• 13 napja tart az orosz-ukrán háború

• Ukrajna és Oroszország kölcsönösen megállapodtak abban, hogy tűzszünetet kötnek. Ezt az oroszok a keddi nap megszegték, mikor elkezdték bombázni, a Mariupolból induló humanitárius folyosót. Korábban szintén megállapodtak a humanitárius folyosó létrehozásáról, hogy az Ukrajnából menekülő civil lakosság el tudja hagyni az országot. Ezért is kellett az evakuálási folyamatokat leállítani.

• A tűzszünet megsértése miatt a civilek nem tudják elhagyni a várost, továbbá nem tudják a szükséges ellátmányokat eljuttatni.

• A humanitárius folyosó bombázásáról és a városban fellépett élelmiszer, gyógyszer, és vízhiányról itt írtunk bővebben.

• Oroszország azt állítja, hogy humanitárius folyosókat nyitott meg Csernyihivben, Szumiban, Harkivban, Mariupolban és Kijevben.

• Az ukrán hatóságok szerint 21-en haltak meg a tegnap esti légitámadásban Szumijban.

• Oroszország a következő napokban – nagy valószínűséggel már ma este támadást indíthat Kijev ellen – állítja a vezető amerikai katonai kutatóközpont.

• Az ukrajnai hírszerzés szerint az orosz erők számos helyen dezertálnak a félretájékoztatásból fakadó (sok orosz katonának azt mondták, csupán hadgyakorlatra indulnak) alacsony morális elkötelezettség miatt.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma délután 5 órakor „történelmi beszédet” mond a brit parlamenti képviselőknek;

• Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint már kétmillió ember menekült el Ukrajnából.

• 474 civil vesztette eddig életét, legalább 861 pedig megsebesült. Ebből 38 gyermek áldozatot és 70 sérültet követelt a háború.

• Az orosz erők eddig 200 iskolát, 34 kórházat és 1500 épületet semmisítettek meg.

• 10 ezer külföldi diák pedig Ukrajnában ragadt a háború miatt.
• Több mint 1100 büntetőeljárás indult az orosz hadsereg ellen. Az ukrán híresztelés hozzátette, hogy az eljárások egy része a háborús szokások megsértése miatt folyik.

The National Police of Ukraine have opened more than 1,100 criminal proceedings for crimes committed by the Russian military. Most of them are for violating the laws and customs of war, encroaching on the territorial integrity and inviolability of Ukraine and sabotage. #StopPutin

— SSSCIP Ukraine (@dsszzi) March 8, 2022

(SkyNews)

A Amit a háború 13. napjáról eddig tudni lehet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Több, mint 50 ország delegáltjai kedden kivonultak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából Genfben, miközben Szergej Lavrov orosz védelmi miniszter beszédet mondott a tagokhoz az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukról, ezzel is kifejezve tiltakozásukat az ország invázió ellen.

A videón a kivonulás az ENSZ tanácsából:

A Kivonultak az ENSZ üléséről az Ukrajnáról szóló orosz beszéd alatt – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Ökopolisz Alapítvány január 11-én „Tiszta víz és alapvető köztisztaság- az ENSZ 6. fenntartható fejlődési célja” címmel konferenciát szervez.

Az eseményre minden jegy elkelt, VISZONT ha nem akarsz lemaradni róla csatlakozz be az élő közvetítésbe és kövesd online az eseményt, Facebookon és YouTube-on is egyaránt.

Az Agenda 2030 határozat mind a társadalmi, mind a környezeti problémák globalizálódó jellegét veszi figyelembe és nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országok szempontjait is előtérbe helyezi.

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját, mely 17 Fenntartható Fejlesztési Célt (SDG) tartalmaz, amihez további 169 alcélt társítottak. Ezeket 193 ország egyhangúlag elfogadta.

Ezek a törekvések emberek milliárdjainak nem mellesleg a bolygó számára is szebb és jobb jövőt kínálnak, illetve cselekvésre szólít mindenkit, hogy kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig.

Az Ökopolisz Alapítvány a célrendszer magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított, melynek hatodik alkalmán a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés hazai helyzetét vesszük górcső alá.

“Biztosítjuk a fenntartható vízgazdálkodást, a vízhez és az alapvető higiéniai ellátásokhoz való hozzáférést mindenki számára – Magyarországon”

A konferencia 10 órakor kezdődik és 16 óráig tart.

Az előadókról és a programról részletesebben a Facebook eseményen olvashattok.

Ne felejtsétek az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és a YouTube-on is egyaránt.

A Ha számodra is elengedhetetlen a vízivás, akkor ez a te eseményed bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A megfogalmazott huszonegy javaslat tartalmaz többek között célkitűzéseket a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak.

A javaslatokról 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában október 15-én tartandó ENSZ-konferencián, alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt.

Mivel egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy 2030-ig helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát.

Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt. Az egyéb régiókban csak kevés korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek e tekintetben a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és több mint ötven további ország tett ígéretet a 30-30 néven is ismert környezetvédelmi kötelezettségvállalásra. Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük.

Környezetvédők mindemellett kifogásolták, hogy ezek az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Szerintük a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy kiválogassák a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit.

MTI

A A Föld legalább harmadát természetvédelmi területté kellene nyilvánítani bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az UNESCO, zöldszervezetek és más érdekcsoportok szerint az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányok az iskolai tanterv szerves részévé váljanak világszerte. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO májusban azt sürgette, hogy 2025-re a környezetvédelemnek minden országban a tananyag részévé kell válnia. Néhány környezetvédelmi lobbicsoport és politikus szerint még ez a kezdeményezés is túlságosan bátortalan -írja a Greenfo.

A pandémia alatti vészhelyzet miatt az olasz iskolákban a megszokott tananyag tanítása is nehézségekbe ütközött, nemhogy az újítások bevezetése. Azóta viszont Új-Zélandon is beillesztették az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányokat a középiskolai tantervbe, és más országok, köztük Argentína és Mexikó is megtette erre az előkészületeket.

Az amerikai Brookings Institution azt szorgalmazza, hogy 2025-ig minden iskolában legyenek éghajlatvédelemmel foglalkozó projektek. Márciusi jelentésük szerint a fogyasztói magatartás ebből fakadó változása nagyobb hatással lehet a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő csökkentésére, mint a szélerőművekbe és a napenergiába való befektetés – olvashatjuk.

Nagy-Britanniában Jim Knight volt oktatási miniszter, ellenzéki munkáspárti képviselő 3 napja nyújtott be törvényjavaslatot a „fenntartható állampolgári nevelésről”, amelynek keretében az éghajlatváltozás 2023-tól az alapvető iskolai tanterv részévé válna. Nagy-Britannia és Olaszország kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási kérdések előmozdításában. Együtt szervezik az ENSZ éghajlatváltozási tanácskozását, a COP26 konferenciát, amelyet novemberben tartanak Glasgow-ban. A zöldpártok és érdekcsoportok is lobbiztak a G20-aknál, hogy foglaljanak állást az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelező tananyag bevezetése mellett, amikor a tagországok oktatási miniszterei június 22-én találkoznak a szicíliai Cataniában.

MTI/Greenfo

A Kötelezővé tenné a klímaoktatást az Unesco bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A főleg a szubszaharai térség államaival foglalkozó dokumentum szerint a fiatal lányok és az asszonyok körülbelül fele rendelkezhet szabadon a testével, beleértve a szexuális partner megválasztását és a fogamzásgátlást – írja az MTI.

Az atv.hu oldalán olvashatjuk, hogy Natalia Kanem, az UNFPA vezetője felháborítónak nevezte a felmérés eredményeit, hangsúlyozva:

ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy nők százmillióinak a testét még mindig gyakorlatilag mások birtokolják. 

Natalia Kanem hangsúlyozta, hogy a Covid-19 világjárvány óta a nők helyzete csak súlyosbodott, rekordot döntött például a nemi alapú erőszak és a gyermekházasság veszélyének kitett lányok és nők száma. Ezért nem tartja elhanyagoolhatónak, a nemzetközi közösségek szerepét, ugyanis fontos szerepük van a nemek közti egyenlőtlenségek kiegyenlítésében.

A jelentésben – António Guterres ENSZ-főtitkár 2020-ban idézett adataira hivatkozva – kiemelték azt is, hogy jóllehet számos országban alkotmány garantálja a férfiak és nők közti egyenlőséget, az utóbbiak gyakran csak a férfiak által élvezett jogok 75 százalékát tudhatják magukénak – olvashatjuk az atv.hu oldalán.

(atv.hu)

A ENSZ: a COVID-19 járvány alatt rekordot döntött a nemi erőszakok és a gyermekházasságok száma bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.