Ferenc pápa az Eucharisztikus Kongresszus budapesti, Hősök terei zárómiséje után elimádkozott Úrangyala imádság keretében emlékeztetett, az Eucharisztia jelentése: „hálaadás” ezért ő is hálával mondott köszönetet „a nagy magyar keresztény családnak, amelyet szeretnék magamhoz ölelni különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába haladunk” – mondta.

A katolikus főpásztor ennek kapcsán köszöntötte a Statioorbison ugyancsak részt vett Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkát, akit testvérének nevezett. A Szentatya magyarul, a „köszönöm” kifejezéssel mondott köszönetet Magyarország népének, egyúttal emlékeztetett a Kongresszus himnuszának alábbi soraira: „A kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga!”

Ferenc pápa azt kívánta a magyaroknak, legyen a kereszt számukra „a híd a múlt és a jövő között”. Azt mondta, a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja karjait mindenki felé. „Arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban. Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők” – hangsúlyozta az egyházfő.

Azt kívánta, a Missziós kereszt ösztönözze a híveket arra, hogy életükkel hirdessék az Evangéliumot, „annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert. A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden ember vágyik” – húzta alá beszédében. Ferenc pápa emlékeztetett, vasárnap Varsóban avatják boldoggá Stefan Wyszyński bíborost és ElżbietaCzackát, a Kereszt Szolgálóleányai Ferences Nővérek társaságának alapítóját. Emlékeztetett, Lengyelország prímását, az ember szabadságának és méltóságának szószólóját letartóztatták és elzárták, Elżbieta nővér pedig, aki igen fiatalon elvesztette látását, egész életét a vakok szolgálatára szentelte. „A két új boldog példája bátorítson minket arra, hogy a sötétséget fényre változtassuk a szeretet erejével!” – szólított fel a pápa.

Az Úrangyala imádságára történt felszólítás mellett emlékeztetett, vasárnap Szűz Mária nevének ünnepe van, régen pedig a magyarok nem mondták ki Mária nevét, hanem úgy szólították meg, mint a királynét. „A »Boldogasszony, régi nagy pátrónátok« kísérjen és áldjon meg benneteket!” – üzente a vendéglátó népnek.

Mint Ferenc pápa fogalmazott, áldásom innen, „ebből a nagy városból” főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket szeretné elérni. A Szentatya a Himnusz első sorának magyarul történt idézésével zárta az Úrangyala imádság előtti beszédét: „Isten, áldd meg a magyart!”

Kiemelt kép: Vatican News

A Magyarul köszöntötte és köszönte meg a vendéglátást a Szentatya bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ferenc pápa már többször kritikával illette a magyar kormányt, sőt arról is terjengtek pletykák, hogy a pápa nem szeretne Magyarországra utazni, ám a hír hallatán Semjén Zsolt, valamint Erdő Péter személyesen repült Rómába, hogy a szentatyát meggyőzze. A pápa végül a mai napon néhány órát tartózkodik Magyarországon, míg a következő három napban Szlovákiában lesz, ami önmagában erős üzenet.

A mai személyes találkozón, melyet a Szépművészeti Múzeum román termében tartottak, szintén szóba jöhettek az elmúlt években kialakul kommunikációs csatározás, ám erről egyelőre nem szivárogtak ki részletek. Orbán Viktor közösségi oldalán természetesen most is a nemzetvédő politikus szerepében tetszeleg, aki az alábbiakat írta:

„Arra kértem Ferenc pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot”

Ezzel szemben a pápa vélhetően úgy gondolja, éppen Orbán Viktor miatt veszhet el a keresztény Magyarország, ugyanis záróbeszédében a következők hangzottak el:

„Pétert elvakítja ez a szemlélet, félrevonja Jézust és szemrehányást tesz neki (vö. 32. vers). Velünk is megeshet, hogy „félretesszük” az Urat, a szívünknek egyik sarkába, de közben vallásosnak és jónak tartjuk magunkat, tovább járjuk a magunk szabta utat és nem engedünk Jézus logikájának.„

Ezzel a pápa a magyar politika vezetőinek üzenhetett, hiszen a magát kereszténynek és nemzetinek tartó kormány folyamatosan gyűlöletet szít, ahogy korábban a bevándorlók, úgy legújabban az LMBTQ személyek ellen, ez pedig merőben eltér a római katolikus egyház alapértékeitől.

„Ha egy meleg ember keresi Istent, és jó szándékú – ki vagyok én, hogy megítéljem őt?” – írta korábban a BBC a pápával készített 2013-as interjújában, ezzel szemben a magyar parlament idén nyáron elfogadta a pedofil-törvény néven elhíresült javaslatot, mely a Fudan beruházásáról vitte el a fókusz, most pedig népszavazási kampányban teszik azt az állítást, hogy LMBTQ tagok nemváltó műtéteket hirdetnek óvodákban és iskolákban, amit éppen akkor vetettek fel, amikor kirobbant a Pegasus lehallgatási botrány.

A pápa teljes beszéde ide kattintva olvasható vissza.

A Orbán Viktornak üzent a pápa a záróbeszédében? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Fülöp Cezáreájában Jézus megkérdezi a tanítványaitól: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” (Mk 8,29). Ez a kérdés sarokba szorítja a tanítványokat és fordulatot hoz számukra a mester követésében. Jól ismerték Jézust, nem voltak már kezdők, hiszen közel álltak hozzá és tanúi voltak számos csodájának, ámulattal hallgatták tanítását, és mindenhová elkísérték. Mégis, nem úgy gondolkoztak még, mint Ő. Hiányzott még a döntő lépés, amely elvezet Jézus csodálásából Jézus követésére. Az Úr ma is rászegezi a tekintetét mindannyiunkra és személyesen felteszi nekünk a kérdést: „Ki vagyok én valójában a te számodra?” Ki vagyok a te számodra?

Ez egy olyan kérdés, amely mindannyiunktól nem csupán egy pontos választ vár el a katekizmus alapján, hanem személyes, életünkkel adható választ. Ebből a válaszból születik meg a tanítványi kapcsolat megújítása. Ez három lépésben megy végbe a tanítványoknál, és mi is megtehetjük ezeket: Jézus hirdetése, döntés Jézussal, Jézus követése.

1. Jézus hirdetése.

A kérdésre: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter válaszolt az egész csoport nevében: „A Messiás vagy”. Péter mindent elmond ezzel a néhány szóval, a válasz helyes, ám meglepő módon ezután a felismerés után Jézus „a lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak róla senkinek” (30. vers). Miért ez a szigorú tiltás? Egészen pontos oka van: ha kimondjuk, hogy Jézus a Krisztus, a Messiás, pontos a megfogalmazás, de nem teljes. Mindig fenyeget a veszély, hogy az emberek és nem Isten elképzelése szerinti Messiást hirdetünk. Ezért ettől a pillanattól kezdve Jézus elkezdi felfedni húsvéti identitását, azt, amelyet az Eucharisztiában fedezhetünk fel. Elmagyarázza, hogy küldetésének csúcspontja valóban a feltámadás dicsősége lesz, ehhez azonban át kell mennie a megalázó kereszthalálon. Ez azt jelenti, hogy Isten bölcsessége szerint fog mindez lezajlani, amely, ahogy Szent Pál mondja, „nem ezé a világé és nem is e világ fejedelmeié” (vö. 1Kor 2,6). Jézus hallgatást parancsol messiási identitásával kapcsolatban, de nem teszi ezt a rá váró kereszt vonatkozásában. Sőt, ahogy az evangélista feljegyzi, Jézus elkezdi „nyíltan” tanítani (Mk 8,32), hogy „az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad” (31. vers).

Jézusnak ez a megdöbbentő bejelentése minket is meghökkenthet. Mi is szeretnénk egy olyan Messiást, aki hatalommal rendelkezik és nem egy keresztrefeszített szolgát. Az Eucharisztia azért van előttünk, hogy emlékeztessen bennünket, kicsoda Isten. Ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan, megmutatva, hogy Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet. Sokféle ünnepléssel vehetjük körbe, de az Úr mindig ott marad, egy kenyér egyszerű formájában, és engedi, hogy megtörjük, szétosszuk és megegyük. Szolgává lesz azért, hogy üdvözítsen bennünket, meghal azért, hogy nekünk életünk legyen. Innen indul a második lépés.

2. A döntés Jézussal.

Az Úr kijelentésére Péter tipikusan emberi reakcióval válaszol: amikor felsejlik a kereszt, a fájdalom perspektívája, az ember fellázad. És Péter, miután megvallotta, hogy Jézus a Messiás, megbotránkozik a Mester szavain és igyekszik lebeszélni róla, hogy ezen az úton haladjon tovább. A kereszt sohasem divatos: napjainkban sem, de régen sem volt az. Ugyanakkor benső gyógyulást hoz. A kereszt előtt üdvös küzdelem játszódik le bennünk, amint „az Isten szerinti gondolkodás” összeütközik az „emberi gondolkodással”. Az egyik oldalon ott van Isten logikája, amely az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az „emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi. Itt az számít, ki mennyire fontos és erős, mi vonzza több ember figyelmét és hogy tud előnyt szerezni a többi emberrel szemben.

Pétert elvakítja ez a szemlélet, félrevonja Jézust és szemrehányást tesz neki (vö. 32. vers). Velünk is megeshet, hogy „félretesszük” az Urat, a szívünknek egyik sarkába, de közben vallásosnak és jónak tartjuk magunkat, tovább járjuk a magunk szabta utat és nem engedünk Jézus logikájának. Ő azonban velünk van ebben a belső küzdelemben, mert azt szeretné, ha az apostolokkal együtt az ő oldalára állnánk. Van Isten oldala és az emberek oldala. Nem abban áll a különbség, hogy ki vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van. Mennyire messze áll Ő, aki csendben uralkodik a kereszten, attól a hamis istentől, akitől elvárjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket! Mennyire más Krisztus, aki egyedül a szeretettel áll elénk, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai! Jézus megráz bennünket, nem elégszik meg a hitről szóló kijelentéseinkkel, azt várja, hogy megtisztítsuk vallásosságunkat a keresztje előtt, az Eucharisztia előtt. Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az Eucharisztia előtt, ha szemléljük, milyen törékeny az Isten. Szánjunk időt a szentségimádásra. Engedjük, hogy Jézus, az élő kenyér, kigyógyítson a bezárkózásból, megnyisson az osztozásra, feloldja merevségeinket és magunkba zárkózásunkat, hogy megszabadítson abból a bénító szolgaságból, amikor csak saját képünket védjük, és elvezessen oda, ahova ő akar. Ezzel elértünk a harmadik lépéshez.

3. Jézus nyomában járni.

„Távozz előlem sátán!” (33. vers) – így téríti észhez Jézus Pétert egy erőteljes, szigorú paranccsal. Ám amikor az Úr megparancsol valamit, valójában ott van ő maga és kegyelmével segít megtenni, amit kér. És Péter elfogadja a kegyelmet és „tesz egy lépést hátra”. A keresztény útja nem a siker ostromlása, hanem éppen azzal veszi kezdetét, hogy hátralépünk egyet, s ez megszabadít attól, hogy a középpontban legyünk, ki tudunk lépni középről. Ekkor ismeri fel Péter, hogy a középpont nem az ő Jézusa, hanem az igazi Jézus. Bár elbotlik még később is, de megbocsátásról megbocsátásra egyre jobban felismeri az Isten arcát. És így eljut a Krisztus iránti terméketlen csodálattól addig, hogy valóban követi Krisztust.

Mit jelent Jézus nyomában járni? Azt jelenti, hogy járjuk az élet útját azzal a jézusi bizalommal, hogy Isten szeretett gyermekei vagyunk. Ugyanazon az úton járunk, mint Mesterünk, aki szolgálni jött és nem azért, hogy neki szolgáljanak (vö. Mk 10,45). Azt jelenti, hogy minden nap odalépünk testvéreinkhez. Az Eucharisztia indít erre bennünket, hogy érezzük: egy test vagyunk, amelyet megtörnek a többiekért. Kedves testvérek, engedjük, hogy a találkozás Jézussal az Eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is. Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él. Nyíljunk meg a megfeszített és feltámadt Isten botrányos újdonságára, aki megtört kenyérként életét adja a világért. Akkor örömben fogunk élni és örömet viszünk mindenhová.

Ez a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egy út végét jelenti, de legyen még inkább egy kiindulópont. Ha Jézus nyomában járunk, ez arra hív bennünket, hogy előre nézzünk, hogy befogadjuk a kegyelem átformáló ajándékát, és hogy minden nap újra ébredjen bennünk a kérdés, amit Fülöp Cezáreájában az Úr feltett a tanítványainak: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?”

Kiemelt kép: Vatican News

A Itt van Ferenc pápa teljes záróbeszédje bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A miniszterelnök és helyettese mellett jelen van még Áder János köztársasági elnök is. Semjén Zsolt egyébként már a reptéren fogadta az egyház vezetőkét, akit a múzeumba is elkísért.

Ferenc pápa kíséretében Pietro Parolin bíboros-államtitkár, Paul Richard Gallagher érsek, az Államközi Kapcsolatok Részlegének vezetője.

A találkozás tolmácsa Martos Balázs, aki hat éven át magyarázta vasárnapról-vasárnapra a Szentírást a Vatikáni Rádió csütörtöki adásaiban.

A pápai látogatás élőben a Vatikán YouTube csatornáján is követhető:

A Így néz ki a beszélgetés a pápa és Orbán Viktor között bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Köszönetet mondott budapesti látogatása előkészítéséért Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala-imádságot követő beszédében, amivel hivatalosan bejelentette, hogy szeptember 12-én délután az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét koncelebrálja. – írja az MTI.

Ferenc pápa az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mondott, olasz nyelvű beszédében kiemelte: szívből imádkozik mindazokért, akik látogatását szervezik és előkészítik.

Hozzátette, hogy szeptember 12. és 15. között pásztori látogatást tesz Szlovákiában.

Az eredetileg tavalyra tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), a pandémia miatt az idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A zárómisét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.

A pápa beszédét követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy Ferenc pápa a polgári hatóságok és a püspöki konferenciák meghívására Budapestre látogat bemutatni a NEK zárómiséjét, majd Szlovákiába utazik, ahol Bratislava (Pozsony), Presov (Eperjes), Kosice (Kassa) és Sastin (Sasvár) városokba látogat. Részletes programot a Vatikán később közöl.

Ferenc pápa budapesti látogatásának hivatalos bejelentését tavaly elhalasztották a NEK időpontjának későbbre halasztása miatt. Az egyházfő idén március 8-án, az iraki látogatásából hazatartó repülőúton beszélt arról, hogy Budapestre készül a NEK utolsó napját záró misére.

Utoljára II. János Pál pápa járt Magyarországon 1996-ban. Ferenc pápa 2019-ben a csíksomlyói búcsún mutatott be misét.

A katolikus hívek közössége nagy örömmel és szeretettel várja Ferenc pápát – olvasható Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek az MTI-hez eljuttatott üzenetében.

A bíboros arra reagált, hogy vasárnap délben Ferenc pápa hivatalosan is bejelentette: Budapestre látogat, és részt vesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-i záró szentmiséjén.

Erdő Péter úgy fogalmazott: imádkozunk azért, hogy a járványhelyzet enyhülésével „a Szentatya látogatása számunkra a remény és az újrakezdés jele legyen”.

A bíboros hozzátette: nagy jelentősége van annak, hogy Ferenc pápa személyesen vesz részt a záró misén, hiszen az Eucharisztikus Kongresszusokon általában pápai legátus képviseli az egyházfőt. Így volt ez a legutóbbi kongresszuson, a Fülöp-szigeteki Cebuban is, ahova Ferenc pápa videoüzenetet küldött. Utoljára 21 évvel ezelőtt II. János Pál pápa vett részt a világeseményen, amelyet akkor Rómában rendeztek meg.

Magyarországon 25 éve, 1996-ban volt legutóbb pápalátogatás, II. János Pál pápa akkor Pannonhalmára és Győrbe látogatott el.

/MTI |Kiemelt kép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

A Ferenc Pápa köszönetet mondott magyarországi látogatása kapcsán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Humanitárius folyosók létesítését szorgalmazta az otthonukat elveszítők és az éhezők számára Mianmarban. – írja az MTI

Az egyházfő kijelentette, hogy „meg kell nyitni a szíveket” a menekültek előtt.

„Magunkévá kell tennünk szomorúságukat és örömüket, tanuljunk bátor kitartásukból, és így mindannyian hozzájárulunk egy emberségesebb közösség, egyetlen nagy család létrehozásához” –

mondta a pápa

Bejelentette, hogy csatlakozik közelkeleti Mianmar püspökeihez, akik felhívásukban a nemzetközi közösségtől kértek segítséget. A püspökök az ázsiai ország több ezer, otthon nélkül maradt, éhező polgárai számára kértek támogatást. A pápa beszédében emlékeztetett: a mianmari püspökök humanitárius folyosók felállítása mellett azt szorgalmazták, hogy a templomok, pagodák, kolostorok, szentélyek, iskolák, kórházak semleges, védett helyszínnek számítsanak.

Ferenc pápa szokása szerint az Apostoli Palota Szent Péter térre néző ablakából mondta el beszédét.

A menekültek világnapjának estéjén Olaszország több intézménye épületét kék színnel világítják meg, köztük a római parlament felsőházát is.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a világban meghaladja a 82 milliót a háborúk, erőszak az üldözés miatt otthonukból menekülők száma.

A menekültek világnapját az Egyesült Nemzetek Szervezete 2001-től tartja meg minden évben.

/MTI | Kiemelt kép: Vincenzo Pinto/AFP

A Ferenc pápa szerint „meg kell nyitni a szíveket” a menekültek előtt. bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Mehetek fröccsözni a pápával a 4-6-ba? – Az utca emberét kérdeztük a pápalátogatásról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Ferenc pápa szeptemberi tervezett magyarországi látogatása diplomáciai szakadással fenyeget. Kiderült, hogy a Szentatya csak három órát tartózkodna az országban. Kihagyhatja a látogatást Magyarország elnökénél, majd eltöltene egy lehetséges három és fél napot a szomszédos Szlovákiában.” – írta A National Catholic Register június 3-án.

Ezt a Blikk lehozta június 4-én itthon, aminek az lett a vége, hogy a kormányközeli média elkezdte kielemezni a kérdést: Ferenc Pápa miért nem akarhat találkozni a magyar állam vezetőivel?

Bencsik András, a HírTV-ben azt mondta, hogy a katolikus egyházfő meg akarta alázni Magyarországot és keresztényellenesen viselkedik. Bayer Zsolt pedig úgy vélekedett, hogy ha a pápa nem akar találkozni Orbánnal és Áderrel, akkor ne is jöjjön ide.

„Kommunista pártvezető – rendben van, gyerekekkel dolgoztató cégvezető – totálisan rendben van, abortuszt engedélyező államfő – ide vele!, keresztény-konzervatív értékeket valló kormányfő – Isten ments!” – írja a szintén kormányközeli 888.hu

Úgy tűnik, hogy azok a médiumok, melyek összeköthetőek a Fidesszel, a migrációs politikában való nem egyetertéssel indokolták, hogy a pápa nem akar találkozni Magyarország vezetőivel.

Az Origo például így fogalmazott: „Nem akar találkozni Ferenc pápa Orbán Viktorral a magyar kormány migránspolitikája miatt.”

A Mandiner szakértői forrsásokra hivatkoza azt írta, hogy az egész mögött az áll, hogy „a pápát eleve csak a kongresszus zárómiséjére hívták meg és lelkipásztori látogatásról van szó, azaz a pápa egyházfői minőségben jön, nem tudni, hogy államfői minőségben is meghívták-e.”

A Magyar Katolikus Egyház mai közleményében azt írta ezekre reagálva:
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Szentatya magyarországi programjáról – amely jelenleg még szervezés alatt van – hamis információk és téves értelmezések terjedtek el helyi és nemzetközi médiumokban.”

Ferenc pápa várhatóan 2021. szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmisére érkezik Magyarországra. A szentmisét megelőzően a tervek szerint külön találkozni fog a magyar állam vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a kormány tagjaival, és más magas rangú állami vezetőkkel. – írták közleményükben

A Mi van most akkor a pápa látogatásával? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az újság információi szerint idén szeptemberben az Eucharisztikus Kongresszusra ellátogató szentatya budapesti tartózkodása során nem kíván találkozni sem Orbán Viktor miniszterelnökkel, sem Áder János köztársasági elnökkel.

A lap forrásai szerint a magyar kormány diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy a pápa mégis meglátogassa a kormányfőt és a köztársasági elnököt. Ferenc pápa már korábban is ezen a tényálláson volt, hogy szeptemberben csak a szentmisén venne részt.  tavaly először felmerült a magyarországi látogatás ötlete, világossá tette, hogy csak és kizárólag a világkongresszust kívánja felkeresni, egyébként nem tervez magyarországi látogatást. Egy március 8-ai interjújában elmondta, hogy nem országlátogatásra megy Magyarországra, de lehet Pozsonyba ellátogat majd. Szlovákiában a tervek szerint lehet, hogy három napig is megpihen.

Ha viszont így lesz, akkor ez egy óriási arcon csapás Orbánnak.

A NCR-nek egy budapesti forrásuk azt mondta a lehetséges esetről, hogy

Ez olyan lenne, mintha fél napot Izraelben, majd három és fél napot Iránban töltene, vagy fél napot Lengyelországban, majd néhány napot pedig Oroszországban töltene a pápa. Ezt mindenki elfogadhatatlannak tartja.

A NCR szerint a jelenlegi programterv az, hogy a pápát a budapesti reptérről egyenesen a világkongresszus Hősök terei helyszínére vinnék, ahonnan a zárómise után egyből továbbindulna Pozsonyba.

fotó: Beliczay László/MTI

A Ferenc pápa Orbánnal és Áderral sem akar találkozni bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.