A vizsgaidőszak 2022. december 5. és 2023. január 13. között tervezhető, amit indokolt esetben, a rektor előzetes hozzájárulásával meghosszabbíthatnak. Ám a személyes jelenlétet igénylő vizsgáknál figyelemmel kell lenni, hogy 2022. december 24. és 2023. január 8. napja között a karokon a munkavégzés szünetel.

Az egyetem viszont támogatja a személyes jelenlétű vizsgákat a gyakorlatorientált képzéseknél és a további, szóbeli számonkérést igénylő kurzusok, valamint a záróvizsgák esetében.

2022. december 27. és 2023. január 8. között a Pécsi Tudományegyetemen a munkavégzés szünetel, de a köznevelési és szakképző intézményekben már egy héttel korábban bezárnak. Ezeken a helyeken 2022. december 22. és 2023. január 8. között nem lesz munkavégzés.

Az utasítás egyedül a PTE Klinikai Központ betegellátó, valamint azon egységeire és alkalmazottaira nem vonatkozik, amelyek tevékenysége nélkülözhetetlen a folyamatos betegellátás biztosításához – olvasható az egyetem honlapján.

A Hamarabb bezár a PTE, rövidül a szorgalmi időszak és a munkavégzés is szünetel egy ideig bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Szombaton délelőttől a Karmelita-kolostorban tartott kormányülést az Orbán-kormány, aminek addigi eredményeit ismertették, de a kormányinfó pillanatában a kormányülés még nem ért véget.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az egyik legfontosabb döntést, amit meghoztak az az, hogy az élelmiszer inflációjától és a benzin drasztikus emelkedésétől megvédjék a családokat, ezért a benzin és élelmiszerstopot fél évvel meghosszabbítják.

A kamatstopot 2022. december 31 helyett szintén fél évvel később fog csak megszűnni.

Bíznak abban, hogy az árakat ezzel féken fogják tudják tartani, ahogy a rezsicsökkentést is meg tudják őrizni az átlagfogyasztásig, amivel nagy mértékben tudják támogatni a családokat. A kormány szerint, ha a szankciók véget érnének, akkor az energiaárak már másnap a felére csökkennének.

A családok mellett az energiaintenzív tevékenységet folytató kis és középvállalkozásokat is támogatni fogják. Nagy Márton szerint ez azt jelenti, hogy minden olyan vállalat, aminek az energiaigénye a nettó árbevétel 3%-át elérte, az energiaintenzív vállalkozásnak számít.

A program 2022. október 1-től indul, amiben a működési költségre és a beruházásokra lehet pályázatokat beadni, aminek keretében az energiaszámláknak a tavalyi évhez képest felmerült plusz költség 50%-át fizetik ki.

A beruházás támogatás keretében is támogatást adnak, ahol az önerőhöz szeretnének hozzájárulni maximum 15%-os mértékben, hogy hitelt tudjanak igényelni és fenn tudják tartani a versenyképességüket – ismertette Nagy Márton a kormány döntéseit.

Gyármentő program is indul, ahol az energiahatékony beruházásokat fogják támogatni és munkahelyvédelmi akciótervet is indítanak, hogy ahol drasztikusan megemelkedtek az energiaárak, ott a spórolás miatt ne kelljen senkit se elbocsátani.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról Gulyás Gergely elmondta, hogy a helyreállítási alapról szóló megállapodás továbbra sem jött létre, de a következő 7 éves támogatási időszakkal kapcsolatban is vannak teendők.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Rendkívüli kormányinfó: a benzin és élelmiszerstopot fél évvel meghosszabbítják, de jönnek a vállalkozásokat mentő pályázatok is bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

“A gáztárolók töltöttsége 67,08 százalékos. A jelenlegi ipari és lakossági fogyasztással számolva a töltöttség 81 napra elegendő. Tárolóink töltöttsége az ország éves fogyasztásának 38,8 százalékának felel meg”

– válaszolta Koncz Zsófia ipari miniszterhelyettes Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető írásbeli kérdésére.

Koncz Zsófia tájékoztatása szerint folyamatosan érkezik gáz Magyarországra, így hideg időben is fognak tudni fűteni az emberek, de ezt a kijelentést az eddigi tapasztalatok alapján nyilván nem érdemes kézpénznek venni, ráadásul a fűtési szezon ideje bőven meghaladja a 81 napot.

Továbbá, ha a tél az eddigiekhez képest hűvösebb lesz, amire minden esély megvan, akkor a fűtési szezon is jóval több gázmennyiséggel vészelhető át. Erre egyetlen megoldás a takarékoskodás lehet, amit nem csak az állami intézményekben bevezetett 18 fokos felfűtési határral lehet és kell majd megoldani.

Az energiaválság enyhítése miatt vezethette be a kormány megszorításkánt a rendszerhasználati díjak megemelését, hiszen így a rezsicsökkentés ígérete mellett is növelni tudta a fogyasztókra terhelt költségeket, ami így őket további takarékosságra ösztönözheti. A rendszerhasználati díjból következő megszorítás kivétel nélkül minden fogyasztót érintett.

Történt ez mindazok után, hogy a 2010-ben megalakult kormány elmondása szerint az egyik elsődleges célja a szuverén, azaz mindenkitől független Magyarország megteremtése volt. Ezt az energia területén nem sikerült megvalósítani, sőt a távlati célok között szerepel Paks 2 megvalósítása is, ami a gáz mellett az áramtermelést is Oroszországtól tenné függővé.

A Kiderült, nincs elég gáz a fűtési szezonra – a kérdés, lesz-e? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Magyar Államkincstár (MÁK) azt közölte, hogy a költségvetési intézmények lejárt adóssága július végén 47,2 milliárd forint volt. Figyelmeztető jel, hogy a tartozás egyetlen hónap alatt 8,2 milliárd forinttal emelkedett, ami egyértelmű jelzés arról, hogy a költségvetési intézmények elkezdtek nem fizetni a piaci beszállítóiknak – írja a Népszava.

A lap azt is kiemeli, hogy az adósság elég jelentős részét, összesen 29,2 milliárd forintot az egészségügyi intézmények halmozták fel. 

Az 581 közintézményből 290 intézménynek van valamilyen formában tartozása, ami kisebb vagy nagyobb mértékű is lehet. Ez viszont azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden második közintézménynél vannak finanszírozási problémák, ami már egy rendszerszintű problémára utal.

A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szereljenek. Márpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv is bekerült. Az Országos Rendőr-főkapitányságnál beélesedett egy (vagy több) 1,5 milliárd forintos követelés, így az intézmény tartozása 2,4 milliárd forintra ugrott.

A Készenléti Rendőrségnél 1,7 milliárdos ki nem fizetett adósságot talált a MÁK, míg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ugyan kis mértékben csökkentette, de még így is egymilliárd forint feletti kifizetetlen számlát görget maga előtt. 

További részletek a Népszava oldalán.

A Hatalmas adósságot halmoztak fel júliusban a közintézmények az energiaszámlák után bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Olaf Scholz kancellár a koalíciós egyeztető tanács vasárnap hajnalban véget ért ülésén kidolgozott megállapodást bemutató tájékoztatóján kiemelte, hogy az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek – írja az MTI.

A tervezett új intézkedések között szerepel, hogy emelik a többi között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik, a munkaviszonyban állóknak járó 300 euró után pedig a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre.

Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg.

A szövetségi kormány tervez egy sor további intézkedést is, a többi között az otthoni munkavégzés, az úgynevezett home office költségeinek csökkentését szolgáló ideiglenes adózási szabályok egyszerűsítését és állandósítását. Tervezik a június-augusztusi időszakra biztosított kedvezményes árú helyi és regionális közösségi közlekedési bérlet intézményének állandósítását is.

Az elképzelés szerint ez az újfajta bérlet 49 és 69 euró közötti összegbe kerül majd, szemben a jelenlegi, 80 euró feletti árakkal. A szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a tartományi kormányokat a terv megvalósításában. 

Olaf Scholz a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert dal címadó sorát idézve hangsúlyozta: továbbra is érvényes az az alapelv, hogy „You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra).

A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy nehéz idők várnak Németországra, de a kormány mindent megtesz a társadalmi összetartás megőrzéséért és a rászorulók támogatásáért. A nehézségeket jellemezve rámutatott, hogy semmiféle európai uniós szankció nem sújtja az Oroszországban kitermelt földgáz importját, Oroszország „ennek ellenére egyre kevesebbet szállít, és részben le is állítja szállításait”.

Azonban az utóbbi hónapok erőfeszítései révén Németország felkészült a fűtési szezonra, a gáztárolók töltöttségi szintje így már a 85 százalékot is meghaladja

– tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva, hogy a jelenlegi adatok alapján nem várható gond az ellátással, Németország „átvészeli a telet”.

Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke kiemelte: a 65 milliárd eurós csomag megerősíti azt az üzenetet, hogy a Németországot kormányzó koalíció nem engedi meg, hogy Oroszország megosztottságot idézzen elő a németek között.

Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális FDP vezetője mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az együttvéve csaknem 100 milliárd eurós tehercsökkentő csomagok ellenére megmarad a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, így az idén nincs szükség pótköltségvetésre, jövőre pedig az eredeti terveknek megfelelően ismét betartják az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

Érdemes Németországban vállalkozni

A világot érintő gazdasági válság ellenére Németországban továbbra sem csökkent a vállalkozási kedv. Éppen ezért továbbra is sokan alapítanak céget.

A vállalkozás létrehozásához ráadásul elég egyetlen egyszer Németországba kiutazni, hogy aláírja a németországi cégalapításhoz szükséges dokumentumokat. Ez igaz a GmbH,  UG , Gbr alapítás, valamint magánvállalkozói engedély kiváltásakor is. Elegendő egy közjegyzői meghatalmazás is, amellyel például a nemet-cegalapitas.cegalapitas-romaniaban.hu megalapíthatja majd a német vállalkozását.

Együttműködve: nemet-cegalapitas.cegalapitas-romaniaban.hu

A Németország, most 65 milliárd eurót oszt szét harmadik segélyprogramjában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Minden terézvárosi nyugdíjas 10 ezer forint értékű ajándékutalványt kapott az idősek világnapja alkalmából. Ráadásul az egyre növekvő energiaárak és infláció mellett külön kérés nélkül azok is segítséget kapnak, akik júliusig már szorultak segítségre.

Az Edenred ajándékutalványt széleskörűen fel lehet használni a rajta feltüntetetett érvényességi időn belül. Egyebek mellett élelmiszer, meleg étel, műszaki- és lakberendezési cikk, szépségápolás, könyv, ruházat vásárlására nyújt lehetőséget; több, mint 30 ezer elfogadóhelyen – írta közösségi oldalán Soproni Tamás, a Momentum polgármestere.

A Extra 15 ezer forintos segélyt adnak Terézvárosban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Nem kormánykritikának, hanem vélhetően segítségkérésnek szánta Cser-Palkovics András azt a bejegyzést, melyet hétfőn tett közzé és ami bemutatja, hogy egy megyei jogú város is milyen nehézségekkel küzd a kibontakozó gazdasági- és energiaválság idején.

Mint írja, van, ahonnan már érkeznek olyan hírek, hogy lekapcsolják vagy korlátozzák a közvilágítást, bezárják az uszodákat, a sportlétesítményeket, a színházakat, lemondják a rendezvényeket, villogóra állítják a közlekedési lámpákat. Van, ahol nincs gáz a távfűtéshez, amott megduplázzák az árát.

„Félek, hogy ezek az európai példák csak a válság kezdetét jelzik, az első dominók, amiből azonban általános, szinte minden települést érintő döntéskényszer is lehet.”

Szerinte a felelős önkormányzatok pártállástól függetlenül már hetek óta vért izzadnak, hogy megoldást találjanak arra, hogyan biztosítsák valahogy a településük legalapvetőbb szolgáltatásainak (pl. óvoda, bölcsőde, nyugdíjasotthonok, közösségi közlekedés, háziorvosi rendelők) őszi, téli működtetését.

De a probléma már nem csak a megnövekedett rezsiárakkal van a polgármester tapasztalatai szerint:

„már ajánlatot sem kapnak az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázatokon. Jól értik: egyre többször fordul elő, hogy senki nem akar energiát vagy gázt adni intézményeinknek. Ha pedig kapunk is ajánlatot, akkor a tavalyi árhoz képest sokszoros, immáron szinte TÍZSZERES ÁRON!! Ez pedig egész egyszerűen egyre több területen kifizethetetlen.”

– fogalmazott Cser-Palkovics András, hozzátéve, hogy a legfontosabb kérdések egyike tehát ma, hogy mivel, mennyiért és miből fűtjük majd az óvodát, a kórházat vagy éppen a nyugdíjasotthont.

Szerinte a lokális problémákat helyben kezelni nem lehet, segítségre viszont szükség lesz, mert a válsághelyzetet leálló, csődbe menő településekkel és megszűnő helyi szolgáltatásokkal nem lehet sikeresen kezelni.

Tájékoztatta követőit arról is, hogy már hetek óta számolnak, döntéseket készítenek elő. Ezek célja az, hogy legalább az alapvető (törvényileg kötelező) helyi közszolgáltatásokat és a munkahelyeket biztosítani tudják.

Ennek érdekében nincsen tabu. Minden, a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedést készek vagyunk meghozni! A városvezetés, az önkormányzati intézmények, valamint a vállalataink vezetői azon dolgoznak, hogy a helyzet kezelhető maradjon.

Kiemelt kép: Cser-Palkovics András Facebook oldala

A Cser-Palkovics: mivel, mennyiért és miből fűtjük majd az óvodát, a kórházat vagy éppen a nyugdíjasotthont? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.