Vékony a jég, a szennyező fizet elve nem érvényesül maradéktalanul, az energiaárak növekedése várható, de a rászorulók támogatásokat, sőt, kifejezetten segélyt is kaphatnak a Fit for 55 javaslatcsomag szerint.

Fit for 55 néven mutatta be az Európai Bizottság új javaslatcsomagját, amelyben minden eddiginél bátrabbat lépne a globális klímacélok elérése érdekében – a párizsi klímaegyezmény azt mondja ki, hogy a Föld évi átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg az ipari forradalom előtti szinthez mért 2 Celsius-fokot, és törekedjünk inkább 1,5 fok alatt maradni. A bizottság javaslatában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése szerepel 2030-ra, illetve 2050-re kilátásba helyezi az unió karbonsemlegességét.

A magyar kormány álláspontját Gulyás Gergely fejtette ki a múlt heti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint hazánk még ambiciózusabb célokat is támogat, ám a javaslatcsomag jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Az ugyanis szétrombolja a rezsicsökkentés eredményeit – nem a szennyezők fizetnének, hanem a lakások és az autók után kellene adót fizetni.

A történet főszereplői, az ETS és az ESR nem tartoznak a laikusok mindennapi szókincséhez, emellett szóba került a belső égésű motorral rendelkező személyautók „betiltása”, illetve az energiaárak növekedése is. Harmat Ádámot, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programfelelősét kértük, segítsen eligazodni az információk kuszaságában.

Kvótarendszerrel ösztönöz

Az uniós klímapolitika három nagy pillére

• az emissziókereskedelem (ETS),
• az erőfeszítés-megosztási rendelet (ESR),
• valamint a szén-dioxid megkötése elsősorban az erdőterületeken keresztül.

Számunkra most az első kettő bír jelentőséggel.

Az emissziókereskedelem adja a kibocsátáscsökkentés gerincét, 2005 óta „működget”, de az utóbbi években már nagyon erős szabályozó tényező, komoly érdeme van a legszennyezőbb szénerőművek kivezetésében. Arról van szó, hogy a szennyező vállalatok úgynevezett szén-dioxid kvótákat kapnak egyrészt ingyen, másrészt a tagállamok (EU27+Izland, Lichtenstein, Norvégia) bocsátják aukciókra. Hogy melyik tagállam mennyi kvótát adhat ki, azt a 2005–2007 között mért kibocsátások aránya szabja meg, de a kvótamennyiség évről évre folyamatosan csökken.

Vagyis minden tagállam egyre kevesebb kvótát oszthat szét ingyenesen vagy aukció formájában: ennek mértéke 2013–2020 között 1,74 százalék/év volt, a 2021–2030-as időszakra viszont 2,2 százalékra növelték. Magyarán: minden évben ennyivel fog csökkeni a kiosztható mennyiség.

„Európai szinten mintegy 11 ezer, Magyarországon 170 energetikai és ipari létesítményről van szó, az unió a »kvótarendszerrel« tudja ösztönözni ezek zöldítését”

– mondta a 24.hu-nak Harmat Ádám.

Egyrészt úgy, hogy aki beruházásokkal csökkenti a kibocsátását, az az így megtakarított kvótákat eladhatja, akinek pedig adott évben többletkibocsátása van, plusz kvótákat vehet. A szabad kvóták viszont egyre értékesebbek – 2019-ben például összesen 14 milliárd euróról volt szó (Magyarország esetében 82 milliárd forintról) –, eladásuk jócskán hozzájárul a fejlesztési költségekhez.

/24.hu

A Klímasegélyt adna polgárainak az Unió bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.