A miniszter a Reutersnek beszélt arról, hogy a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének egy részét ideiglenesen elbukhatja az Orbán-kormány, de arra számítanak, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

Arról, hogy a decemberi határidő utolsó pillanataiban lehet-e politikai kompromisszum Brüsszellel az uniós források befagyasztásának elkerüléséről, Navracsics a napir.hu szerint a következőt nyilatkozta: „optimista ember vagyok, sok mindent láttam már”. 

A Nagy baj van: Navracsics Tibor szerint is felfüggeszthetik az EU-s támogatás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Olaf Scholz szerint az Európai Unió bővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi egyhangú szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra.

A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:

„Ezért azt javasoltam, hogy fokozatosan térjünk át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. A javaslatot annak tudatában terjesztettem elő, hogy annak Németország számára is következményei lesznek”.

A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet. 

Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.

Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az EU tagállamokat, hogy „zárják soraikat, rendezzék a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg szükséges – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.  

Az ukrajnai háborút Olaf Scholz napjaink legsúlyosabb problémájának minősítette.

„Az ukrajnai háború mérföldkő Európában, mert Oroszország Ukrajna elleni támadásával az imperializmus visszatért Európába. Ez elfogadhatatlan”

– szögezte le a német kancellár.

Az Európai Unió Tanácsa szavazási rendszerének megváltoztatását célzó német javaslattal kapcsolatos kérdésre Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta, hogy „Csehország nagyon tartózkodóan viszonyul” ehhez. Rámutatott, hogy az EU-tagállamok nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez, s a jelenlegi nagyon kritikus nemzetközi helyzetben „nem lenne hasznos” megnyitni ezt a témát.

Az energiaválsággal összefüggésben Petr Fiala hangsúlyozta: Prága és Berlin egyetért abban, hogy a problémákra „összeurópai megoldást kell találni”. Csehország, mint az Európai Unió Tanácsa soros elnöke már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében – jegyezte meg a cseh miniszterelnök.

MTI

A Három országot is felvenne az EU-ba a német kancellár bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A zsinórban negyedik Fidesz kétharmad után az IPI ismét kapcsolatba lépett az országban élő vezető szerkesztőkkel, akik – a nyilatkozat szerint – aggodalmuknak adtak hangot a független és közérdekű újságírás magyarországi jövőjével kapcsolatban.

A bécsi központú IPI vezető újságírókból, szerkesztőkből és médiavezetőkből álló globális hálózata felhívja rá ismét a figyelmet, hogy az elmúlt 12 évben

„a Fidesz-hatalom tégláról téglára számolta fel a médiaszabadságot”

Állami forrásokat mozgósítva a hatalmat ellenőrző újságírás kiszorítására és egy óriási kormánypárti propagandagépezet kiépítésére. Gyakorlatilag elszigetelte a nyilvánosság nagy részét a független hírektől és információktól, amelyek nélkül nincs valódi demokrácia. A média foglyul ejtésének és ellenőrzésének ezt a rendszerét nyíltan az Európai Unió szeme láttára építették ki, az Európai Unió fellépésének hiánya, a kudarc lehetővé tette, hogy a Fidesz önkényuralmának modern változata virágozzon és inspirálja a leendő autokratákat az egész régióban – mondta Scott Griffen, az IPI igazgatóhelyettese.

„Minthogy az alapvető értékek széleskörű eróziója fenyeget az egész kontinensen, az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt be kell vetnie a magyarországi médiaszabadság és pluralizmus helyreállítására”

– hangsúlyozza a múlt héten közzétett nyilatkozat, amelyhez fűzve a szervezet 15 ajánlást fogalmazott meg a kormány és hetet az Európai Unió számára.

Az Orbán-kormányhoz fordulva szorgalmazzák:

1. a közszolgálati média finanszírozási rendszerének átláthatóvá tételét a közérdekű küldetés teljesítésének kritériumai alapján;
2. a közszolgálati műsorszolgáltató irányítási és felügyeleti szerveinek depolitizálását;
3. elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozását a médiatörvény és a közszolgálati média etikai kódexének betartása, valamint a tisztességes, pártatlan és kiegyensúlyozott hírszolgáltatás biztosítása érdekében;
4. a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA kettős struktúrájának megszüntetését;
5. az MTI állami hírügynökség szervezeti és szerkesztői függetlenségének helyreállítását, a hírek előállítása feletti közvetlen politikai ellenőrzés csatornáinak megszüntetését;
6. az állami hirdetési rendszer radikális reformját;
7. a média politikai indíttatású finanszírozásának megszüntetését;
8. a versenytörvény alkalmazását a médiakoncentráció korlátozása érdekében, beleértve a KESMA-t is;
9. illetve a nemzeti médiahatóság (NMHH) és a Médiatanács hatalmának korlátozását, a független média piacról való kiszorítására irányuló szabályozási gyakorlat beszüntetését.

A EU-tól ezeket várják

1. teljes mértékben használja ki hatásköreit a magyarországi médiapiaci verseny szándékos torzulásának kezelése érdekében;
2. folytassa a Médiatanács által a Klubrádió engedélyének megújítása kapcsán hozott önkényes és diszkriminatív pályázati döntés miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást;
3. fogadjon el egy médiaszabadságról szóló erős törvényt, amely felhatalmazza az uniós intézményeket arra, hogy fellépjenek a médiapluralizmus és -szabadság aláásására irányuló rendszeres visszaélésekkel szemben;
4. alkalmazza Magyarországra a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet; folytassák és bővítsék a független újságírás, különösen az oknyomozó újságírás pénzügyi támogatását Magyarországon.

Az IPI mind e mellé hozzátette, hogy terveik szerint küldöttségük a közeli hetekben ismét Budapestre látogat, hogy független újságírókkal és szerkesztőkkel megvitassa a független médiumok közötti hálózatok megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

A A Nemzetközi Sajtóintézet az EU-t okolja az újabb kétharmadért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Újabb lépés Ukrajna uniós útján”

Ezt az EU ukrajnai nagykövete tette közzé Twitteren

Különleges időkben különleges lépésekre és különleges gyorsaságra van szükség – tette hozzá, utalva arra, hogy az ukrán kormány viszonylag gyorsan kitöltötte a valószínűleg elég hosszú kérdőívet.

Another step on Ukraine's EU path. Honoured to receive from @ZelenskyyUa the answers to @EU_Commission questionnaire, handed over by @vonderleyen only 10 days ago. Extraordinary times take extraordinary steps and extraordinary speed. @Denys_Shmyhal @StefanishynaO @AndriyYermak pic.twitter.com/UaNPOrhPST

— Matti Maasikas (@MattiMaasikas) April 18, 2022

Zelenszkij a kérdőív átadása után azt nyilatkozta, hogy reményei szerint Ukrajna heteken belül az EU tagjelöltje lehet. A BBC beszámolása alapján Grúzia és Moldova is kapott hasonló kérdőívet. Azonban egyik sem EU-tag.

A Ukrajna egy lépéssel közelebb az uniós csatlakozáshoz bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Így a Meta azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a Facebookot és az Instagramot Európában.

Legalábbis erre figyelmeztetett a vállalat az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnek benyújtott éves jelentésében. Az adattovábbítást lehetővé tevő jelenlegi megállapodásokat az Európai Unió éppen felülvizsgálja – írja a Napi.hu.

„Az országok és régiók közötti adatmegosztás kulcsfontosságú a szolgáltatások üzemeltetéséhez és a célzott hirdetésekhez”

– hangsúlyozta a Meta.

A cég a Privacy Shield (Adatvédelmi Pajzs) nevű transzatlanti adattovábbítási keretrendszert használta jogalapként a személyes adatok kezeléséhez és feldolgozásához.

Az ír adatvédelmi bizottság (IDPC) már 2020 augusztusában közölte a Metával, hogy megállapította, hogy a modellmegállapodások használata nincs összhangban a GDPR-ral, tehát az Európai Uniós adatvédelmi szabályzattal. Az európai adatok amerikai szervereken történő feldolgozását ezért az IDPC-nek fel kellett függesztenie. Azonban ez csak egy jogkövetkezmény nélküli előzetes vélemény volt, így valójában nem történt változás. A Meta bírósághoz fordult, hogy megakadályozza, hogy jogerős végzés legyen ebből az adatvédelmi aggályból. Viszont a bírák engedélyezték a vizsgálat folytatódását.

Ha az IDPC valóban úgy találja, hogy a modellmegállapodások jogellenesek, a Meta úgy dönthet, hogy egyes szolgáltatásait már nem fogja az EU-ban kínálni.

A Schrems II határozat minden amerikai vállalatot érint, nem csak a Metát.

Korábban a Google Analytics és a Google Fonts azért került bíróság elé, mert elvileg a Google Fonts engedély nélkül, indokolatlanul küldött személyes adatokat, például IP-címet egy másik szolgáltatásnak.

A Meta tehát most azzal fenyegetőzik, hogy egyszerűen leállítja a Facebook-t és az Instagram-t Európában, ha nem tudja megosztani az európai felhasználók adatait USA-beli adatközpontjaival.

Míg az Európai Bíróság szerint a személyes adatok kevésbé védettek az Egyesült Államokban, a Meta szerint a transzatlanti adattovábbítás leállítása pusztító hatással lesz a célzott hirdetések eredményeire.

Ha a nem fogadnak el új keretrendszert, akkor a vállalat nem lesz képes a legfontosabb termékeit és több szolgáltatását – köztük a Facebookot és az Instagramot – az EU-ban működtetni. Legalábbis nem fogja nekik annyira megérni.

Mennyire valószínű a leállás?

A Metának számos hasonló közelharcot kellett már vívnia. Az Apple például fokozottan megvédte felhasználói adatait. Ez nyilván nem tetszett a Metának. Becslések szerint ez 250 millió dollár mínuszt jelentett a végnek. Hasonló adatkezelési, tartalomelőállítási vitája volt a cégnek Ausztráliában is, ahol a sajtótermékek tartalmaiért kell fizetnie, ha azokat megosztják. Ott a cég lelőtte a hírek megosztását a közösségi médiás felületein, de végül inkább megállapodott az ausztrál kormánnyal és a helyi kiadókkal. Egyszóval nem túl valószínű, hogy szinte egy teljes kontinens hirdetőjétől és fogyasztójától megválna, pláne úgy, hogy az utóbbi időben némi fogyatkozás mutatkozik a Facebook-felhasználók körében.

A Leállhat a Facebook és az Instagram Európában az adatszolgáltatások miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Sassoli néhány nappal azelőtt halt meg, hogy lejárt a mandátuma a 705 fős parlamentben. Jövő héten Strasbourgban kell megválasztania utódját. Szeptember óta súlyos betegségekkel, köztük tüdőgyulladással küzdött és többször is volt kórházban, legutóbb december 26-án került be.

Sassoli két és fél éves mandátumának nagy részét azzal töltötte, hogy a Parlamentet kormányozta a koronavírus-járvány rendkívüli nehézségei alatt, amely egy időre gyakorlatilag bezárta épületeit Brüsszelben és Strasbourgban, és arra kényszerítette őt és a parlamenti adminisztrációt, hogy korábban nem látott távmunka módszereket alkalmazzanak.

Segített az EU hosszú távú költségvetéséről folyó kemény tárgyalások irányításában is, megnyitva az utat egy történelmi jelentőségű, 1,8 billió eurós költségvetési és helyreállítási csomag létrehozásához, amely hagyományos finanszírozást és példátlan közös adósságot is tartalmaz. A Parlament 2020. november 10-én megállapodott az EU Tanáccsal, amely biztosította a 2021-2027-es költségvetés elfogadását. A megállapodás értelmében a Parlament többletfinanszírozást nyert el olyan területeken, mint a Horizont Europe kutatási program és a népszerű Erasmus diákcsereprogram.

Újságíróból politikus

Sassoli Firenzében született 1956. május 30-án, és hivatalos életrajza szerint fiatalon újságíróként dolgozott kis újságoknál, mielőtt Rómába költözött, hogy csatlakozzon a milánói székhelyű Il Giorno napilap munkatársaihoz.

1992-ben a televízió felé indult, a TG3 tudósítójaként kezdett, és hamarosan a Rai Uno és a Rai Due hírműsorainak szereplője lett. 1999-ben a TG1 külön tudósítója lett, és egy évtizedet töltött a csatorna hírműsorainak fő kiadásainak menedzselésével. 2007-ben a TG1 igazgatóhelyettesévé nevezték ki.

Sassolit Róma egykori polgármestere, Walter Veltroni vonta be a politikába, aki a 2007-ben alapított olaszországi balközép Demokrata Párt első vezetője volt, amelyhez Sassoli csatlakozott. Sassolit 2009-ben választották először az Európai Parlamentbe, 2009 és 2014 között a párt delegációjának vezetője volt.

2012-ben a Demokrata Párt jelöltjeként sikertelenül pályázott Róma polgármesteri posztjára, de 2014-ben újra beválasztották az Európai Parlamentbe, és a Parlament alelnökévé is szavazták. A közlekedési kérdésekre összpontosított, kiemelkedő projektje egy vasúti reformcsomag volt.

Sassoli 2019-ben harmadik ciklusban is megnyerte a szocialista alelnöki posztot, abban a tökéletes pillanatban, amikor az Európai Tanács a pártegyensúlyra törekedett és az EU, az új vezetői pályán balközép parlamenti elnököt szeretett volna látni.

/kiemelt kép: Julien Warnand/AFP Pool via Getty Images

A Meghalt az Európai Parlament elnöke, sokat köszönhetett neki az EP bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ma, 2021. december 2-án az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát Magyarország ellen. A június 23-án elfogadott homofób és transzfób propagandatörvény miatt még júliusban, egy héttel a törvény hatálybalépése után indított eljárást a Bizottság, először csak magyarázatot várva, aztán részletes kérdéseket feltéve a magyar kormánynak. 

Orbán Viktor miniszterelnök válaszul “jogi huliganizmussal” vádolta a Bizottságot, és bejelentette, hogy népszavazást ír ki a módosításokról, hamisan azt állítva, hogy a kötelezettségszegési eljárással az EU azt akarja elérni, hogy transz aktivisták tarthassanak előadást magyar óvodákban. Erről szó sincs: ilyen programot senki sem kíván Magyarországon szervezni, és a Bizottság kritikái egyébként sem az oktatásra vonatkozó szabályokra irányulnak. A magyar kormány számos nemzetközi fórumon próbálta olyan hamis állításokkal védeni a törvényt, mint hogy az semmiben sem korlátozza az LMBTQI emberek jogait, azzal vádolva az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ szerveit, hogy el sem olvasták a törvényt, holott azok a kritikákat a jogszabály pontos szövegének ismeretében fogalmazták meg.

A Bizottság ma közölte, hogy Magyarország 43 oldalas hivatalos válaszát nem találta kielégítőnek, ezért megkezdi az eljárás második szakaszát. Ennek keretében „indoklással alátámasztott vélemény”-nek nevezett levelet küldtek Magyarországnak, amelyben részletezik a propagandatörvény uniós jogot sértő részeit, és ezek eltörlését követelik. Az EB azt is megállapította, hogy a részletes vizsgálat alapján az elfogadott jogszabály még a korábban beazanosítottaknál is több uniós jogszabályt sért. 

Ellentétben a magyar kormány állításaival, az indoklással alátámasztott véleményében a Bizottság nem is említett oktatás területét. Ehelyett tisztázza, hogy kifejezetten az EU alapvető szabályainak megsértését vizsgálja: a propagandatörvény ugyanis jogellenesen korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az áruk szabad mozgását. A Bizottság szerint Magyarország nem tudta bemutatni, miért kellően indokoltak, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak a nyáron bevezetett korlátozások. Ezentúl a Bizottság véleménye bemutatja, hogyan sérül az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az e-kereskedelemről szóló irányelv is, mivel az elfogadott jogszabályok az EU-jogban tiltott szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést valósítanak meg.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módosítások ráadásul sértik az Európai Unió Alapjogi Chartája 1., 7., 11. és 21. cikkében foglalt emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, illetve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentes élethez való jogot, és mindezek miatt a módosítások sértik az Európai Unió alapító szerződésének 2. cikkét. 

“Üdvözöljük a Bizottság döntését, hogy hatékonyan és szigorúan lépnek fel a magyar kormány emberi jogokat sértő gyűlöletkampánya ellen. A tavasszal várható népszavazás miatt is fontos, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy a kormány hazugságokkal próbálja mind a nemzetközi szerveket, mind a hazai közvéleményt megtéveszteni a módosítások valódi tartalmával kapcsolatban. Mi továbbra is mindent megteszünk, hogy a hazai és nemzetközi fórumokon hallassuk a magyarországi LMBTQI emberek hangját, és felhívjuk a figyelmet a törvény káros hatásaira,” kommentálta a folyamatot Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője. 

Magyarországnak most két hónapja van a Bizottság által azonosított jogsértések orvoslására. Ha nem törlik az LMBTQI-ellenes rendelkezéseket, akkor a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.

A Az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát Magyarország ellen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ez az agrárpolitika ugyanis még azokat az ígéreteket sem teljesíti, amiket az EU vezetése a Green Deal kapcsán megfogalmazott. Ez az agrárpolitika nem a zöld fordulat, hanem a folytatása annak a nagybirtok alapú ipari mezőgazdaságnak, ami nagyban hozzájárul a klímaváltozás fokozásához. Ezért, mi zöldek arra kérjük a magyar EP-képviselőket, hogy ne támogassák holnap szavazatukkal a közös agrárpolitikát. – írta Ungár a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, egyben hozzátette, hogy aki megszavazza a közös agrárpolitikára vonatkozó javaslatot, az nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a klímaváltozás mérséklése megtörténjen.

A teljes nyílt levél itt olvasható:

A Nyílt levelet írt Ungár Péter a magyar EP-képviselőknek bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Azoknak az állampolgároknak, akik az Európai Unión belül utazást terveznek, azt javasolják, hogy digitálisan töltsék le, vagy az EESZT Lakossági portáljára belépve nyomtassák ki az uniós Covid-igazolást. Ha papíralapon szeretnének hozzájutni az igazolványhoz, a kormányablakokban és a háziorvosnál is beszerezhetik akár előzetes időpontfoglalás nélkül is.

Az uniós Covid-igazolás az egész unióban egységes vizuális megjelenésű, kétnyelvű, digitális és papírformátumban is ingyenesen elérhető, QR-kóddal van ellátva. Mivel az igazolás nem minősül úti okmánynak, így nem kerül hivatalból kiállításra, sem megküldésre.

Az igazolást az uniós tagállamok nemzeti hatáskörben adják ki, érvényessége az összes uniós tagországra kiterjed, teljes körű alkalmazása 2021. július 1-jén lépett életbe. Magyarország július 1-jétől a többi tagállamhoz hasonlóan szabad beutazást biztosít az uniós Covid-igazolással érkező külföldieknek.

Az igazolás a Magyarországon már május eleje óta működő mobilapplikáción keresztül is letölthető, ami az ügyfélkapus bejelentkezési adatokkal használható. Ha már letöltötték ezeket az alkalmazásokat, akkor frissíteni kell az EU-s jogszabálynak megfelelő verzióban, ami szintén elérhető az alkalmazás-áruházakban. Az igazolás emellett ügyfélkapus belépés után letölthető az EESZT oldaláról is, amit ezt követően kinyomtathatnak.

Az oltási igazolásra jogosult az,

akit legalább egy alkalommal már beoltottak, és az első oltás óta nem telt el egy év. Az oltási igazolvány egy évig érvényes. A dokumentum tartalmazza az oltóanyag hivatalos nevét és gyártóját. A fogadó ország határozza meg, hogy milyen típusú oltóanyagokat fogad el a határátlépésnél.

Felgyógyulási igazolást kaphat, aki igazoltan átesett a fertőzésen. Ez azt jelenti, hogy az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló PCR-tesztje vagy az uniós rendelet szerint elfogadható pozitív antigéngyorsteszttől számított tizenöt nap eltelt, de nem régebbi 180 napnál. Az ilyen típusú igazolvány érvényességi ideje 180 nap, de ez tagállamonként változhat. Az igazolványt ebben az esetben legkorábban tizenegy nappal azután kell kiállítani, hogy első alkalommal végeztek pozitív eredményű antigéngyorstesztet vagy negatív PCR-tesztet.

Tesztigazolást igényelhet, aki rendelkezik negatív koronavírusteszttel. Ennek a dokumentumnak az érvényességi ideje a legrövidebb. Lehet 24, 48 vagy 72 órás. Magyarországra 72 óránál nem régebbi teszt szükséges.

Mindegyik dokumentumon szerepel egy QR-kód, amely szavatolja az igazolás hitelességét, így ha a nyomtatott formánál döntenek, arra nem kell sem pecsét, sem aláírás, hiszen azok nélkül is érvényes. A kódot csak speciális leolvasó szoftverrel lehet ellenőrizni.

Ha valaki nem tervez utazást, belföldön továbbra is elegendő a magyar védettségi igazolvány felmutatása, ha az szükséges a különféle szolgáltatások igénybevételéhez.

A Online is elérhető az EU-s oltási igazolás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött tizenegy hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kell folyamodniuk.

A folyamodványok benyújtási határideje június 30., vagyis szerda azoknak az EU-állampolgároknak, akik 2020. december 31-ig életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában.

A letelepedett státus megszerzése szükséges ahhoz, hogy a jogosult uniós állampolgárok július 1-től, csütörtöktől is változatlan feltételekkel dolgozhassanak, tanulhassanak Nagy-Britanniában, és hozzáférhessenek az ingyenes brit egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaihoz és egyéb kedvezményekhez.

Az elbírálásig eltelő időszakban az is garantálja a megszerzett jogosultságok megtartását, ha a letelepedett státusra szóló folyamodványt a szerdai határidő lejártáig a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok benyújtják.

A kérvény benyújtásáról mindenki hivatalos igazolást kap, és ezt az igazolást lehet felhasználni a jogosultságok bizonyítására is. A folyamodvány elbírálásáig gyakorlatilag semmi nem változik azok számára, akik beadták a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Azoknak az EU-állampolgároknak, akik mindenben megfelelnek a nagy-britanniai letelepedett státusra jogosító feltételeknek, de lekésik a szerdai határidőt, lesz lehetőségük ezután is a kérvényezésre, de méltányolható indokokkal kell megmagyarázniuk, hogy miért a határidő után jelentkeznek, és a brit hatóságok minden ilyen esetben egyéni elbírálás alapján döntenek.

A tavaly december 31. előtt Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok külföldön élő közeli hozzátartozói bármikor kérvényezhetik, hogy csatlakozhassanak Nagy-Britanniában élő családtagjaikhoz.

Mindez azokra az uniós állampolgárokra vonatkozik, akik 2020. december 31-ig törvényesen letelepedtek Nagy-Britanniában.

Az idei év első napjától az Európai Unióból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre már más bevándorlási szabályozás érvényes, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a letelepedési kérelmek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmező az EU-ból vagy máshonnan érkezett.

Az új szabályozás szerint ugyanakkor könnyített eljárással juthatnak nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási engedélyhez a legrangosabb nemzetközi elismerések birtokosai, köztük a fizikai, a kémiai, a gazdasági, az irodalmi és az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett tudósok és írók, a nemzetközi filmvilág Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas alkotói, a matematikai Nobel-díjnak is nevezett Fields-érem és a számítástechnológia Nobel-díjaként emlegetett Turing-díj kitüntetettjei.

Ugyancsak gyorsított letelepedési és munkavállalási eljárásra számíthatnak a nemzetközi zenei világ Brit Award- és Grammy-díjas sztárjai.

A brit belügyminisztérium legutóbbi összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül május 31-ig 5 605 800-an folyamodtak letelepedett státusért.

A tárca adatai szerint a brit hatóságok a múlt hónap végéig beadott és már elbírált kérvények alig 2 százalékát utasították el.

A Angliában 5 600 000 EU-polgár telepedett le, nem lesz rá többet lehetőség bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.