak hatalmas hőterheléssel jár. “Amíg nem érjük el a zéró kibocsátást, az óceánok felmelegedése is folytatódni fog, a rekordok az idei évhez hasonlóan továbbra is meg fognak dőlni” – mondta Michael Mann a Penn State Egyetem klímakutatója, a tanulmányon dolgozó kutatók egyike. “Nagyobb fokú tudatosság és az óceánjaink megértése a klímaváltozás elleni harc egyik alapja kell hogy legyen” – hangsúlyozta a tudós. 

(Guardian)

A Sorra dőlnek meg az óceánok melegrekordjai bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az extrém hőség és a viharos időjárás következtében fennakadások voltak a közúti és vasúti közlekedésben Románia nagy részén.  A viharok okozta károk legalább 83 települést érintettek.

A tűzoltókat közel 300 kidőlt fához és további 39 kidőlt villanypóznához is riasztották.

A 70 kilométeres sebességű szél miatt 7-8 emelet magasságú antenna zuhant bukaresti lakóházakra, a balesetben két ember is megsérült.

A főváros térségét is érintő vihar leszakította a felsővezetéket a Bukarest-Konstanca vasútvonalon. Médiabeszámolók szerint a fennakadás egyebek mellett egy gyerekeket szállító vonatot is érintett, amely csütörtök reggel már több mint kilenc órát késett, így a Konstanca-Arad utat várhatóan 26 óra alatt teszi meg – számolt be az esetről az ATV is. További fennakadások voltak a Maros megyei Palotailva (Lunca Bradului) és Ratosnya (Rastolnita) útvonal között és Tusnádfürdőn is, ahol egy felsővezeték szakadt le, ez pedig további problémákat okozott a vasúti közlekedésben.

Az extrém zivatarok az idei nyár eddigi legmelegebb napján alakultak ki több helyen is 39 fok feletti hőmérsékletet mértek köztük Bukarestben is. Herkulesfürdőn volt a legmelegebb, itt 40,1 fokos volt a hőmérséklet.

Az Európa délkeleti térségét sújtó extrém hőség miatt Románia déli megyéiben továbbra is másodfokú hőségriasztás van érvényben, az országos közútkezelő (CNAIR) pedig csütörtök déltől kezdődően súlykorlátozást vezetett be az aszfaltburkolat védelmében az ország csaknem egész területén, ez alól csak Hargita, Neamt, Suceava és Botosani megye képez kivételt. A rendelet értelmében szombat estig 12 és 20 óra között nem közlekedhetnek az autópályákon és DN jelzésű főutakon a 7,5 tonnánál nehezebb járművek – a személyeket, élő állatokat, postai küldeményeket, palackozott vizet és mezőgazdasági terményeket szállító, illetve katasztrófavédelmi és mentőszolgálati járműveken kívül – írja az ATV.hu.

A meteorológiai előrejelzések szerint nem nagyon fog változni a szélsőséges időjárás a következő napokban további viharokra elsősorban a hegyvidéken – ezen belül a Székelyföld jelentős részén – valamint a keleti (moldvai) országrészben lehet számítani.

(ATV.hu)

Nyitókép: MTI/EPA/Sebastian Tataru

A Elképesztő károkat okoztak a szélsőséges viharok Romániában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Euronews megirta, hogy Szaratovi, Uljanovszki és Orenburgi területtel, Tatárfölddel illetve Kazahsztánnal határos Szamarai területen, valamint Jekatyerinburg és Cseljabinszk városában 10 Celsius fokkal magasabb a hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál.

A szibériai Tyumenyi területen már 60 ezer hektárt perzseltek fel a lángok.

A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának felügyeleti és megelőző intézkedésekért illetékes vezetője szerint egy bizonyos pont után az erdőtüzek már feltartóztathatatlanná válnak, és ha ebben a stádiumban érik el a lakott területeket, az végzetes lesz – olvashatjuk.

A kép csak illusztráció.

(Euronews)

A Kánikula és erdőtüzek Oroszország északnyugati felében bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Emiatt viszont az ökológia rendszer szerkezete sérül, amelyet például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok megjelenésén keresztül is láthatunk.

Itthon a hetvenes években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-ig tartott. Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk,

azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár.

Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető. Kis Anna, a cikk írója szerint ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázkibocsátásokat, akkor 2100-ra a Föld északi féltekén féléves nyarak várhatóak. A teleknek pedig valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal.

fotó: Pásztor Csaba

A Jelentősen rövidült az ősz Magyarországon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.