A magyar csokoládégyártás az utóbbi évtizedben a világ élmezőnyébe sorakozott fel, ezt számos nemzetközi díj is visszaigazolja – mondta el a Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség (Csésze) keddi budapesti sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a Csésze elnöke, az Édes Napok főszervezője.

Mint hozzátette azonban, a magyar cukrászdáknak, édesség-manufaktúráknak óriási károkat okozott a koronavírus-járvány, most pedig az alapanyagok árának meredek emelkedése jelent számukra komoly problémát. Az Édes Napok legfontosabb célja részben ezért az, hogy felhívja a figyelmet ezekre a kézműves műhelyekre – jegyezte meg.

A Csésze által kiírt Budapest desszertje pályázatról szólva Rebrus Csaba elmondta, hogy a nyertes sütemény hagyományosan az Édes Napokon kóstolható először.

A versenyben fontos szempont, hogy az édesség bárki által beszerezhető alapanyagokból készüljön, amelyek egész évben elérhetők. A két legfontosabb alapanyagot mindig az előző győztes határozhatja meg: idén ez az alma és a mogyoró volt. A zsűrizés anonim módon zajlott, a bírálók is csak a pontszámok összesítése után ismerték meg a győztes személyét.

Farkas Edina, a budapesti Veranda Cukiműhely elmondta, a Budapest aranyalmája elnevezésű sütemény egy linzer alapra helyezett mousse kocka. Ezt kívülről részben giandujás tejcsokoládéba forgatott mogyoró borítja. Belsejében almás betét rejtőzik, citrom curddel és narancsos-kávés krémmel, mindezt pedig giandujás tejcsokoládé mousse veszi körül.

A Elárulták, mi lett idén Budapest desszertje bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Immáron több, min 80 ezer négyzetméteren elhelyezkedő terület a régió kereskedelmi központjává nőtte ki magát a többek között Kínából beérkező árúkat innen szállítják Csehországba, Szlovákiába vagy éppen Szerbiába, de 10%-uk Magyarországon kerül forgalomba.

Nem csak üzletek, de kínai orvos és éttermek hada is megtalálható itt, ahogyan például a Chinatown Nighmarket, ahol minden nyáron a szabadban kósolthatjuk meg a keleti ország tradicionális ételeit.

A Ilyen a kínai negyed Budapesten bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A poszt ezúttal is a kajával kapcsolatos, ahogyan Kocsis a közelmúltban is kommentelt a közösségi médiában. Mi magyarok magunk döntünk arról, hogy mit ebédelünk – írta július végén Kocsis Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter posztja alá, majd hozzátett egy uniós emojit is, utalva az akkori kormányzati kommunikációra, miszerint Brüsszel és az Unió szeretne több dologba is beavatkozni. A három kormánypárti politikus akkor Sátoraljaújhelyen pincepörköltet és babgulyást evett a poszt szerint.

Most a politikus szintén az étellel kapcsolatosan kezdett tiltakozásba, ugyanis azt követeli Instagramján, hogy

Tiltakozunk az egyszerű, magyaros kaják politikai alapú kisajátítása ellen! Lájkold, ha te is szereted és nem vagy bohóc!

Bár jó eséllyel Kocsis itt Jakab Péter gasztronómiai fotóira gondolt, de jobb lett volna egyértelműsítenie, hiszen ha azt mondjuk, hogy pacal, vagy magyaros kaja, akkor elsősorban Németh Szilárd és nem a Jobbik pártelnöke jut eszünkbe. Bár az is megeshet, hogy a Fidesz politikusa saját párttársa ellen indított támadást.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Kocsis Máté (@kocsismate_official) által megosztott bejegyzés

Cikkünk megjelenéséig a politikus felhívásához kevesebb, mint 200 tiltakozó csatlakozott, amennyiben eléri az ezret, újabb cikkben fogunk megemlékezi a magyaros ételek mellett indított harcról.

A Nem fogod kitalálni mi ellen tiltakozik Kocsis Máté az Instagramon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Mecseki itóka története röviden

Geiger Kálmán friss diplomás gyógyszerészként 1925 körül érkezett Pécsre, ahol haláláig nagy köztiszteletnek örvendett. Társával Pécs főterén a Széchenyi téren üzemeltették az „Aranya sas” patikát. 1933-ban megalkotott likőr egy felhívásnak köszönhetően születhetett meg, ugyanis a Dunántúl című pécsi napilapban egy felhívást tettek közzé olyan, a Baranya megyei városra jellemző, mecseki gyógynövény-kivonatokat tartalmazó likőrkülönlegesség gyártására, amely forgalmazása révén hozzájárulhat a város idegenforgalmának fellendítéséhez.

A pályázaton végül Geiger Kálmán készítménye került ki győztesként, akkor még Mecseki Gyógyitóka néven, amit később Zsolnay díszkulacsban el is kezdtek forgalmazni, és 1937-re egy olyan sikeres különlegességnek számított, ami miatt megalkotója fel is hagyott a gyógyszerészettel.

A Mecseki Gyógyitóka nem régóta van forgalomban. Általában a Zsolnaygyárban készült, és Pécs látképével ellátott ízléses kulacsokban árulják kisebb-nagyobb mennyiségben. De ma már olyan a kereslet az italkülönlegesség iránt, hogy nagyobb mennyiségben is vásárolják. A helyzet az, hogy a Mecseki Gyógyitókának alig kellett külön reklám. Mert az mindenütt saját maga tört utat a közönség ízléséhez.

Dunántúl, pécsi napilap, 1937. augusztus 26.

A likőr felemelkedő pályáját végül az oroszok bevonulása törte meg és 1949-ben leállt a gyártása. Geiger családjával 1956-ban Németországba menekült azután, hogy vagyonának elkobzását követően Pécsről Budapestre egy Rákóczi úti kislakásba kényszerült, meg végül már gyógyszerész-segédként sem engedték dolgozni.

A likőr egykor és ma

Az egykor Pécsen és Budafokon gyártott likőr 38%-os volt, alapanyagát a fűszerkivonat és a zöld dió kivonata adta. Jelenleg az Zwack Unicum kezdte el újra gyártani, ahová az itóka receptje a második világháborút közvetlenül megelőző időkben került a cég birtokába.  Számos gyógynövény mellett a négy legmeghatározóbb összetevője a borókabogyó, a kamillavirág, a gyömbér és az enciángyökér. Az ital 1968 óta élvez védjegyoltalmat.

Ma is az eredetivel szinte azonos címkével, a pécsi „öttemplommal” jelenik meg. A 2015-től újra gyártott itóka alkoholtartalma 33%, színe inkább sárgásabb, utóíze kamillás. Nagyon kellemes az ízvilága, szinte bármikor fogyasztható és tökéletes ajándék lehet szinte bárki számára. Karácsony előtt még beszerezhető a Mecseki Itóka

A Ismeretlen hazaiak 1# – a Mecseki Itóka egyenesen Pécsről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.