Az Európai Bizottság közölte, előzetes értékelése alapján mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egyik kedvezőtlenebb helyzetű régiójában.

A brüsszeli testületnek azonban kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással. Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges.

Választ keres arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a régióban. E tekintetben a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az új gyár magyarországi létesítésére vonatkozó döntés kiváltó oka közvetlenül a magyar állami támogatás volt, vagy állami támogatás nélkül is ebben a régióban valósították volna meg. A magyar hatóságok azt állítják ugyanis, hogy a támogatás nélkül a beruházást az EU-n kívül, Törökországban hozták volna létre. A testület végezetül arra kíváncsi, hogy a támogatásnak nincs-e indokolatlan negatív hatása az EU-n belüli versenyre és kereskedelemre – írták.

Magyarország 2021-ben értesítette az Európai Bizottságot, hogy 43,76 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez.

Az új gyár a csoporthoz tartozó két másik európai gyártási helyszín kapacitását veszi majd át. Az üzem várhatóan mintegy 1500 munkahelyet teremt Észak-Magyarországon, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében regionális támogatásra jogosult, kedvezőtlenebb helyzetű régió.

Magyarország 43,01 millió euró (mintegy 17,8 milliárd forint) összegű közvetlen támogatás, valamint 750 ezer euró (mintegy 305 millió forint) összegű adókedvezmény révén kívánja támogatni az új gépjárműalkatrész-gyár építését.

A magyar hatóságok által nyújtani tervezett teljes támogatási összeg az elszámolható beruházási költségek 31,76 százalékát teszik ki, ami nem éri el az ilyen projektekre engedélyezett maximális támogatási összeget, azaz a 31,88 százalékot.

MTI

A Az EU vizsgálatot indít az észak-magyarországi új autóalkatrész-gyár állami támogatásának ügyében bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

433 európai parlamenti képviselő szavazott az ún. Gwendoline-jelentés elfogadása mellett, mindössze csak 123-an szavaztak ellene és 28-an tartózkodtak.

A magyar EP-képviselők közül a Magyar Hang tudósítója szerint hiányzott a szavazásról Járóka Lívia (Fidesz, függetlenek), Dobrev Klára (DK, szocialisták), Donáth Anna (Momentum, Renew – ő szülési szabadságon van) valamint Ujhelyi István (MSZP, szocialisták).

A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői a tegnapi vitán egyszer sem szólaltak fel. A négy DK-s EP-képviselő (Dobrev Klára, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba és Rónai Sándor) végig csendben volt a teremben, amikor a zöldpárti politikus által készített jelentésről vitáztak.

A jelenlévő magyar képviselők közül támogatta a jelentés elfogadását: Gyöngyösi Márton (Jobbik), Cseh Katalin (Momentum), Ara-Kovács Attila (DK), Molnár Csaba (DK) és Rónai Sándor (DK).

Az állásfoglalás-tervezet szerint „a magyar kormány […] szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon.

A jelentés szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, és Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának.

A képviselő többek között az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az oktatás szabadságának mértékét, a vallási szabadság és a kiszolgáltatott csoportok jogainak helyzetét kifogásolja – írta meg a Magyar Hang.

A szöveg szerint a helyzetet az is súlyosbította, hogy az Európai Unió tétlenül nézi az eseményeket és lassan halad a 7-es cikkelyes eljárás is. 

A Döntött az Európai Parlament: Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Olaf Scholz szerint az Európai Unió bővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi egyhangú szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra.

A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:

„Ezért azt javasoltam, hogy fokozatosan térjünk át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. A javaslatot annak tudatában terjesztettem elő, hogy annak Németország számára is következményei lesznek”.

A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet. 

Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.

Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az EU tagállamokat, hogy „zárják soraikat, rendezzék a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg szükséges – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.  

Az ukrajnai háborút Olaf Scholz napjaink legsúlyosabb problémájának minősítette.

„Az ukrajnai háború mérföldkő Európában, mert Oroszország Ukrajna elleni támadásával az imperializmus visszatért Európába. Ez elfogadhatatlan”

– szögezte le a német kancellár.

Az Európai Unió Tanácsa szavazási rendszerének megváltoztatását célzó német javaslattal kapcsolatos kérdésre Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta, hogy „Csehország nagyon tartózkodóan viszonyul” ehhez. Rámutatott, hogy az EU-tagállamok nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez, s a jelenlegi nagyon kritikus nemzetközi helyzetben „nem lenne hasznos” megnyitni ezt a témát.

Az energiaválsággal összefüggésben Petr Fiala hangsúlyozta: Prága és Berlin egyetért abban, hogy a problémákra „összeurópai megoldást kell találni”. Csehország, mint az Európai Unió Tanácsa soros elnöke már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében – jegyezte meg a cseh miniszterelnök.

MTI

A Három országot is felvenne az EU-ba a német kancellár bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A finn néppárti Petri Sarvamaa által előkészített dokumentumot az európai parlament nagy többséggel fogadta el, a jelentés főleg az oligarchák által vezérelt struktúrákról, illetve az ellenük való harcról szól.

„Egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az oligarchia részét képezik, és aktívan arra törekednek, hogy az uniós forrásokból saját maguk jussanak pénzügyi előnyökhöz” – olvasható a Népszava által szemlézett jelentésben.

A dokumentum szerint Orbán Viktor a mezőgazdasági támogatások felhasználásával központosította a vagyont, majd ezt osztotta szét a belső körei számára. A jelentés hozzáteszi, a magyar közbeszerzések működésével rendszerszintű problémák vannak. Továbbá azt is kiemelik, hogy 2015-2019 között az európai uniós tagállamok közül Magyarországon zárult a legtöbb OLAF-vizsgálat pénzügyi ajánlással.

A jelentésben sürgetik az Európai Uniót, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt az oligarchák elleni küzdelemben, hogy azok ne vehessék át az uniós országok gazdasági és pénzügyi kontrollját.

„Minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy a kormányzati korrupciónak, az oligarchák dőzsölésének és mindenekelőtt Európa bomlasztóinak, Putyin kiszolgálóinak megálljt parancsoljunk!” – olvasható az egyébként jogi súllyal nem rendelkező dokumentumban.

A EP-jelentés: Orbán a haverjai között osztotta szét a központosított vagyont bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Levelük célja, hogy jelezzék az EUnak, hogy ők nem szeretnének az EU ellensége lenni, ahogy azt Orbán teszi.

Ezt a levelet küldték közösen:

A magyar ellenzék a 2022-es parlamenti választásokra készülő miniszterelnök-jelöltjeiként fordulunk Önökhöz. Pártjaink azzal a szándékkal egyesítették erőiket, hogy jövő tavasszal világos, demokratikus, Európa-párti programunk alapján szembe szálljunk Orbán Viktor autokratikus rendszerével. Orbán úr kihívóját előválasztáson választjuk ki idén ősszel. Azt követően pedig valamennyien felsorakozunk a győztes jelölt mögött, hogy hazánkban visszaállítsuk a demokráciát.

Levelünk célja kifejezésre juttatni erős, egységes elhatározásunkat, hogy Magyarországot megtartsuk az európai nemzetek családjában. Magyarország uniós tagsága a magyarok elsöprő többségének támogatását élvezi. Orbán Viktornak semmilyen mandátuma nincs arra, hogy felelőtlen politikájával éket verjen országunk és az Európai Unió közé. Amikor pedig értelmetlen javaslatokat tesz közös európai intézményeink lebontására, vagy megbénítására, azt semmiképpen sem teheti a népünk nevében.

A magyar polgárok 2003-ban, országos népszavazáson, elsöprő többséggel szavaztak az EU-tagság mellett. Egész történelmünkben alig volt olyan ügy, amely ilyen mértékben egyesítette volna a nemzetet. A csatlakozás az Európai Unióhoz évezredes törekvésünk beteljesülése volt, és ebben semmi sem változott azóta.

Amikor honfitársaink hazánk EU tagsága mellett voksoltak, teljes tudatában voltak annak, hogy a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok és a jogállam az Unió alapértékeit jelentik. Sőt: éppen ezek az értékek voltak döntésük legfőbb mozgatórugói. A csatlakozást nem gazdasági vagy pénzügyi előnyökért akartunk - hanem mert Európaiak vagyunk, szívünkben, elménkben, kultúránkban, történelmünkben. Az EU szerződés 2. cikke világos, és fontos számunkra. Nincs benne semmi félreérthető. Nincs benne semmi, amiről vitatkozni, vagy tárgyalni kellene.

A béke, a jólét, a demokrácia, az emberi jogok, a jogállam és a kisebbségek tisztelete - ezek az alapértékek nem csak az Európai Unió számára alapvetőek, hanem alapjai annak a Magyarországnak is, amelyet mi valamennyien építeni akarunk népünk számára. A soron következő országos választásokon a szavazóktól világos felhatalmazást fogunk kérni arra, hogy helyreállítsuk a demokráciát, és helyrehozzuk azt a kárt, amit az Orbán rendszer az Európai Uniónak, és országunk európai megbecsülésének okozott. El fogjuk érni, hogy senki, soha többé ne kérdőjelezhesse meg Magyarország helyét az Európai Unió szívében. A kormányváltást követően ezért késedelem nélkül csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Megszüntetjük a kisebbségekkel szembeni diszkriminációt, leállítjuk az ellenük származásuk, vallásuk, szexuális orientációjuk miatt indított gyűlöletkampányokat. Lojális tagjai leszünk az EU-nak és a NATO-nak, nem tűrjük tovább az európai és észak-atlanti értékek és érdekek elárulását, hazánk és az Európai Unió törvényeinek megszegését és harmadik államok előnyben részesítését korrupciógyanús ügyekben, mint amilyen a Huawei, a belgrádi vasút, a Budapestre tervezett kínai egyetem vagy a Paks 2 beruházás. Az Orbán Viktor által beengedett, nemzetközi körözés alatt álló bűnözőket pedig kiadjuk.

Magyarország a hazánk, és Magyarország hazája az Európai Unió, melyet kötelességünk szerint, közösen meg fogunk védeni.

A végén pedig aláírta mind 6 miniszterelnök jelölt, Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Pálinkás József is.

A Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjei közös levelet írtak az uniós vezetőknek Orbán miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Transparency International felmérése szerint a 40 000 európai kitőltő 62 százaléka véli úgy, hogy a korrupció komoly gondot jelent az országukban, továbbá az európaiak harmada szerint súlyosbodott a helyzet az elmúlt 12 hónapban.

„Az EU-t gyakran a feddhetetlenség bástyájának tekintik, de ezek a megállapítások viszont azt mutatják, hogy a régió országai továbbra is kiszolgáltatottak a korrupció alattomos hatásainak”

– mondta Delia Ferreira Rubio, a Transparency International elnöke az Euronewsnak.

A felmérés több korrupciós területet is vizsgál köztük az egészségügyet, illetve az üzleti és politikai kapcsolatokat.

Az EU-ban élő emberek átlagosan 53% -a gondolják úgy, hogy kormányát magánérdekek befolyásolják.

A Szlovén emberek 70 százaléka, a Bolgár is Ciprusi emberek 68 százaléka és a Csehek 67 százaléka gondolja így. A skandináv országokban ez az arány fele akkora volt.

A legkorruptabbnak a parlamenti képviselőket tekintik, akiket az üzleti vezetők majd a bankárok és a nemzeti kormánytisztviselők követnek, beleértve az elnöki vagy miniszterelnöki hivatalt is.  

Összességében a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a nagyvállalatok gyakran kerülik az adófizetést, és hogy a vállalkozások a kenőpénzt és kapcsolataikat szokták felhasználni a szerződések megkötéséhez.

Az európaiak mindössze 21% -a gondolja úgy, hogy a korrupt tisztviselők megfelelő következményekkel szembesülnek – írja az oldal.

A problémát számos féle képen lehetne orvosolni, ide tartozik az adókikerülés kezelése, a visszaélést bejelentők fokozottabb védelme. A pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós politikát pedig minél hatékonyabban és gyorsabban át kellene ültetni a nemzeti jogba.

(Euronews)

A Mit gondolnak az európaiak az országukban történő korrupcióról? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az amerikai gyógyszergyártó cég közölte, hogy a vizsgálat, melyben 2500 serdülő vett részt a vakcina hatékonysága 100%-os volt. A Moderna hasonló kérelmet nyújtott be a kanadai hatóságokhoz is.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)  eddig négy oltást engedélyezett 16 év feletti emberek számára az Európai Unióban. Ezek a Pfizer az AstraZeneca, Moderna és a Johnson & Johnson.

Az Egyesült Államokban már elindult a tizenévesek oltása, továbbá a Francia kormány is bejelentette már, hogy a 12-18 éves fiatalok oltása a szülők jóváhagyásával június 15-én indul önkéntesen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban kritizálta ezt a megközelítést, és felszólította a gazdag országokat, amelyek eddig kapták az oltóanyag-adagok nagy részét, hogy adományozzanak többet belőlük, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok kiemelt csoportjai részére – írja az Euronews.

(Euronews)

A A Moderna is szeretné oltani az európai serdülőkoruakat bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Pfizer vakcina az első olyan COVID elleni védőoltás, amit az Európai Unióban engedélyeztek a 12-15 éves gyermekek számára.

– mondta Marco Caveleri, a biológiai egészségügyi fenyegetések és oltások stratégiájának vezetője. 

– írja az Euronews.

Az Egyesült Államok már hónap elején jóváhagyta a Pfizer vakcina sürgősségi használatát a 12-15 évesek körében, azonban az EMA megállapításait most továbbítják az Európai Bizottságnak, amely ezután hivatalos határozatot fog hozni. Ez pedig mind a 27 tagállamra jogszerűen vonatkozni fog majd.  

A fiatalabb gyermekek számára történő felhasználást illetően a Pfizer további kísérletekbe fog kezdeni, illetve a Moderna is hamarosan kérni fogja a jóváhagyást a serdülőkoruak beoltásához történő használathoz.

(Euronews)

A A Pfizer az első vakcina, amit engedélyeztek a 12-15 éveseknél bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Korábban mi is megírtuk, hogy Magyarország már a napirendre vételét is megvétózta annak az indítványnak, amelyben az Európai Unió tagországai közös állásfoglalásban ítélték volna el Kína Hongkonggal kapcsolatos lépéseit, különösen Hongkong önállóságának szűkítését egy választójogi reformon keresztül.

Az EU külügyminiszterei végül a magyar vétó miatt nem tudták véglegesíteni a dokumentumot, annak ellenére, hogy diplomaták korábban már biztosították őket Magyarország támogatásáról. Az Európai Unió külpolitikai döntéseinek elfogadásához ugyanis teljes egyhangúságra van szükség.

„Nem ez az első eset, hogy Magyarország elszakad az EU egységétől, amikor Kína ügyei merülnek fel” – mondta Maas a sajtónak a Külügyi Tanács hétfői ülése után.

Az elmúlt hetekben egyébként ez már a második eset volt, amikor a külügyminiszterek Magyarország ellenállása miatt nem tudták véglegesíteni a Hongkonggal kapcsolatos közleményt.

„Úgy gondolom, hogy mindenki ki tudja találna, miben rejlenek az okok – mert bizony Kína és Magyarország között igen jó a kapcsolat” – jegyezte meg Maas a Magyarország és Kína közötti szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokra utalva.

„Ami a lényeget illeti, szerintünk ez teljesen érthetetlen” – tette hozzá.

 „Fontos, hogy különösen Kínával kapcsolatban – a bevezetett szankciók és az uniós parlamenti képviselők szankcionálása után – az Európai Unió tagállamai azonos véleményen legyenek. Ezt sajnos Magyarország megakadályozta.”

A két Európai Uniós ülés között Orbán Viktor miniszterelnök Xi Jinping kínai elnökkel is tárgyalt. Ezen a találkozón mindkét államfő kifejezte egymás iránti tiszteletét, és a szerintük jövedelmező diplomáciai kapcsolatuk kölcsönös szorgalmazását.

Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője a hétfői találkozó után a sajtónak elmondta, hogy „utolsó erőfeszítéseket akar tenni az egyetértés elérése érdekében” a hongkongi üggyel kapcsolatban.

„Úgy döntöttünk, hogy még egy hetet adunk a dokumentum technikai részén dolgozó csapatoknak a megoldásra és egy olyan közlemény megvalósítására, amelyet végül mind a 27 tagállam elfogadhat”

– fogalmazott Borrell. Hozzátette, hogy ha ezek az erőfeszítések nem járnak sikerrel, akkor „magyarázat nélkül olyan álláspontokat kell foglalniuk, amelyek nem az egységet tükrözik”.

Kiemelt kép: MTI/EPA/AP/OLIVIER MATTHYS

A Beszólt a magyar kormánynak a német külügyminiszter a Hongkonggal kapcsolatos vétó miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az EU-s pénzek elosztása eddig úgy működött, hogy a magyar költségvetés kvázi megelőlegezte az itthoni fejlesztések költségét, Brüsszelből pedig sokkal kevesebb pénz érkezett, most viszont az EU tölti fel a magyar költségvetést.

A Magyar Közlönyben megjelent egy táblázat is, amelynek egyik oszlopában a kormány tételesen levezeti területenként, hogy melyik programból mennyi átutalás brüsszeli lehívását kell elérni év végéig. Ennek az oszlopnak az alján szerepel a teljes összeg: 2644 milliárd forint, azaz nagyjából 7,55 milliárd euró. Ez egy minden eddigi évnél nagyobb összeget jelent.

Egy másik oszlopban pedig szerepel, hogy pontosan mennyi volt az itthoni költségvetésből megelőlegezett összeg: ez a táblázat szerint 1230 milliárd forint.

A Óriási EU-s átutalásra számít idén a magyar kormány bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.