A Transparency International felmérése szerint a 40 000 európai kitőltő 62 százaléka véli úgy, hogy a korrupció komoly gondot jelent az országukban, továbbá az európaiak harmada szerint súlyosbodott a helyzet az elmúlt 12 hónapban.

„Az EU-t gyakran a feddhetetlenség bástyájának tekintik, de ezek a megállapítások viszont azt mutatják, hogy a régió országai továbbra is kiszolgáltatottak a korrupció alattomos hatásainak”

– mondta Delia Ferreira Rubio, a Transparency International elnöke az Euronewsnak.

A felmérés több korrupciós területet is vizsgál köztük az egészségügyet, illetve az üzleti és politikai kapcsolatokat.

Az EU-ban élő emberek átlagosan 53% -a gondolják úgy, hogy kormányát magánérdekek befolyásolják.

A Szlovén emberek 70 százaléka, a Bolgár is Ciprusi emberek 68 százaléka és a Csehek 67 százaléka gondolja így. A skandináv országokban ez az arány fele akkora volt.

A legkorruptabbnak a parlamenti képviselőket tekintik, akiket az üzleti vezetők majd a bankárok és a nemzeti kormánytisztviselők követnek, beleértve az elnöki vagy miniszterelnöki hivatalt is.  

Összességében a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a nagyvállalatok gyakran kerülik az adófizetést, és hogy a vállalkozások a kenőpénzt és kapcsolataikat szokták felhasználni a szerződések megkötéséhez.

Az európaiak mindössze 21% -a gondolja úgy, hogy a korrupt tisztviselők megfelelő következményekkel szembesülnek – írja az oldal.

A problémát számos féle képen lehetne orvosolni, ide tartozik az adókikerülés kezelése, a visszaélést bejelentők fokozottabb védelme. A pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós politikát pedig minél hatékonyabban és gyorsabban át kellene ültetni a nemzeti jogba.

(Euronews)

A Mit gondolnak az európaiak az országukban történő korrupcióról? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szülők fele szerint okozott a járvány valamilyen lelki vagy mentális problémát, viselkedészavart a gyermekeknél az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint.

A leggyakoribb pszichés tünetek, amelyek csaknem minden második diáknál feltűntek azok a szokatlan fáradtság (67%), a tartós szomorúság és üresség érzet (65%), valamint az alvászavarok (53 %), ahogy reménytelenségről és pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be.

A fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család.

Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.

A diákok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60 %) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek. A szülők túlnyomó többsége (71 %) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség (64 %), ahol kiengedhetnek. Ez is lehet az egyik oka, amiért a középiskolások baráti kapcsolatai elhalványultak.

Az állandó otthon maradás a gyermekek szabadidős tevékenységére is hatással volt. A szülők 65 százaléka szerint gyerekük kevesebbet sportol, és közel ugyanennyien állítják, hogy a digitális oktatáson felül is többet használják az internetet.

A Minden nyolcadik középiskolásnak már eszébe jutott az öngyilkosság bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A felmérésben 2700 ember vett részt, közülük több mint kétezren vallották magukat rendszeres kávéfogyasztónak. A válaszadók 28 százaléka viszont 3-5 ezer forintot költ kávézásra, míg 5 ezer forint feletti összeget csak minden tizedik válaszadó.

A felmérésből kiderült az is, hogy sokan kávéznak a munkahelyükön. Ők havonta legfeljebb 3 ezer forintot költenek erre. Viszot a válaszadók több mint fele nem fizet a munkahelyi kávéért, azt a munkaadója biztosítja számára (szerencsések).

Elviteles kávéra a válaszadók 15 százaléka 3 ezer forintnál magasabb összeget költ havi szinten. Minden ötödik fővárosi szintén legalább 3 ezer forintot költ havonta útközbeni kávéfogyasztásra.

A megkérdezettek 60 százaléka kb 3 ezer forintot szánna arra, hogy kávézóban fogyassza el kedvencét. Egy espressóért átlagosan 482 forintot, míg latteért, vagy cappuccinoért 694 forintot hajlandók fizetni a válaszadók.

A A munkahelyen kávézók több mint fele nem fizet a kávéjáért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Magyarországon 2020 április 1. és 2021 március 15. közötti időszakban a teljes lakosság átlagát tekintve mininimálisan csökkent a globális jóllét szintje a 2019-ben mért értékhez képest.

Ugyanakkor szignifikánsan csökkent a lakosok boldogsága:

• Dél-Dunántúlon
• Észak- Alföldön
• Észak-Magyarországon

Szignifikánsan nőtt a lakosok boldogsága:

• Nyugat-Dunántúlon
• Közép-Magyarországon

A megyeszékhelyek közül szignifikáns csökkenés mérhető Debrecen, Győr és Tatabánya lakosainak globális jóllét szintjében.

2021-ben Szombathelyen mérték a legmagasabb jóllét szintet a megyeszékhelyek közül.  Szorosan került a második helyre Nyíregyháza.

Budapesten szignifikánsan nőtt a lakosság globális jóllét szintje ez a növekedés a Budán lakók körében szignifikánsan nagyobb mint Pesten.

A nők jóllét szintje szignifikánsan magasabb, a jóllét szint azonban mindkét csoportban stagnál 2019 és 2021 között.

A 36-50 év közötti korcsoportban szignifikánsan nőtt, a 65 év fölöttieknél és a 18-25 évesek körében ugyanakkor szignifikánsan csökkent a jóllét szint.

A családi állapot szerinti elemzésből az olvasható ki, hogy az egyedülállók és a kapcsolatban lévők körében szignifikánsan csökkent a jóllét szintje, a házasok körében ugyanakkor mérsékelten nőtt.

A globális jóllét szignifikánsan csökkent az általános és a középiskolát végzettek csoportjában.

A globális jóllét szignifikánsan csökkent a munkanélküliek és a közmunkások körében a többi foglalkozási csoportban nem mutatott változást.

A 2020. április 1. és a 2021. március 15. közötti időszakban végzett internetes vizsgálatban 10912, 18-92 éves férfiak és nők vettek részt.

A Elkészült Magyarország boldogságtérképe bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.