A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat – írják a szervezők a pénteki demonstrációt magyarázva és felidézve az augusztus 4-én, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet.

Bár a Facebook eseményekre való visszajelzések nem adnak pontos képet, de ha a visszaigazolóknak csak a fele ellátogat pénteken az Agrárminisztériumhoz, akkor az április 3-i választásokat követően ez lehet a legnagyobb demonstráció Magyarországon.

A tiltakozás a Parlamenttel szemben álló Agrárminisztérium épülete előtt lesz 17:30-tól, további részletek pedig a Facebookon olvashatóak.

A kormány döntése ellen számtalan szervezet felszólalt, ahogy többek között a WWF is, aki kijelentette, hogy „a válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”

A Már 50 ezren jelezték, pénteken tüntetnek az erdőírtások ellen Budapesten bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ha ugyanebben a gyorsított ütemben halad tovább az amazóniai esőerdő kipusztítása, 10-20 év múlva elérkezik a fordulópont, amely után a folyamat egy tartós halálspirálba lép át, ami után az esőerdő menthetetlenül kiszárad és szavannává válik – nyilatkozta Carlos Nobre, a São Pauloi Egyetem tudósa a Reuters-nek.

Ha a régió nem a szén-dioxid „elnyelője”, hanem nettó forrássá válik, akkor az éghajlati válság kezelése sokkal nehezebb lesz.

A fordulópont az élővilág 20-25 %-os megsemmisülésénél következik be, amelynek 17-18 %-a már megsemmisült.

Ezért Carlos Nobre szerint már a következő öt évben el kell érni, hogy az amazóniai erdőirtás teljesen megszűnjön. Ettől a céltól viszont messze van az emberiség – csak az elmúlt évben 21 ezer négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki vagy gyújtottak fel.

A The Guardian-ben is megjelent tanulmány szerint az elmúlt évtizedben csaknem 20% -kal több szén-dioxidot bocsátott ki a légkörbe, mint amennyit elnyelt. Mindezek mögött az esőerdő felégetése áll.

Ami az Amazónia kilenc országát illeti, a tavalyi erdőirtás oroszlánrészéért, 61%-áért Brazília volt felelős, nem sokkal mögötte Bolívia következik, aztán Peru, Kolumbia és Ecuador, ezeken a területeken viszont csekélyebb mértékben nőtt az erdőirtás mértéke.

Brazília szélsőjobboldali vezetőjét, Jair Bolsonaro-t az amerikai titkosszolgálatok segítették hatalomra, aki aztán egy nap alatt megszegte a a klímacsúcson tett ígéretét . Brazíliában a korábbi munkáspárti elnököt, Lula da Silva-t korrupció vádjával elítélték, 2015-ben pedig szintén korrupció vádjával lemondásra kényszerítették Lula utódját, Dilma Rousseffet. Ezért 2018-ban a Munkáspárt Fernando Haddad-ot indította Bolsonaroval szemben. Haddad népszerűsége és választási esélyei azonban összemérhetetlenek voltak Lulaéval, aki milliókat emelt ki a szegénységből és akit egykoron a világ legnépszerűbb politikusaként tartottak számon. Lula-t azóta felmentették a vádak alól és szabadlábra helyezték – a politikus azt tervezi, hogy 2022-ban újra indul az elnöki választáson – olvashatjuk a Greenfo oldalán.

(Greenfo, The Guardian, Reuters)

A Két évtizeden belül szavannává válhat az amazóniai esőerdő bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az autóipar bőrigényének 30 százalékát Brazíliából szállítják, ahol a világ legnagyobb marhabőr-export is zajlik. A gyártáshoz azonban hatalmas földterületekre van szükség, amelyhez sokszor az erdők kiirtásával jutnak hozzá, 90 százalékban illegális módon.

A brazil űrkutatási intézet adatai alapján az erdőirtás mértéke egyre gyorsabbá válik, a tavalyi évben például az amazóniai esőerdő 11 088 négyzetkilométerrel csökkent. Ez a szám rekordnak számít a korábbiakhoz képest. Az őserdők 2020-ban történt pusztításáról egyébként itt írtunk korábban.

Az Imazon brazil civilszervezet szerint az illegális erdőirtással szerzett területeket a legtöbb esetben a szarvasmarhák legeltetésére használják.

A tanulmány kiemeli, hogy az erdőirtás sajnálatos módon a marhabőr-ellátási láncban kulcsszerepet tölt be, és a vásárlók sosem lehetnek biztosan abban, hogy a megvásárolt anyagokkal nem járulnak hozzá az óriási mértékű erdőirtáshoz.

Az alapanyag az európai autógyárakhoz gyakran Olaszországon keresztül jut el, ahonnan leginkább Csehországba és Németországa szállítják. Itt gyártják a legtöbb autókba tervezett bőrülést, és innen viszik tovább őket a már felsorol autógyárakba.

A Ezek az autógyártó cégek járulnak hozzá aktívan az erdőirtáshoz bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.